Az, hogy melyik módszer lehet eredményes egy adott károsító ellen, azt ugyanakkor a helyi körülmények (vadállomány mérete, tradicionális vonulási útvonalak, nappali búvóhelyek mennyisége, elhelyezkedése) erősen befolyásolhatják. Riasztás A vadon élő állatok döntő hányada nem igazán kedveli az ember társaságát, így az olyan helyeket igyekszik elkerülni, ahol az emberek az ingerküszöbüket meghaladó mértékben vannak jelen. Sok esetben már akkor is elkerülik az adott területet, ha az emberi jelenlét, vagy más okok miatt túl sokszor kell ébernek lenniük, nem tudnak nyugodtan táplálkozni, pihenni. Hatásos a zavarás a szárnyasvadak ellen is. Mezei nyúl elleni védekezés | vadkarvedelem.hu. A varjak, fácánok szívesen szedik fel az elvetett kukoricát, napraforgót, de nem igazán szeretik ezt a cselekedetüket úgy művelni, hogy közben 10 percenként fel kell szállniuk, el kell bújniuk valamilyen ok miatt. Okot pedig elég könnyű szolgáltatni a számukra. Hatásos lehet madarak ellen korlátozott ideig a különböző, sokszor változatos hangokat kiadó "műsasok" kihelyezése.
A tavaszi vetésű növényeink első vadkártétele a túráskár és nem kell sokat gondolkodnunk rajta, hogy ezt bizony a vaddisznó követte el. A frissen vetett magok könnyű élelemszerzési lehetőséget biztosítanak számukra. A laza talaj alatt kifinomult szaglásuknak köszönhetően pikk-pakk megtalálják az elvetett magokat és akár egyetlen éjszaka alatt egy-egy sorra ráállva hektárokat tudnak elpusztítani. Főként a kukorica van veszélyben vetéstől, egyenesen a kétleveles állapotig, de kedvelt táplálékai közé tartozik a búza, a zab, az árpa és a lucerna is. Mikor növényeink kibújnak a földből, a friss csemege hívogatóan hat az őzekre is. Táplálkozását tekintve eléggé válogatós állatfajról beszélhetünk, főként a rügyeket, a fiatal hajtásokat kedveli, táplálkozására pedig nem jellemző a nagy tömegű, rostban dús táplálék felvétele (a szarvassal ellentétben). Épp ezért a könnyen emészthető növényi részeket kedveli. Főként a szőlő és gyümölcsültetvények rügyeinek megrágásával okoznak kárt tavasszal, de a friss hajtású szántóföldi növények is kedvelt eleségnek bizonyulnak számukra.
Ez a módszer kétséget kizáróan sikeres, bár esetenként nagyon drága (stabil vadkerítés), vagy pedig folyamatos odafigyelést, karbantartást igényel (villanypásztor). A vadak ellen védelmet nyújtó kerítés, vagy villanypásztor megépítésénél, kihelyezésénél célszerű gondosan mérlegelni, hogy mit, hová szeretnénk elhelyezni. Mivel szántóföldi kultúrák esetében egy-két kivételtől eltekintve a stabil vadkerítés a költségessége miatt nem jön számításba, a villanypásztor alkalmazása lehet olyan megoldás, amely jól elhelyezve és folyamatosan karbantartva hatékonyan távol tarthatja a területen élő rőtvad, vaddisznó és szőrmés ragadozó állomány jelentős hányadát. Fontos, hogy a villanypásztor kihelyezésénél a területet előtte tisztítsuk ki annyira, hogy semmiféle ág, növényi hajtás ne legyen a huzalok közelében, a huzalok alatt. Esős időben ez villámgyorsan lecsapolhatja a vadak elriasztására szolgáló áramot. Ugyan ezen okból gondoljunk arra is, hogy a szél időnként átformálhatja a környezetet, főleg erdősebb részeken egy nagyobb zivatar után.