Énekléssel szórakoztatja magát, Demén Ferenc – Hogyan tudnék élni nélküled? című dala szól az mp3 lejátszóján, és teljes átéléssel énekli a buszmegálló kellős közepén. Végül nekiindul inkább gyalog, ahol találkozik egy bogárhátúval, s annak sofőrjével, egy elvont nőcivel, aki a sóderben található kavicsokban is látja a csít, s ez a nő szól Lacinak, hogy a buszt látta visszafordulni a körforgalomnál, így Laci megy tovább. A nő a kocsmába megy, s érzi a csakrák együttállását, úgyhogy itt tervezi megnyitni a Kamilla Jóga-Csakra Központot, ám Erika ekkor rohan be a rendelettel: a kocsma csak kocsmaként üzemelhet tovább. Koszorú Szalag Felirat — Koszorúszalag Felirat Gyereknek. A megsemmisített vevő elkeseredetten hajt ki a faluból, ahol ismét találkozik Lacival, s elújságolja neki: a kocsma nem eladó, de szívesen elviszi a fiatal fiút. Laci boldogan utasítja vissza az ajánlatot, hiszen ha Teca marad, akkor ő is! Persze az anyjától megkapja a magáért, amiért világgá akart menni… Pedig nem is tudja, hogy valójában nem ez volt a kocsma-történet vége, hanem az, amikor a szomszédos Pajkarét kocsmárosa akarja megvenni a helyet azért, hogy bezárja.
Egyszerű téma. Üzemeltető: Blogger.
Emlékedet fájó szívvel megőrizzük 26. Emlékedet megőrizzük 27. Emlékezünk 28. Fájdalommal 29. Fájdalommal búcsúzik 30. Fájdalommal búcsúzunk 31. Fájdalommal kísér utolsó utadra 32. Fájó szívvel 33. Fájó szívvel búcsúzik 34. Fájó szívvel búcsúzunk 35. Gyászotokban osztozunk 36. Hálával és fájó szívvel búcsúzunk 37. Hiányod érezzük, emléked őrizzük 38. Kit lelkünkkel látunk, soha nem megy el 39. Kit őriz szívünk, nem hal meg soha 40. Köszönöm, hogy velem voltál 41. Lelkünkben örökké élni fogsz 42. Mamának 43. Megemlékezésül 44. Megrendülten búcsúzik 45. Megrendülten búcsúzunk 46. Koszorú szalag feliratok. Mély fájdalommal 47. Mély fájdalommal búcsúzik 48. Mély fájdalommal búcsúzunk 49. Míg éltél, szerettünk, míg élünk siratunk 50. Nem búcsúzom, szívemben örökké élsz! 51. Nem feledlek, mert a szívemben örökké élsz 52. Némán megállok sírod felett, s csendben elrebegem emlékedet 53. §-át, mely szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a víziközmű társulat működését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni.
Mozgóképtörténeti sorozatunk első válogatása az 1947-1968 között betiltott filmekből készült. A nagyrozsdási eset (1957) szatíraként is az 1956-os forradalom legpontosabb allegóriája. A korabeli rendszerkritikus filmek sokszor pontosabb képet nyújthatnak a pártállami rendszerről, mint a retrospektív, elemző dokumentumfilmek. A Keserű igazság (1956) révén megismerhető a munkaverseny és a tervgazdálkodás ellentmondásossága, illetve a morális kontroll elvesztése. Az Eltüsszentett birodalom (1956) a diktátor lélektanát és udvartartásának működését érzékelteti szemléletesen. A tanú (1968) a koncepciós pereket és az ÁVH módszereit mutatja be; A megfelelő ember (1969) a minden szinten létező korrupt, "urambátyámos" kapcsolatrendszert; A csodacsatár (1956) az államcsínyt és a tömegek manipulálását; az Ének a búzamezőkről (1947) a vallásos magyar paraszt föld iránti szeretetét. A nagyrozsdási eset (1957) pedig szatíraként is az 1956-os forradalom legpontosabb allegóriája. A filmek műfajilag változatosak: dráma, szatíra, vígjáték, mesefilm, parabola.
(1946) 1950-es évek Déryné (1951) Gábor diák (1956) A nagyrozsdási eset (1957) 1960-as évek A szélhámosnő (1963)
A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. ()
Szatíra a kisvárosi élet fonákságairól. 1952. Barka Sándor borellenőr Nagyrozsdásra érkezik. Sofőrje tréfája miatt a gőzfürdőben miniszternek hiszik. Villámgyorsan elterjed a hír, hogy a miniszter a masszőr rokona. A kisváros korrupt vezetői igyekeznek a masszőr kedvére tenni. Gábriel így végre érvényesíteni tudja menyasszonya, és a helyi nők régi kérését, hogy ők is használhassák a fürdőt. A kavarodásban lelepleződnek a fürdő igazgatójának visszaélései is. A "miniszter" eközben a szomszédos községben végzi munkáját, és alaposan lerészegedik. Nagyrozsdáson le se kell lepleznie magát: az egyszeri miniszter nem is volt, mégis mindent elintézett. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül. Magyar filmszatíra, 1957 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Rendező: Kalmár László Forgatókönyvíró: Gyárfás Miklós Operatőr: Szécsényi Ferenc Zene: Tamássy Zdenkó Szereplők: Zenthe Ferenc (Vizi Zsiga, sofőr) Páger Antal (Barka Sándor) Sinkovits Imre (Gábriel Mihály) Tompa Sándor (Koronkai János, tanácselnök) Fónay Márta (Koronkai felesége)
Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek. A tréfás sofőrnek köszönhetően Barkát miniszternek hiszik, ráadásul az is elterjed. hogy a masszőr rokona. A város vezetői megijednek az ellenőrzéstől, és vesztegetéssel próbálják eltussolni visszaéléseiket. Gábriel, a masszőr pedig kihasználva a számára kedvező helyzetet, harcot indít a nők fürdőhasználati jogáért... Az 1957-ben készült filmet 27 évre betiltották, így csak 1984-ben kerülhetett közönség elé.
Talán nem véletlenül.