A legutóbbi Kormányinfón az is kiderült, hogy az Országgyűlés a május 16-i héten választhatja meg a miniszterelnököt, ezt követően egy-két napon belül megalakul az új kormány. ( Index)
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: EÖRSI LÁSZLÓ 2018. 10. 19. A rendszerváltás óta dúl a vita, kié 56. Pedig ezt korábban is tudták, és azóta is folyton bebizonyosodik, hogy senki és semmilyen társadalmi csoport nem sajátíthatja ki. A kivívott eredmények az akkori pártellenzék, egyes politikusok, egyetemisták, felkelők, munkástanácstagok és mások közös sikere. Az utóbbi években azonban a kirekesztő tendencia fokozódott. Olyannyira, hogy újjáéledt a Nagy Imrét lejárató kampány – a KGB és Grósz Károly nyomán. Pedig Nagy Imrét 1956 novemberétől már semmiképpen sem lehet szembefordítani a forradalom vívmányaiért küzdő tömegekkel. HAON - A harmadik helyig repítették nyilai a dartspárost. Az ÁVH feloszlatása, a demokratikus keretek megteremtése, a Varsói Szerződés felmondása, a semlegesség bejelentése után – kommunista múltja ellenére – a társadalom túlnyomó többsége mögé állt. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mint hogy a november 4-én 5. 20-kor elhangzott, sokszor idézett – egyébként nem kellően átgondolt – beszéde folytán ("... ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.
Aligha. Ugyanakkor a főhatalom ukrán semlegesség esetén sokat veszíthet, stratégiai előnyöket, és komoly anyagi veszteségek is érik, hiszen szépen berendezkedett az országban. A napnál világosabb, hogy senki sem mentesítheti a támadó felet a felelősség alól. A háború ugyanis nagyon is negatív végösszegű játszma, ahol mindkét fél csak veszít. A győztes azzal vigasztalja magát, hogy ő kevesebbet veszített. Nagy imre harmadik kormánya california. Jelen esetben a »nevető« harmadik (a főhatalom) nyerhet csak. Kérdezni sem kell, hogy kinek volt érdekea háború, és ki biztatta fel az ukránokat. Úgy tűnik, hogy ezt a nemmel szavazó és tartózkodó államok is így látták az ENSZ-ben, és a bátorságuk sem hiányzott. " Forrás:Minden Szó
Az igaz, hogy a reálkeresetek értékének megőrzésében egyeztetés nélkül is egyetértenek a szakszervezetek, ám a két számjegyű infláció miatt éppen az emlegetett 8 százalék már most sem alkalmas erre – véli az elnök. A MASZSZ az előző évekhez hasonlóan ezúttal sem fog meggondolatlanul korán dobálózni a százalékokkal, kivárja a gazdasági mutatók minél bizonyosabb alakulását – szögezte le. Gazdaság: 200 ezer forint lehet jövőre a minimálbér | hvg.hu. Zlati szerint most még a gazdasági elemzésekre és latolgatásokra sem szabad hagyatkozni, hiszen egyelőre azok is végtelenül szerteágazóak, ezért komolytalan lenne ezekre alapozni munkavállalók millióinak a jövő évi bérkövetelését. Kijelentette, a MASZSZ, ahogy minden évben, idén is ősszel áll elő a megalapozott minimálbér emelési javaslatával. A téma kapcsán az elnök megjegyezte: az európai minimálbér rendszerének bevezetését egyetértésben támogatnák a szakszervezetek, hiszen annak számos olyan kitétele van, ami erősíti a munkavállalói érdekvédelmet. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Nem egységes szakszervezeti álláspontot tükrözi a sajtóban megjelent 8-12 százalékos jövő évi minimálbér emelési javaslat – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról a jövő héten tovább egyeztetnek. A MASZSZ felelősségteljesen csak őszre, az év nagy részének a konkrét gazdasági mutatói ismeretében fogja kialakítani a reálkeresetek megtartásához szükséges megalapozott követelését – olvasható a konföderáció Portfolio által idézett közleményében. Mint azt korábban az Infostart is megírta, a minimálbér és a garantált bérminimum összege 8-12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint. Korai, éppen ezért felelőtlenség is már most 8 százalékos vagy bármilyen egyéb konkrét béremelési javaslatot emlegetni a mostaninál pontosabb, tisztábban látható gazdasági mutatók, egyebek között az infláció alakulásának ismerete nélkül – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a hírre. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert a most kiadott közlemény szerint kijelentette, ez a mérték nem egységes szakszervezeti álláspontot, de még csak javaslatot sem tükröz, hiszen egyelőre nem is egyeztettek közös követelésről.
És 260 ezer forintra emelkedhet a garantált bérminimum. Az erről szóló tárgyalások szeptemberben kezdődhetnek. Minimálbér: 7,5 kontra 3 százalékos emelés - Adó Online. Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről – erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI szerint. A várakozások szerint jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér, és 260 ezer forintra a garantált bérminimum, ezzel párhuzamosan jelentős adócsökkentés is várható, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017 után ismét 5 százalékkal mérséklődhet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság nak azt mondta: arra számítanak, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szeptemberben ül össze, ahol ismét többéves bérmegállapodást hozhatnak tető alá a szociális partnerek. Ezzel visszatérhet a két számjegyű bérdinamika a gazdaságba.
Pénz- és tőkepiac A jövő héten folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. 2020. 12. 22 | Szerző: MTI 2020. 22 | Szerző: MTI A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén a kormányzati oldalt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte. A keddi egyeztetést követően Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: a munkaadók a gazdasági realitás talaján álló jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről tudnak megállapodni. Kifejtette, az idei és jövő évet nézve a kormány előrejelzései alapján a két év alatt a GDP mintegy 3 százalékkal, a vállalatok termelékenysége 1, 5 százalékkal csökken. Fotó: Shutterstock A munkaadók 2021 január elsejétől 3 százalékos minimálbér- és ugyanekkora mértékű garantált bérminimum-emelésben hajlandók megegyezni, ezzel lehetne kompenzálni a kormány jövő évre jelzett inflációját.
A járványra utalva úgy fogalmazott, "nem lehet attól elrugaszkodni, hogy 2020-ban mi történt". A minimálbér összege jelenleg nettó 107 ezer, bruttó 161 ezer forint. 3, 1 százalékos béremelés esetén 2021-ben bruttó 166 ezer forintra nőne, míg a garantált bérminimum 217 ezerre. A munkaadók azzal álltak még elő, hogy egy esetleges újabb munkáltatói járulékcsökkentés esetén hajlandóak lennének további béremelésre, erre azonban a kormány szerint csekély az esély. A szakszervezetek többlépcsős megállapodást szerettek volna, vagyis azt, hogy 5 százalékkal emelkedjen a minimálbér 2021. január 1-jétől, és kapjanak garanciát egy automatikus évközi korrekcióra. "Ha a főbb makrogazdasági mutatókban, amelyekben megállapodunk, változás következik be, például az infláció az első félévben nem 3, hanem 4 százalék lesz, akkor 1 százalékkal még nő a minimálbér" – magyarázta a a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László. A kormány részéről azonban Palkovics László azt mondta, hogy a többlépcsős megállapodást nem támogatja.
Előfizetni itt lehet: Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
Az ITM államtitkára hangsúlyozta, a kormány segíti a munkáltatókat a megállapodás végrehajtásában egyebek közt a munkáltatói járulékok csökkentésével, a kisvállalkozók adójának mérséklésével, illetve azzal, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatára a helyi iparűzési adó idei beszedési formája jövőre is megmarad. Ezekkel az intézkedésekkel a cégeknél mintegy 660-670 milliárd forint marad, amit béremelésre fordíthatnak a vállalatok. Az ITM államtitkára szerint a minálbér emelése a munkaerőpiacra is hatással lesz, tisztulni fog a foglalkoztatás. Bodó Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában fontosnak nevezte, hogy a magyar bérek elmozdultak, az idén mintegy 20 százalékkal növekednek. A szakképzett munkavállalókra nagy igény van, a jólképzett munkaerőt meg kell fizetni. A magasabb bérek a magyar gazdaságnak jó lehetőséget jelentenek, hiszen a nagyobb jövedelmet a munkavállalók a magyar piacon költik el, és ez motiválhatja a hazai termelést is – hívta fel a figyelmet az államtitkár.