Dilation vs. Dilatation Dilation and dilatation utal egy bizonyos tulajdonság bővítésére. A biológiában a két kifejezést egymással felcserélhető módon használják, de az általános biológiai tudományban ezeket a kifejezéseket egy bizonyos módon használják, ami általában sok esetben elfogadott. Nehéz azonosítani pontosan azt a módszert, amelyben a fogalmak dilatációját és dilatációját a biológiában használják. Ezért ezeknek a kifejezéseknek az élettani és orvosi általános használatát az alábbiak szerint lehet meghatározni. Pupillary dilation: Ez a válasz a szemnek, ahol a tanuló mérete változik néhány ok miatt. A pupilláris dilatáció a iris dilator izom összehúzódásával és relaxációjával történik. Mit jelent a dilatáció? | Dumalj.hu Magazin. A pupilla mérete megnagyobbodik, ha a fényintenzitás alacsony, miközben a fényerősség csökken. Nyaki dilatáció: A méhnyak átmérőjének (méhnyak kitágítása), amely létfontosságú a szülésben, a vetélésben, az abortuszokban és a nőgyógyászati műtétekben. Érdekes, hogy a nyaki dilatáció természetes vagy orvosi indukcióra vezethető vissza.
Külső térben pedig ez a betonfelület repedezését idézheti elő. Ezért fokozottan be kell tartani az általános szabályokat már az aljzat kialakításakor. Lakásokon belül 20-35 m 2 -enként, illetve 6 m-enként és a falak mentén 5-10 mm szélességű dilatációs rést kell hagyni. Külső térben pedig 10-15 m 2 -enként, és a 6 m-es "szabályt" betartva kell a betonfelületeket egymástól elválasztani. A rések szélessége külső térben10-15 mm legyen. Ezek kitöltésére különböző rugalmas anyagú dilatációs szalagokat, anyagokat lehet használni, melyeket a résbe építésével lehet az aljzat térfogatváltozását kompenzálni. Mivel azonban a beton szerkezetét alkotó töltőanyagok milyenségétől is függ a hőmérsékletváltozások miatt bekövetkező térfogat-növekedés, ezek változtatásával is befolyásolni lehet egy-egy nagyobb felületű betontábla biztonságos kialakításának térfogat változását. Így elérhető, hogy pl. egy 50 m2-e nappalit nem kell a biztonság érdekében dilatációs réssel megszakítani. Ehhez azonban olyan összetételű betont kell alkalmazni, amely minimális alakváltozást biztosít, és elégséges a falak menti 1 cm-es dilatációs hézagok kialakítása.
Újépítési szerkezeteknél a szerkezet elmozdulása, azok terhelésének hatása által, de számos külső környezeti hatás következtében is kialakulnak a repedések, mint például a fagyás-olvadás, egyenlőtlen hőmérsékleti eloszlás, vagy a nem megfelelő pára és nedvességtartalom által. Elképzelhető az is, hogy a megbízott szakember helytelenül keverte és dolgozta be a betonkeverékünket. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy teljesen tökéletes betonfelület nem létezik, apróbb repedések jelentkezni fognak, hiába dolgoztunk a legjobb kivitelezővel, a legjobb időjárási körülmények között. Hogyan kerülhető el a repedés? A friss betonpadló az első egy hónapban jelentősen zsugorodik, emiatt is van szükség a dilatációs hézagok kialakítására, hogy a térfogat csökkenés, irányítottan menjen végbe. 20 m²-nél nagyobb egybefüggő beton, estrich, designbeton padló felületet minden esetben dilatációval kell ellátni (1. kép). A betonon lévő repedések kialakulása szabályozható, ami az irányukat, mélységüket illeti.