Egy héttel később magyarul hallhatott a pesti közönség operát, a vándortársulatok által jól bejáratott Rossini A sevillai borbély át játszották. Amikor 1838 januárjában Erkel Ferenc a színház első karmestere lett, kettős feladat állt előtte: amellett, hogy létre kellett hoznia egy működőképes operatársulatot, magyar operák komponálását – lényegében a műfaj magyar változatának megteremtését – is vállalnia kellett. Fő segítője ebben a nemzetközi hírnevű primadonna, Schodelné Klein Rozália volt, aki 1838 októberében, addigi egy éves vendégstátusát követően szerződött a színházhoz. Szózat a pesti Magyar Színház ügyében by Bajza József | Goodreads. 1840-ben mutatták be Erkel első operáját, a Bátori Máriá t. Az esemény reprezentatív jelleget is kapott: ezen előadás alkalmával veszi fel a Pesti Magyar Színház hivatalosan is a Nemzeti Színház nevet, és marad a prózadrámai előadások mellett magyar és nemzetközi operákat bemutató és folyamatosan repertoáron tartó hivatásos játszóhely, a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig. A Nemzeti Színház, amely felvállaltan a magyar nyelv és kultúra ápolását tűzte ki legfőbb feladatául, hezitálva állt az opera ügyéhez.
"Annak ellenére, hogy a történet több mint két évszázada íródott, nem múlik el az érvényessége, ma is ugyanolyan aktuális a kérdésfelvetése, mint 1810-ben – sőt, szerintem egyre aktuálisabbá válik. […] E mellett nagyon szeretem azt a szokatlan nézőpontot is, amelyet Tasnádi választott az ismert történet újramondására, a Közellenség ben ugyanis Kohlhaas Mihály két lovának szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Ez az ötlet egyszerre játékos, teátrális és nagyon lírai, rengeteg lehetőséget rejt magában. Évadzáró társulati ülés és díjátadó a Vígszínházban – kultúra.hu. " Függetlenek a Tesla Laborban Pass Andrea: Napraforgó | FÜGE produkció | rendező: Pass Andrea | vége: 20. 30 Lackfi János: Hinták | Zsámbéki Színházi Bázis produkció | rendező: Galgóczy Judit Kelemen Kristóf – Pálinkás Bence György: Magyar akác | Trafó prdukció | rendező: Kelemen Kristóf, Pálinkás Bence György | az előadás hossza 70 perc (szünet nélkül) Andrássy Máté – Újvári Milán: Elhanyagolt férfiszépségek | FÜGE és Dumaszínház produkció | rendező: Andrássy Máté, Újvári Milán | vége: 20.
Fáni szófogadatlansága miatt mézeskalács-boszorkánnyá változik. Fáni, hogy mentse Surranót Hercsula macska elől, még arra is hajlandó, hogy a rettentő kandúr szolgálatába szegődjön. Cukoranyó mindent tűvé tesz a kisegerekért és sikerül megmentenie őket a macska karmai közül, végül pedig Fáni a sok megpróbáltatás és kaland után visszaváltozik kisegérré. Szereplők: Cukoranyó: Supp Gabi- Szabó Zsuzsa Vasorrú Bába: Fáni Fritz Éva - Magyar Viktória Veréb Valdemár: Hercsula Macska Ott József - Umbráth László Surranó kamasz egér: Czető Ádám - Budai Márton Zoltán - Petri Viktor Vadmacska: Fogarassy András - Egri László Zene: Rossa László Dalszöveg: Bencze Balázs Díszlet: Halász G Péter Jelmez: Reidinger Mária Astrid Lindgren HARISNYÁS PIPPI avagy a világ legerősebb gyereke Harisnyás Pippi apjával, a hajóskapitánnyal járta a világ tengereit, aki azonban egy viharban eltűnt. A kilencéves kislány ekkor egy icipici város szélén lévő roskatag öreg házba költözött, a Villekulla-villába. Pesti magyar színház repertoár repertoar usce. A hajóról két holmit hozott csak magával: egy kis majmot, Nilsson urat és egy kis koffert tele aranypénzzel, majd vesz magának egy lovat, amit a verandán tart és ha kedve szottyan, maga cipel.
Kötelességének tekinti a klasszikus magyar drámairodalom fontos darabjainak repertoáron tartását a világirodalom klasszikusaival egyetemben. Mindezen műveket korunk legmagasabb művészi eszközeivel és legkiválóbb művészeivel kívánja megszólaltatni.