Ennek egy része Róth gyűjteményéből származik, másik részét pedig maga a mester készítette. Ezek a család birtokában maradt művek lenyűgöző mesterségbeli tudásról tesznek tanúbizonyságot. Az egész kiállítóhely nagyon barátságos. Kedves és értő vezetést kaptunk, és mivel angolul is jól beszélnek, ezért külföldieknek is ideális program lehet. Mindenképpen megér tehát egy látogatást, mind hangulata, mind a kiállított művek kvalitása miatt. A Neopaint egyébként nemrégiben egy hatalmas tűzfalat szentelt a 150 éve született Róth Miksa munkássága előtti tisztelgésül.
Hozzáteszik azt is, hogy Fényi Tibornak felajánlották, hogy szaktanácsadóként az intézménynél maradjon, de ő ezt kategorikusan elutasította. Fényi Tibor az önkormányzat állítását cáfolja: "Abból egy szó sem igaz, hogy felajánlották volna, hogy szaktanácsadóként az intézménynél maradhatok, ám én ezt kategorikusan elutasítottam volna. " Szerinte az is különös, hogy szaktanácsadóként maradhatott volna az intézményben, de gyűjteménykezelőként, amire pályázati úton jelentkezett, nem. Fényi meglehetősen furcsának találja, hogy gyűjteménykezeléshez (múzeumi szaksegédmunkásnak) az önkormányzat indoklása szerint "a szükséges szakmai minimummal sem rendelkezett", de annyival mégis, hogy ugyanott szaktanácsadóként alkalmazzák. Tény, hogy Magyarországon valóban meg lehet szüntetni bárkinek a munkaviszonyát, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, jelen esetben a 65 évet, tehát az önkormányzat nem járt el jogszerűtlenül, csak felmerül a kérdés, muszáj volt-e elküldeni azt az embert, aki valószínűleg Magyarországon a legjobban ért Róth Miksa életművéhez, és a múzeumba is a legtöbb munkát tette bele.
Róth Miksa Emlékház - Budapest Cím: 1078, Budapest Nefelejcs utca 26. Telefonszám: (1) 341-6789 Nyitva tartás: I. 1-VII. 31., IX. 1-XII. 31. : K-V 14-18 A Róth Miksa Emlékház 2017. március 6-tól 27-ig filmforgatás miatt zárva tart. Nyitás 2017. március 28-án, kedden 14. 00 órakor. I. 00 órakor. könyvtár nyitvatartás: Megegyezik a múzeum nyitva tartásával! tárlatvezetés Magyar német és angol nyelven (előzetes bejelentkezés alapján) Belépő felnőtteknek 750 HUF Belépő diákoknak 350 HUF Belépő nyugdíjasoknak Tárlatvezetés magyar nyelven 3500 HUF Tárlatvezetés idegen nyelven 6500 HUF
Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népdalok című műfordításkötetének darabjai Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági előadásban szólalnak meg. Az élet értelme – Egypercesek száz percben címmel Örkény István novelláiból olvas fel Mácsai Pál és cimbalmozik Lukács Miklós. Korcsolán Orsolya hegedűművész és az Anima Musicae Kamarazenekar a Piazzolla 100 című hangversenyen Tel-Aviv és Buenos Aires között húz képzeletbeli egyenest. Kodály, Bartók és Ligeti műveiből válogat Würtz Klára zongoraművész és Károlyi Katalin énekesnő, Bauer Andrea és barátai Rio de la Plata országainak hangulatát idézi meg. A fesztivál zárónapjának a Sabbathsong Klezmer Band lép fel. A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kertjében nyáriesti kertmozival, a Bálint Házban könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel készülnek. (MTI)
Ezek egyike, hogy a Józsefváros képét egykor meghatározó épületekből már csak kevés élte túl az elmúlt százötven évet, hiszen felváltották őket a sokkal több lakót befogadni képes, jóval városiasabb képet nyújtó eklektika, szecesszió, modernizmus és a szocializmus sokemeletes bérpalotái. Néhányuk emellett parkolóként hasznosított foghíjtelkekké lényegült át, mások pedig a Corvin-Szigony projektben lelték halálukat. A ház képe a Google Street View legfrissebb felvételén – itt még úgy tűnik, voltak lakói Épp ezért már önmagában is védendő érték lehetne egy hasonló földszintes épület, főleg, ha azt egy olyan fontos, a város reformkori képét meghatározó építész, Zofahl Lőrinc jegyzi. A tervező 1830 után tucatnyi polgárházzal gazdagította Józsefvárost és Terézvárost, de az ő munkája a József Nádor tér és a Harmincad utca találkozásánál álló Muráthy-Teleki-palota (ép. : 1833; itt született a miniszterelnöki széket kétszer is elfoglaló gróf Teleki Pál), a Váci utca 59. alatti Rottenbiller-ház (1837), a Fiumei úti Sírkert kápolna, valamint az egykor a pesti zsidóság központjának számító, a Király utca és Károly körút találkozásánál állt Orczy-ház átépítése is hozzá fűződik.
Podcast: Play in new window | Download (Duration: 1:26:17 — 59. 3MB) Feliratkozás: Spotify | RSS | További lehetőségek Az 1986-os Henry: Portrait of a Serial Killer a heti filmünk, amelynek magyar címe Henry: egy sorozatgyilkos portréja. John McNaughton első rendezésében a címszerepet régi kedvenc karakterszínészünk, a szintén elsőfilmes Michael Rooker játssza. Miért intett bennünket óva ettől a filmtől Wostry Ferenc? Mitől kiborítóbb Michael Rooker gonosztevője, mint akár Hannibal Lecter, akár John Doe a Hetedikből? És hogy lehet összehasonlítani a Fogtündérrel, vagyis a szintén 1986-os Embervadász (Manhunter) című Michael Mann-film főgonoszával? Milyen jeleneteket szánt humorosnak John McNaughton? Henry egy sorozatgyilkos portréja teljes film. Miért sokkolóbb ez a film, mint A texasi láncfűrészes mészárlás? Beszélünk a szereplők való életbeli ihletőiről is, az adást pedig Michael Rooker szívünknek kedves szerepeivel zárjuk. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala (új! ) Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk?
Még az egyik karácsonyra kapott, 101 horrorfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz kötetben szerepelt a ***Henry - egy sorozatgyilkos portréja (Henry: Portrait of a Serial Killer - 1986)***, és már azóta készülök a megnézésére, hisz klasszikusnak számít. Bár 1986-os a film, X besorolást kapott, és pár fesztivál után csak 1989-ben mutatták be, besorolás nélkül. Henry egy sorozatgyilkos portréja cat. Két verziója van, egy 83 perces és egy 75 perces, a TV számára, előbbit érdemes megnézni. Ezeknek a tényeknek a tudatában nagy elvárásokkal ültem le a horror elé, s bár a tempója lassú, igazán erőszakos jeleneteket tartalmaz, és mindig emlékeztettem magam arra, hogy ez mennyire üthetett a maga korában. A film egy létező sorozatgyilkos munkásságát mutatja be, Henry Lee Lucasét, így nem egy szimpla horrorról vagy slasherről beszélünk, hanem szinte egy dokumentumfilmről. A film Lucas életéből csak egy szeletet emel ki, körülbelül egy hét eseményeit láthatjuk. Henry Lee Lucast gyermekkorában folyamatosan bántalmazta prostituált anyja, volt, hogy három napig eszméletlen volt, melynek során agykárosodást szerzett és elvesztette fél szemére a látását.
Lichter Péter Henry: Portrait of a Serial Killer – amerikai, 1985. Rendezte: John McNaughton. Írta: Richard Fire és John McNaughton. Kép: Charlie Lieberman. Zene: Ken Hale. Szereplők: Michael Rooker (Henry), Tom Towles (Otis), Tracy Arnold (Becky). Gyártó: Maljack Productions. Henry: Portrait of a Serial Killer - Henry: Egy sorozatgyilkos portréja (1986) - CreepyShake.com. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 83 perc. John McNaughton kultikus pszichothrillere nem véletlenül sínylődött éveket az amerikai forgalmazók purgatóriumában: 1985-ös elkészülte után csak 1990-ben érkezett meg a vásznakra, de az alkotóknak utána is számos csörtét kellett vívniuk a különböző cenzúra-bizottságokkal. A rendkívül alacsony költségvetésű, szikáran felsnittelt bűnügyi film olyan kényelmetlen közelségbe hozza a címszereplő sorozatgyilkos mindennapjait, amire korábban nem nagyon volt példa – ráadásul az áldozatait véletlenszerűen levadászó Henry után nem loholnak ballonkabátos kopók és a morális egyensúlyt helyreállító végkifejlet is elmarad. A film elbeszélése arra kényszeríti a nézőt, hogy szinte cinkosként kövesse a gyilkost (a később rosszarcú antagonistákra specializálódott Michael Rooker dermesztő alakítása is erősíti a hatást), sőt egy olyan tettestársat is kapunk, aki még Henry-nél is visszataszítóbb: ahogy egyre jobban megismerjük Otis gyomorforgatóan abuzív figuráját, úgy kezdünk – jobb híján – Henryvel azonosulni.
A gyilkolás az egyetlen rendszer a kiüresedett életében. A kiszámíthatatlan viselkedése alaposan megnehezíti a zsaruk dolgát, képtelenek a nyomára bukkanni. Amikor Henry Chicagóban találkozik az egyik régi börtöntársával, a város egyik lepukkant negyedében húzzák meg magukat, és együtt vadásznak áldozatokra. Hamarosan Otis testvére, Becky is odaköltözik.
Tízéves korában anyjának szeretője nekrofíliára kényszerítette egy borjúval, Lucas pedig rákapott az állatok kínzására és a szexuális aberrációra. 14 éves korában megerőszakolt egy 17 éves lányt, majd egy évvel később betörésért javítóintézetbe küldték. Az intézetből megszökött és egy Stella nevű nővel költözött össze, míg anyja meg nem látogatta, és a veszekedés közben megölte az asszonyt. Anyagyilkosságért 40 év börtönbüntetést kapott, de pár év jó magaviselet után feltételes szabadlábra helyezték. Nemi erőszak kísérletéért és betörésekért többször is visszakerült a börtönbe, de pár év után mindig elengedték. 1978-ban megismerkedett egy ingyenkonyhán a piromániás, homoszexuális, szadista Ottis Toole-lal. Henry egy sorozatgyilkos portréja lyrics. Megismerkedésük után a nekrofil-kannibál páros 14 napi ámokfutásba kezdett: átutaztak több államon és brutális gyilkosságokat követtek el, majd csatlakoztak egy sátánista gyülekezethez, és parancsra végeztek ki férfiakat és nőket. Lucas megismerkedett Toole 12 éves húgával, Beckyvel, és viszonyt kezdett vele.
Henry valószínûleg az anyja miatt gyûlöli a nõket, eleinte csak õket öli meg, késõbb viszont elszabadul a téboly, és mindenki terítékre kerül, aki csak jöhet, s ekkor már Otis is javában benne van a dolgokban. Ami ezekre az emberekre jellemzõ, az a hihetetlenül primitív viselkedés, bizonyos fajta "együgyûség", a környezetük is ezt a lepukkant létállapotot sugallja. A film jelentõs része sötétben játszódik, illetve viszonylag kevés színt látunk ebben a világban. Henry: Portrait of a Serial Killer / Henry: Egy sorozatgyilkos portréja (1986) - Kritikus Tömeg. Azt elég nehezen döntöttem el, hogy vajon az alkotók hogyan viszonyulnak sorozatgyilkosunkhoz (aki egyébként létezõ személy volt, tudomásom szerint kb. 250 gyilkosságot lehet a nevéhez kötni, de csak alig párat tudtak rábizonyítani), és õszintén szólva bennem az a kérdés is felmerült, hogy vajon a gyerekkori borzalmak felmentést adhatnak-e ilyen bûncselekmények elkövetése alól. Egyébként a B kategóriás fíling végig érezhetõ, bár ennek ellenére kultuszfilm lett, és megosztotta az amerikai közvéleményt (idehaza nem nagyon vetítették, asszem, valami filmklub keretében adták anno egyszer-kétszer valami moziban).