Egy megbízási szerződés keretében edzőként foglalkoztatott magánszemély a megbízási díjára az Ekho-s adózási módot választotta. Ennek keretében a minimálbérig az általános szabályok szerint fizeti meg a járulékokat, a megbízási díja minimálbér feletti részére pedig az Ekho-s szabályokat alkalmazza. A magánszemély egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozásából rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, kérdésként merült fel, hogy kell-e az egyéni vállalkozásában saját maga után rendszeresen valamilyen közterhet fizetnie. A magánszemély, mint egyéni vállalkozó biztosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési alsó határa 2022-ben - Írisz Office. törvény (Tbj. ) 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. Az egyéni vállalkozót a Tbj. 31. § (4) bekezdésének a) pontja abban az esetben mentesíti a havi rendszeres kötelező járulékfizetés alól, h... A cikk olvasásához be kell jelentkeznie az oldalra Ha még nincs Saldo tagsága, nézze meg, hogyan válhat taggá, hogy olvashassa cikkeinket
Amennyiben a vezető tisztségviselő a tisztségviselői feladatokat megbízás alapján látja el, és mellette nem minősül társas vállalkozónak, abban az esetben a megbízásra tekintettel társas vállalkozóvá válik, aki biztosítottnak minősül, kivéve, ha a tag saját jogú nyugdíjas. Amennyiben a tag rendelkezik Ausztriából vagy Olaszországból A1 jelű igazolással, hogy ott biztosított a tag, és a járulékokat is az adott tagállamban kell megfizetni, abban az esetben Magyarországon nem kell beadni a 1041-es bejelentőt. Ha viszont nem rendelkezik a tag A1 igazolással, vagy azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adta ki, abban az esetben a biztosítotti és járulékfizetési kötelezettségnek is Magyarországon kell eleget tenni. 6.2 Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. További kérdések és válaszok az Adó szaklap 2012/4-5. számában.
A törvény előírja az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget is. Ez lehet tételes, melynek összege 3450 FT/hó/fő, illetőleg 115 Ft/nap/fő. Lehet a hozzájárulási kötelezettség százalékos mértékű is. Mindkét esetben a törvény vonatkozó részében olvashatóak a nem általános fizetési kötelezettségek, illetve mentességek is, melynek részletezésére jelen anyagunkban nem térünk ki. 11 százalékos hozzájárulást kell fizetni jellemzően a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező természetbeni juttatások meghatározott mértéke alapján, kisösszegű kifizetések után, 25 százalékos hozzájárulást kell fizetni a cégautó adó után.
A szochot és KIVA-t főszabály szerint a vállalkozásból kivont jövedelem után kell megfizetni, de itt is életbe lép az úgynevezett alsó határ szabálya. Szocho esetében a vállalkozást terhelő adó alapja a vállalkozót megillető jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112, 5%-a. Míg ha KIVA-s a cég, úgy a KIVA alapja a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér / garantált bérminimum 100%-a. Társas vállalkozó kivétje 50. 000 Ft, a tevékenységének ellátása szakképzettséget igényel. Szocho alapja: 260. 000 Ft (garantált bérminimum) x 1, 125 = 292. 500 Ft Szocho összege: 292. 500 Ft x 0, 13 (szocho mértéke) = 38. 025 Ft Amennyiben KIVA-s a vállalkozás, a KIVA összege: KIVA alap: 260. 000 Ft (garantált bérminimum) x 1 = 260. 000 Ft KIVA összege: 260. 000 Ft x 0, 1 (KIVA mértéke) = 26. 000 Ft