A tehetős civileken kívül közszereplők is megfordultak a nyilvánosházakban, bár sokszor inkognitóban. Fotó: Ennyi Maradt A Néhai Kéjbarlangokból - Balkányi László Kéjnőtelepek a rületben A VIII. kerületbe szorultak a kéjnőtelepek, amelyek fürdőszoba nélküli, belső gangos házak voltak, általában 45 év fölötti, megroggyant nőkkel. A Rákóczi tér környékén számos ilyen házról tudunk. A Kender utca 15. (ma Auróra utca)például hírhedt ház volt, de a Víg utca kétszintes épületei is sokat tudnának mesélni a tivornyákról, különösen a 42-es szám. Ideális gócpont volt a VIII. kerület ezen része, sok hivatal és rendőrkapitányság is működött errefelé – a megfáradt bürokraták és közalkalmazottak szívesen múlatták az időt "pengős kurvákkal". Fotó: Auróra Utca 15 - Balkányi László Az V. - VI. Víg utca, eladó 62 m2 -es tégla építésű lakás - Property Investment Budapest. kerület legális és illegális házai A belváros felé haladva egyre nívósabbá váltak a "kuplerájok". A mai zsidó negyed területén ugyan kevés bejegyzett bordélyház akadt, de garniszállókból nem volt hiány. A garni (franciás írásmóddal garnis) olyan találkozóhely volt, ahonnan hiányzott a szalon és a választható hölgykoszorú, de a diszkrét szobákban szárba szökhettek a vágyak.
A nagy tehetségű fiatal építész, tanítványom és hosszú éveken át irodám tagja, képességének megfelelőbb működési tért talált önálló munkáival, és az Igazságügyi palota építésének kezdetén megvált az irodámtól. A megvált építésvezető helyére meghívtam Zuschmann János építész urat, aki néhai Ybl Miklós irodájának régi tagja volt, és a királyi palotaépítés műszaki irodájában működött. Budapest víg utca 19. Zuschmann úr állott ezentúl az iroda élén, és rendkívüli szorgalma, kitartó munkássága, valamint gyakorlati ismerete tette lehetővé azt, hogy ama óriási anyag, különösen a nagy mennyiségű megrendelések, aránylag rövid idő alatt feldolgozhatóak voltak.? Zuschmann János a fővárosi építkezések mellett Zalaegerszegen, a ma is működó és műemléki védelem alatt álló Arany Bárány Szálló tervezésében képviseltette magát 1893 és 1894 között. A Magyar Iparművészeti Társulat tagjainak 1903-as nyilvántartása szerint az építész a 20. század elején Józsefváros lakosa volt, a Baross utca 3-ban élt. A Budapesti czím- és lakásjegyzék egyes kiadásaiból kiderül, hogy az építtettőnek, özv.