2020. április. 18. 14:00 Prinz Dániel hvg360 Prinz Dániel: A feltétel nélküli alapjövedelem nem megoldás A koronavírus-válság különleges megoldásokat kíván, de nem bizonyítja a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét. A Momentum szakértője vitába száll a párbeszédes Tordai Bencével, akinek cikke a minap jelent meg itt, a hvg360-on. 2019. február. 21. 12:50 Gébert Judit – Tőzsér János Gazdaság Hogy beszéljünk a feltétel nélküli alapjövedelemről? A vitának nem arról kell szólnia, hogy holnap (vagy egy hónap, vagy egy év múlva) bevezessük-e a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA), hanem arról, hogy jó irányba tesszük-e meg az első lépéseket, amikor a bevezetését szorgalmazzuk. 2019. Kanadai Magyar Hírlap – Ideje lenne elővennünk a feltétel nélküli alapjövedelem ügyét!. 14. 18:20 Büttl Ferenc Akarjunk-e kísérleti terep lenni? Igen, akarjunk – írja Váradi Balázs írásával vitatkozva a Párbeszéd alapítványa kuratóriumának elnöke. 2019. 08. 15:35 Világ Egyelőre kudarcos a finnországi feltétel nélküli alapjövedelem-kísérlet Javult az emberek életszínvonala, azonban ez nem sarkalta az érintetteket az álláskeresésre – ez a fő következtetése 2017-ben kezdett finnországi alapjövedelem-kísérletet értékelő előzetes tanulmánynak.
Ha feltétel nélküli alapjövedelem segítségével kiemeljük munkapiacról azokat, akik "értelmetlennek tartják a munkájukat", akkor pont a legkiszolgáltatottabb réteget tesszük "rabszolgasorba". Vagyis a szinte végtelen számú potenciális munkáltatót lecseréljük néhány populista pártra. Arról nem is beszélve, hogy egy jelentős réteg a politikai csatározások célpontja lenne, ezáltal "nagyratörő" politikusok szavazóbázisa lehetnének. Soha többé nem lehetne választást nyerni egy olyan programmal, ami csökkentené a szociális juttatásokat! A feltételezés tehát, hogy mindenki többre vágyik, mindenkinek kielégítő munkára van szüksége, téves és veszélyes állítás. Sajnos nem mindenki alkalmas erre. (Éppen ezért maradnak Pogátsa által "bullshit" munkakörnek nevezett pozíciókban, ez azonban nem a munka hasznosságát, hanem emberünk képességeit, rendszerben gondolkodását határozza meg – erről azonban a blog olvashatósága érdekében hétfőn adok ki egy rövid bejegyzést. A kezdeményezés adatai | Európai polgári kezdeményezés. ) A nehézségek nélküli élet pedig egyenesen emberiség ellenes gondolat, erről egy későbbi bejegyzésben részletesebben írok majd.
2021. 06. 30. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány célja, hogy a minimálbért bruttó 200 000 forintra emelje. Több országban azonban a koronavírus-válságot követően inkább az alapjövedelem bevezetését tervezik. A minimálbér emelése gyakran felmerül a politikai szólamok szintjén. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vállalati szférában 850 ezer ember fizetése a minimálbér vagy a garantált bérminimum, valamint számos juttatás (pl. Évtizedek óta visszatérő téma a feltétel nélküli alapjövedelem - Oeconomus. gyed, álláskeresési járadék) a minimálbérhez kötött. Kétség nélkül állíthatjuk tehát, hogy a minimálbér emelése milliókat érint közvetlenül, így a pártok előszeretettel kampányolnak vele. Az ellenzéki koalíció eltörölné a minimálbért terhelő személyi jövedelemadót, az Igen Szolidaritás Mozgalom baloldali mikropárt egyik fő üzenete, hogy nettó 250 ezerre emelné a minimálbért, még aláírásgyűjtésbe is kezdtek céljuk elérése érdekében. A Párbeszéd azonban már az alapjövedelem bevezetését hirdeti. De mi az az alapjövedelem és miben különbözik a minimálbértől?
Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nem lenne egyéb feltételekhez kötve. A minden egyes állampolgár biztos megélhetését célzó alapjövedelem gondolata több évszázados. Lényege, hogy fedezze az alapvető kiadásokat, és ha bármi történik veled - betegség, munkanélküliség, természeti katasztrófa, járvány -, elegendő pénzed legyen a túléléshez anélkül, hogy súlyos adósságokat vennél a nyakadba. Kenyában bevezették az alapjövedelmet A világ legnagyobb és leghosszabb ideje működő univerzális alapjövedelem programja (UBI) két nagyon szegény kenyai megyében - Siayában és Bometben - 22 500 embernek biztosít rendszeres jövedelmet. A program végső célja az, hogy lássák, mi történik, ha pénzt adnak a szegény emberek kezébe, és ezzel együtt szabadságot is, hogy eldönthessék, mire és hogyan költsék azt el. És ami legfontosabb, hogy feltétel nélkül jár, tehát nem akar bizonyos viselkedésiformákat kikényszeríteni, hanem sokkal inkább egy olyan eszköznek tekintik, ami segít megőrizni, vagy visszaszerezni az ott élők emberi méltóságát.
Így számos célzott szociális program szűnne meg. Mivel nem célzott az FNA, ezért várhatóan rossz hatékonyságú is lenne, mivel mindenki ugyanakkora összeget kapna. A szükséges források előteremtéséhez pedig adóemelésre lehet szükség, hogy az államháztartás kiadási oldalának növekedését egyensúlyba lehessen helyezni.
Ezáltal kiküszöbölhető lenne, hogy a tehetősebb állampolgárok is részesüljenek a kedvezményekben, mivel ők magánellátásra járnak, illetve autóval ingáznak. 💰 Az FNA munkahajlandóságra gyakorolt hatása mellett a finanszírozása a legmegosztóbb kérdés. A fedezet két fajtája: költségvetés bevételeiből (negatív jövedelemadóként) és monetárisan. Az adóbevételekből való finanszírozás a neoklasszikus közgazdasági iskola szerint nem okoz inflációt, mivel a pénzmennyiség változatlan marad, csupán újraelosztás történik. A redisztribúcióval csökkenteni lehet a társadalmi egyenlőtlenségeket, de igazságossági kérdéseket vet fel. Ennek az érvnek a legerősebb kritikája, hogy a tehetősebbektől a szegényebbek felé irányuló transzfer a létszükségleti termékek iránt (melyeket a társadalom alsó harmada fogyaszt intenzívebben) óriási vásárlóerő növekedést eredményez, ami kínálatoldali beavatkozás nélkül hiperinflációt okozhat ezen áruk körében. A megfelelő mennyiségű fedezetet azonban elő is kell teremteni, mely adó és járulékemelések és a költségvetési tételek átrendezése révén mehet végbe.
(Bocsássák meg ezt a dohányárudát: dohányos lévén tudom – akkor esnék csak igazán pánikba, ha nem tudnék rágyújta n i. ) Van azért jó hír is: van áram, gáz, víz, telefon, ne t, működik a rádió és a tévé – és a szemetet is elvitték a szokott időben. Működik a tömegközlekedés, bár ritkított járatokkal. Nincs is szükség több buszra, villamosra: úgy tűnik, komolyan vesszük az önkéntes bezártságot. A máskor zsúfolt járatokon alig lézengenek. Felmerült Budapest lezárásának lehetősége – a főpolgármester erről a kormánnyal egyeztet majd, hiszen nemcsak a várost érintené ez: sokan laknak a környező falvakban, akik ezer szállal kötődnek a városhoz. Itt dolgoznak, vásárolnak, ide járnak orvoshoz stb. A fentiek miatt mondom: az egészségügyi dolgozók mellett köszönjük meg a közszolgáltatásban dolgozók, a rendvédelmisek munkáját. És ne feledkezzünk meg róluk a járvány elmúltával sem. Van azért jó hír is – erre tán nagyobb szükségünk van, mint a falat kenyérre. Budapesten a többség szemmel láthatóan betartja az előírásokat, kiürültek az utcák, terek.