Elképesztő nézettségének titka valószínűleg az, hogy több olyan problémát is feszeget, ami mostanában égetően aktuális. Margaret Atwood 1985-ös története, amelyben a termékeny nőket a szaporodás érdekében rabszolgasorsba taszítják, pillanatok alatt a mostani politikai tendenciák szimbóluma lett. Ha te is a sorozat rajongója lettél, mutatunk hat olyan gender-témával foglalkozó disztópiát, ami garantáltan tetszeni fog!
Amikor régebben először olvastam a könyvet, még nem tudtam, hogy sorozat, ezért teljesen más hatást keltett bennem, mint most. A vége egyenesen katartikus élményt nyújtott, és többféleképpen lehetett értelmezni. A folytatások elolvasása előtt újraolvasva már elmaradt ez a hatás, mert tudtam, hogy van folytatása. Ennek ellenére még mindig tetszett a szerző által megalkotott világ, a nyelvezet, ahogy ezt a gyerekek elé tárja, és az, hogy közben felnőttek is ugyanúgy élvezhetik, mert, ahol kell elég kemény a könyv ahhoz, hogy nekik is maradandó élményt nyújtson. Ez volt az első disztópia, amit olvastam, és ennek a könyvnek köszönhető, hogy azóta is szeretem ezt a zsánert, mert szeretek elmerülni a negatív jövőképekben még, ha néhol fájdalmas is. Emlékek őre könyv pdf. Ez a könyv sem kevésbé az. Lowry gyönyörűen megírt regénye a nyelvezet szépsége ellenére vagy talán pont azért hirtelen szúr oda a legváratlanabb módokon, miközben próbál feloldást kínálni a legiszonyatosabb helyzetek közepette is. Ehhez jön az egyedi, utánozhatatlan hangulat, amit már a Számold meg a csillagokatnál is tapasztaltam, ami egyszerűen elragadott és nem eresztett, majd egyszer csak ledobott a végén, és ott hagyott, hogy rágódjak a történteken.
Ketten is kiemelték, hogy a könyv vagy álmosítóan unalmas volt, vagy rémes. A gyerekek a nyitva hagyott befejezésre sem tűntek túlságosan érzékenynek. A maguk végtelenül egészséges és lekerekítő gondolkodásával egyszerűen pozitív befejezésnek élték meg. Azt a két jelenetet, amit én a magam felnőtt eszével a könyv két legproblematikusabb, leggyomorforgatóbb jelenetének találtam, a gyerekek szóra se méltatták. Lois Lowry: Az emlékek őre. Számukra nagyon csekély jelentősége volt ennek az olvasmánynak. Lapis Lazuli
Eredeti ára: 2 890 Ft 2 010 Ft + ÁFA 2 110 Ft Internetes ár (fizetendő) 2 752 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz.
278–280. o. ISBN 0-471-14385-5 Jegyzetek m v sz A legnagyobb támaszközű függőhíd Előző: George Washington híd Golden Gate híd 1937 – 1964 Következő: Verrazano-Narrows híd
Golden Gate híd Elhelyezkedése San Francisco, Kalifornia, Egyesült Államok Áthidalt akadály Golden Gate-szoros Szerkezettípus függőhíd Funkció közúti híd Anyag acél Legnagyobb támaszköz 1280 m Nyílások száma 3 Teljes hosszúsága 2737 m Szélesség 27, 43 m Magasság (víztől a pilon tetejéig) 227 m Sávok száma 6 + gyalogos Tervező Joseph Strauss, Charles Alton Ellis, Irvin Morrow és Leon Moissieff Átadás ideje 1937. május 27. Elhelyezkedése Golden Gate híd Pozíció az USA térképén é. sz. 37° 49′ 11″, ny. h. 122° 28′ 43″ Koordináták: é. 122° 28′ 43″ A Wikimédia Commons tartalmaz Golden Gate híd témájú médiaállományokat. A Golden Gate híd (magyarul Aranykapu) az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, amely a Csendes-óceánt és a San Francisco-öblöt elválasztó szorost íveli át. A San Francisco-félsziget északi csúcsán elterülő San Franciscót köti össze Marin megyével. A Golden Gate híd építését 1933. január 5-én kezdték el, és 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak, ezt követően 27 évig, a New York -i Verrazano-Narrows híd elkészültéig; a világ leghosszabb függőhídja volt.
Az 1933 és 1937 között épített híd egészen 1964-ig volt a világ leghosszabb függőhídja, a maga 2737 méteres hosszúságával. Először 1872-ben vetődött fel egy híd a Golden Gate-szoros két oldalának összekötésére, és sokáig azért nem valósult meg az elképzelés, mert a befektetők nem látták elég jövedelmezőnek az elképzelést. Az előző ponttal kapcsolatos, de akkoriban úgy tűnt, hogy a híd építése csak 100 millió dollárból kivitelezhető. A valódi végösszeg "csak" 27 millió dollár lett, ami mai árfolyamon 1, 5 milliárd. A hidat nagyon sok ember ellenezte: voltak olyanok, akik a tájkép szépségének elrontásával vádolták, míg mások csak nem akartak újabb forgalmi csomópontot. Vita volt a híd színével kapcsolatosan is, mivel minden nemzeti szerv más-más színt képzelt el. A haditengerészet egy fekete sárga csíkos festésnek örült volna, míg a légierő egy piros alapon fehér csíkot preferált jobban. Döntés hiányában lett a híd narancssárga színű. További érdekes cikkeink A híd építése hatalmas körültekintéssel történt, ha a munkások bőrét kicsípte a szél, akkor speciális krémet kaptak, csak ezért felállítottak egy különálló orvosi sátrat is, a védősisak hordása pedig kötelező volt.
Egészen a 20. század első feléig kellett várni, mire az elképzelésből gyakorlati terv született. Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz? Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben. Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait. 1916-ban egy egykori építészhallgató, James Wilkins vetette fel ismét az ötletet a San Francisco Bulletin hasábjain. A város mérnöki testülete 100 millió dollárra becsülte az építkezés költségeit, és kihívást intézett az ország hídépítő mérnökeihez, vajon képesek lennének-e olcsóbban megvalósítani a tervet.