A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki. Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a kiadott orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki a végleges igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell: Személyazonosító adatok, lakóhely, adóazonosító jel A szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma A súlyos fogyatékosság ideiglenes vagy végleges voltára vonatkozó megállapítás Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályára vonatkozó információk Az igazolás kiállításának dátuma A háziorvos, vagy a kiállító szakorvos aláírása Cikkünk több oldalas! Lapozzon! 1. oldal - Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá? 2. oldal - Igénybevétel módja
Sokféle névvel illetik: adókedvezmény betegségek után, személyi kedvezmény, személyi jövedelemadó kedvezmény, súlyos fogyatékossági adókedvezmény. Sokan nem ismerik, nem hallottak róla, pedig a jogosultság nagyszámú embernél fennáll. Egyes egészségügyi problémákkal küzdve fontos, hogy ismerjük és éljünk a jogszabályok adta lehetőségeinkkel. Jelen írásunkban azt foglaljuk össze, hogy az adókedvezmény kiknek jár és milyen módon igényelhető. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv. ) 40. § (1) bekezdése alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától, ezen állapot fennállása idején havonta az összevont adóalap adóját csökkenti az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez alapján elmondható, hogy a jogszabályban meghatározott összeg minden olyan hónapban visszaigényelhető, amikor a súlyos fogyatékosság akár egyetlen napra is fennáll - azt az SZJA-bevallásban lehet visszaigényelni minden érintett hónapra vonatkozóan.
A rokkantsági járadék egy rendszeres pénzbeli ellátás, ami segítséget nyújt azoknak, akik fiatal korukban, akár születésüktől fogva olyan súlyos egészségi állapotba kerülnek, ami életük végéig tarthat. A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. 27. ) MT. rendelet alapján az jogosult rokkantsági járadékra, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni. Ki részesülhet fogyatékossági támogatásban? A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte. A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot. A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékot. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél érvényesíthető a személyi kedvezmény. Kapcsolódó cikkek 2022. július 8. Hogyan jár nyugdíj júliustól az egyszerűsített foglalkoztatás után? Gyakran előfordul, hogy egy munka csak rövid időt igényel, pár napra van csak szükség a munkavállalókra. Köthető erre a rövid időre is határozott idejű munkaszerződés, de ennél jobb megoldás lehet ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében kerül alkalmazásra a szükséges munkaerő. 2022. június 22. Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra? Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Milyen összegben lehet igénybe venni a személyi kedvezményt? A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2021-ben havi 55 800 Forint 1. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 669 600 forinttal csökkenthető az összevont adóalap, ami adóban kifejezve – amit a magánszemély közvetlenül megtapasztal - 100 440 forint / év. Milyen kapcsolatban van a személyi kedvezmény más adóalap kedvezményekkel? A személyi kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után és az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt megelőzően. Források: 1 Az Szja törvény 3. § 77. pontja alapján az év első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni. A havi minimálbér összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28. ) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől alkalmazható a személyi kedvezmény esetében.