Csillagösvényen III. (Magyar kereszténység, Keresztény Magyarság, Az elfelejtett Rongyos Gárda, A Madagaszkári királyság, Magyar Géniuszok, Az Ősnyelv), DVD, Budapest, 2008. Csillagösvényen IV. (Halálra ítélt zászlóalj, Szökésének oka: Hazaszeretet, Világnak királya: Attila), DVD, Budapest, 2009 Bulcsú, Pytheas Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9746-53-4 Források [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Szereti a kihívásokat ( Magyar Hírlap, 2009. január 22. ) Sajtos Sándor nyerte az időközi polgármester-választást Tahitótfaluban Sajtos Sándor eddigi alpolgármester nyerte a vasárnap megtartott időközi polgármester-választást a Pest megyei Tahitótfaluban - közölte a nagyközség jegyzője. Tóth János elmondta, hogy ketten indultak a versengésben, és a szavazásra jogosultak 42 százaléka adta le voksát. Az 1815 szavazó közül 1141-en választották a függetlenként indult Sajtos Sándort, 667-en szavaztak a szintén független Pörzse Sándorra, az Echo TV műsorvezetőjére. Ez hozzávetően 20 százalékos különbség.
Pörzse Sándor ( Budapest, 1959. –) újságíró, televíziós műsorvezető. A Barikád című, 2017-ig megjelent hetilap főszerkesztője, a Magyar Gárda egyik alapító tagja, valamint a Jobbik egyéni képviselőjelöltje és a párt kampányának egyik fő arca volt a 2010-es választásokon, országgyűlési képviselő. [1] Élete [ szerkesztés] A Budapesti I. (ma: Szent) László Gimnáziumban érettségizett 1978 -ban. 1984-ben szerzett felsőfokú reklámszakemberi végzettséget a Magyar Kereskedelmi Kamara Külkereskedelmi Reklám és Propaganda szakán. Egészen 1987 -ig versenyszerűen foglalkozott a labdarúgással. Médiapályafutását 1989 -ben, sportújságíróként, a Magyar Rádió sportosztályán kezdte. Később dolgozott a Danubius, a Calypso és a Bridge kereskedelmi rádióknál. Eragon könyv Sátán Dorozsma ház Női cipzáras pulóver Verseny a javából
Belföld Időközi polgármester-választás lesz vasárnap a Pest megyei Tahitótfalun, mert a polgármester egészségi okok miatt lemondott posztjáról. Sajtos Sándor megbízott alpolgármesterként viszi az ügyeket, és vasárnap ő lesz a polgármesterségre aspiráló egyik jelölt. A függetlenként induló nyugalmazott alezredesnek egy másik független jelölt az ellenfele. Pörzse Sándor, a Magyar Gárda Egyesület alapítója, az Echo TV műsorvezetője is polgármester szeretne lenni. Ebben az az érdekes, hogy a zajos gárdamenetelések és avatások résztvevője most egy igazi katonával méri össze az erejét. Mindkét jelölt 49 éves, mindketten beköltözők. Sajtos Sándor hivatásos katona volt, 12 évig tanított a felsőoktatásban. 2003 óta az MDF országgyűlési frakciójának védelmi és biztonságpolitikai szakértője, Tahitótfalun a fórum helyi szervezetének alapító tagja. Pörzse három éve él a faluban. "Erős nemzeti elkötelezettségű, jobboldali eszméket és értékeket valló ember vagyok" - mondta a helyi újságban. A választást nem vezette föl zajos kampány, a jelöltek nem ragasztgatták tele a település villanyoszlopait, a két induló közt csak egy tévévita volt, ennek felvételét a kábeltévén adják le.
| Csal Obi költöztető doboz Tahitótfalu Ólevendula blogja: Sajtos Sándor nyerte az időközi polgármester-választást Tahitótfaluban Ólevendula blogja: Pörzse Sándor a Jobbik egyik "meglepetés" jelöltje A világ varázstalanítása – A karácsony mentőakció | (MTI/Index) Közismert, párton kívüli személyek indításával kampányolt az elmúlt napokban a Jobbik. Az első közismert pártonkívülit ma mutatták be. Pörzse Sándort, a Magyar Gárda egyik alapítóját indítják a főváros I. kerületében. Meglepetésjelölteket, közismert, párton kívüli személyiség indítását ígérte sajtómeghívójában a Jobbik. Első közismert, párton kívüli meglepetésjelöltjüket csütörtökön mutatták be Pörzse Sándor, a Magyar Gárda egyik alapítója, az Echo TV műsorvezetője személyében. Fotó: Huszti István Pörzse nem szimplán képviselőjelöltje lesz a Jobbiknak, hanem választási kampányuk egyik fő arca, egyben a szélsőjobboldali hírszájt, a Barrikád januárban induló hetilap-verziójának a főszerkesztője is. Pörzse az I. kerületben indul egyéni jelöltként.
A 1113-as a településen egy szakaszon (körülbelül 600 méter hosszban) egyirányú, ezért ott egy másik, ellenkező irányban egyirányú útszakasz is országos közútnak minősül, 11 611-es útszámozással. Története A környező településeken előkerült gazdag leletek tanúsága szerint a terület már az őskor óta lakott volt. A rómaiak korában a birodalom határaként a térség nagy jelentőséggel bírt katonai-védelmi szempontból. A Duna vonalára eső limes mentén mindenütt fényjelzési távolságban, így a mai Tahitótfalu területén is – római őrtornyok állottak, a mai Pokol-csárda helyén római hídfőállás maradványai is előkerültek. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. április 2. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. ) ↑ a b Tahitótfalu települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. február 1. június 5. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. )
Tahitótfalu református közösségének egyik kiemelkedő vezetője és lelkésze Kováts J. István volt, akinek földi maradványai a falu református temetőjében nyugszanak. A második legnagyobb közösség, a reformátusoknak körülbelül a felét kitevő katolikusok mellett feltétlenül megemlítendő a 19. század második felében betelepülő baptista közösség. A két településrészt összekötő híd (Almásy-híd) 1914 -re készült el, a második világháborúban a németek által felrobbantott hidat 1947 -ben építették újjá ( Tildy híd), mai formájában a növekvő közlekedési igényeket kielégítve 1978 óta áll.