A tíz leggazdagabb második felébe Nagy Elek, a Vegyépszer főtulajdonosa 37 milliárd forintos, Bige László Tibor vegyipari befektető 31 milliárdos, a tavaly holtversenyben ötödik Veres Tibor Wallis-elnök 30 milliárdos, Wáberer György szállítmányozási vállalkozó pedig 28 milliárdos vagyonával került be. Borásztól fogathajtóig bárki lehet milliárdos Duplikált lista A leggazdagabb magyarok listáját 2002 óta adják ki. Az első és második évben a Magyar Hírlap állította össze a rangsort, 2004-ben azonban a Ringier Kiadó előbb bezárta a napilapot, minthogy a kiadvány megjelenhetett volna. 150 leggazdagabb magyar névsora 2020. A leggazdagabbak listájának elkészítését a Magyar Hírlapnál irányító Szakonyi Péter ekkor felkereste a Manager Magazint, és ez a lap adta ki a rangsort. "A lépés logikus volt, mert Németországban a Manager Magazint kiadó Spiegel szokott kirukkolni az ottani száz leggazdagabb emberrel. A Ringier be akart perelni, de nincs semmilyen licenc vagy kiadói jog, a lista ötlete nincs levédetve, így a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást" – mondta Szakonyi Péter a FigyelőNetnek.
Persze, ahogy Albert Einstein mondta volt: minden relatív. Nincs ez másképp a gazdagsággal sem: a világ leggazdagabb emberének számító Bill Gates több mint 46 milliárd dollára becsült vagyonával mindenkit maga mögé utasít. Hazánk pénzemberei egyébként már a kelet-európai milliárdosok listájára sem nagyon tudnának bekerülni, pedig ott majdnem minden nemzet képviselői megfordulnak. Persze akadnak olyan vélekedők, akik szerint milliárdosaink sorsa nem ennyire "sanyarú": szerintük pusztán arról van szó, hogy a listán szereplők bevallott és tényleges jövedelme között jelentős eltérés mutatkozik. Mindenesetre a régiós lista első tizenegy helyén orosz polgárságú vállalkozók állnak: jellemző, hogy a tizenegyediknek is több, mint 600 milliárd forintnyi vagyona van. A 150 leggazdagabb magyar - Csányi Sándor lemaradt - Portfolio.hu. Ezen a listán Roman Abramovics vezet (akit a pénz irritál, ugorja át a következő sort) 15 milliárd dolláros, vagyis több, mint 3000 milliárd forintnyi tulajdonnal. Ráadásul ez a pénz még nem tartalmazza azt a mintegy tíz milliárd dollárt, amit a Gazprom fizet majd neki a Szibnyeft olajtársaságban szerzett üzletrészéért.
A 71. helyen a jelenleg börtönbüntetését töltő Mihail Hodorkovszkij áll, aki sokáig az élen állt 13 milliárd dollárjával, amiből azonban mára "mindössze" 500 millió maradt: ezzel is kiérdemli azonban a "leggazdagabb rab" titulust.
A brit titkosszolgálat (MI5) igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogyha Afganisztánban hatalomra kerülnek a tálib szélsőségesek, akkor az alvó terroristasejtek merényleteket követhetnek el szerte Európában. Először jelent meg nyilvánosság előtt a tálibok rejtélyes vezére | 24.hu. Ken McCallum azt mondta a The Sunday Timesnak adott interjújában, hogy Afganisztán összeomlását egyfajta "győzelmi jelentésként" értelmezhetik majd a radikális iszlamisták, akik ezen felbuzdulva előre akarják majd mozdítani a szent háború ügyét. Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére! Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Oroszország és Kína egyelőre óvatosak, hiszen a tálib mozgalom erősödése számukra is kihívást jelent, ugyanakkor feltehetően igyekeznek majd valamilyen szintű kapcsolatot vele kiépíteni. A szakértők egyetértettek abban, hogy az események nagy presztízsveszteséget jelentenek az Egyesült Államoknak, annak pontos mértékét viszont csak a jövőben láthatjuk. A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
A hétvégén Észak-Afganisztán nagyját meghódították a tálibok, érzékeny csapást mérve ezzel az egyre zsugorodó központi kormányra. A szélsőségesek ezzel rátehetik kezüket a térség ásványkincs-készleteire, a Kabulba vezető úthálózatra és a drogcsempészetre is. A tálibok nyomásával a migráció egyre nagyobb gondot okoz. Súlyos harcok után kitűzték a tálib zászlót Afganisztán szélsőséges iszlamistái Kunduz városában. Az azonos nevű észak-afganisztáni tartomány fővárosa fontos diadal a tálibok számára, egyben érzékeny vereség a roskadozó központi kormányzatnak. Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra | Külügyi és Külgazdasági Intézet. A BBC kabuli tudósítója szerint az iszlamisták hétvégi diadala példa nélküli. A tálibok Jowzjan tartomány székvárosa, Sheberghan, valamint Sari Pul felett is átvették az irányítást. Pénteken az ország dél-nyugati részében fekvő Zarandzs városát is elfoglalták, s jelenleg is több tartományi központban heves harcok zajlanak. A The New York Times helyszíni tudósítója is kitér az iszlamisták hatékony stratégiájára. Szerintük a tálibok szándékosan az ország több pontján, vidéki területeken lendültek támadásba, jelentősen lekötve ezzel a kormányerők kapacitását.
Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel Az Európai Unió külügyi vezetésének is csak óvatos nyilatkozatra futotta a tagállami külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását követően. Josep Borrell uniós külügyi biztos azt hangsúlyozta, "együtt fogunk működni a tálibokkal, amennyiben ők tiszteletben tartják az alapvető jogokat, beleértve a nők jogait, illetve ha biztosítják, hogy Afganisztán területét nem használhatják terrorszervezetek. A különösen "puha" állásfoglalás tartalmazta annak elismerését is, hogy a háború és az új alapokon nyugvó afgán állam létrehozása kudarccal zárult. Afganisztáni háború 2010 relatif. Az is nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy az Európai Unió elsősorban azért kénytelen fenntartani a kapcsolatot a tálib rezsimmel, mert az afgán helyzet újabb migrációs hullám és terrorista-beszivárgással fenyeget. Ezen kívül, bá az uniós vezetők számára nem annyira kínos az afgán fiaskó, mint az USA számára, az irdatlan presztízsvesztés őket is sújtja, főleg, hogy a migrációtól való félelem miatt tartózkodnak a kemény megnyilatkozásoktól.
Összegzés A rekordidő alatt bekövetkezett tálib győzelem az Egyesült Államok és úgy általában a nyugati demokráciaexport teljes csődje. Sokadszorra is bebizonyosodott, hogy a távoli háborúk, amelyeket általában "igazságszolgáltatás" gyanánt szoktak csúfolni, egyáltalán nem szolgálják senki érdekét egy szűk és őrült hatalmi elitet kivéve. Az afganisztáni háború után jön az újraelosztás - Körkép.sk. Nem szolgálták az amerikai katona, az amerikai polgár érdekeit, az afgánokét sem, de a magyar részvétel is teljesen indokolatlan és felesleges volt. S, hogy ezután merre tovább, Egyesült Államok? Hamarosan kiderül. Ábrahám Barnabás – * A Transparency International adatai alapján Forrás: Tovább a cikkre »