Szerzők DOI: Kulcsszavak: organikus kapcsolat az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar–horvát kiegyezési törvény között, a közjogi kapcsolat: egyenlőtlen szubdualista berendezkedés a dualista Monarchián belül, politikai nemzet és nemzetállam összefüggése, a nemzetiségek/nemzeti kisebbségek helyzetének szabályozása, 1875 után a magyarosító politika erősödése Absztrakt Az 1868. évi XXX. törvény a Monarchián belül egyedülállóan szubdualista módon szabályozta a horvátok és a magyarok közjogi helyzetét, a megvalósult status quo megfelelő közjogi alapot és garanciákat biztosított a további fejlődéshez. A Monarchián belüli nemzetiségi viszonyok rendezésének egy további jelentős lépése volt az 1868. évi XLIV. Horvat magyar kiegyezes . törvény, amely a kiegyezési törvénnyel organikus kapcsolatban áll. A kiegyezési törvényt, valamint a nemzetiségi törvényt egyaránt meghatározta a Deák Ferenc által képviselt közjogi felfogás, amelynek lényege, hogy a magyar félre vonatkozóan az egységes politikai nemzet fogalmát állítja a középpontba, más nemzetiségek státusza és jogosítványai pedig ehhez viszonyítva lettek szabályozva.
- A ~ nem teremtett megnyugvást. A gazd. fejlődés ellenére a szláv izgatók állandóan Mo. ellen uszítottak, kezdetben azzal, hogy a m-ok ismét be akarják vezetni a robotot, majd Fiume és Dalmácia " visszacsatolását " követelték, stb... A ~ 1918. 22: Fiume lázadó horvát csapatok általi megszállásáig (de facto), X. 29: a horvát szabor zágrábi nyilatkozatáig, a függetlenség és a szerb-horvát-szlovén államhoz való csatlakozás kimondásáig (de jure) maradt érvényben. 88 Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Mo. Horvát-magyar kiegyezés - HAON. tört. 1867-1918. Bp., 1934. I:57. (Kiegyezés Horváto-gal) - MTK III.
A város közjogi állását egészen a horvát–magyar kiegyezésig ezen jogszabály alapján határozták meg. Horvat-magyar kiegyezés fogalma. Fiume Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Archívum/Negatívtár/Pölös István gyűjteménye Az 1867-es törvénycikk szövege egyértelműen kijelenti, hogy Fiume város és kerülete nem tartozik Horvátországhoz, azt nevesítve kiemeli a Horvátországhoz tartozónak elismert területek közül. Egyébként a Magyar Királyság kikötőjének korabeli életképét jól jellemzi egy 19. századi francia utazó szubjektív véleménye: Fiume az a magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek. Borítókép: Fiume / Fortepan / Széman György
A magyar-horvát államközösség kezdetétől a magyar "alkotmány" kiterjedt Horvátországra is, ám a horvátok ugyanakkor megtartották a belső önkormányzatukat. Horvátország különállása A magyar-horvát államközösség kezdetétől a magyar "alkotmány" kiterjedt Horvátországra is, ám a horvátok ugyanakkor megtartották a belső önkormányzatukat. A Háromegy Királyság (mármint Horvát-Szlavón-és Dalmátország) különállását biztosító jogokat "horvát municipális jogok" cím alatt foglalt össze Kukuljevics János (Ivan Kukuljević Sakcinski) a XIX. században. ORIGO CÍMKÉK - horvát-magyar kiegyezés. A 14 tételből álló municipiális jogok közül elsőként kiemelkedik, hogy a Dalmát-Horvát-Szlavón Királyság a magyar korona elkülönített része, és mint ilyen saját törvények és szokásjogok által igazgatható. A Háromegy Királyságban a király után a bán következett, aki az igazgatást a száborral együtt végezte. A szábornak joga volt saját törvényeket alkotni, melyeket a király elé terjesztett szentesítés végett. A szábor választotta a főkapitányt, az ítélőmestert (protonotarius), és korábban javaslatokat tett a betöltendő báni méltóságra.
A Horvát Állami Levéltár ennek kapcsán a közleményében – amit a magyar baloldali lapok előszeretettel idéztek – úgy reagált, Magyarországnak "senki nem vehette el a tengerét, mert nem is volt neki". Hogyan lett a magyarok tengere? A Magyarságkutató Intézet legújabb elemzése szerint Fiumét 1466-ban vásárolta III. Magyarország és Horvátország 150 éve egyezett ki | VS.hu. Frigyes német–római császár, Ausztria főhercege családja, a Habsburgok számára, így egészen az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig birodalmuk része volt. Mint részletezték, a város széles körű autonómiát élvezett, igazgatását tekintve a 18. század elejétől a grazi székhelyű belső-ausztriai kormányszékhez, 1747-től a Császári-Királyi Kormányzósági Helytartósághoz tartozott. Fiume Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Archívum/Negatívtár/Pölös István gyűjteménye) A következő évben állították fel az osztrák Tengermelléki Kereskedelmi Tartományt, ami a Császári és Királyi Kereskedelmi Főintendatúra fennhatósága alatt működött. A meglehetősen bonyolult alárendeltségi viszonyokat 1754-ben némileg egyszerűsítve, Osztrák Tengermelléknek nevezve a területet közvetlenül az Udvari Kereskedelmi Tanács alárendeltségébe utalták.
horvát-magyar kiegyezés, 1866. ápr. 21. -1868. nov. 17. : a két országgyűlés megállapodása az államközösség fönntartására. - Andrássy Gyula kormánya (1867-71) és a horvát szabor többségi, államközösséget megtartani kívánó unionista párt jának pol. szerződése volt. Az érdemi tárgyalásokat az osztrák-m. →kiegyezés t követően 1868. IV. 28: az ogy-ek küldöttei kezdték, hogy szabályozzák a szabharc leveretése utáni bizonytalan közjogi kapcsolatokat. V. 20: Jellasics v. horvát bán halála évfordulóján a kiegyezést ellenző, horvát nemz. kirságot akaró jogpárt Zágrábban magyar-ellenes tüntetésen Horváto. teljes önállóságát kívánta. A ~t Ferenc József (ur. 1848-1916) XI. 17: szentesítette (1868:30. tc. ), a dualista állam nevét Osztrák-Magyar Monarchia elnevezésben megállapító kéziratát követő napon. A ~ szerint: a →Pragmatica Sanctió ból kiindulva Mo. és Horváto. egy államközösséget alkot, mind a Monarchia többi országaival, mind külországokkal szemben; a m. koronázás Horváto-ra is érvényes. A m-osztrák közös ügyekben az egyetlen törvényhozás a trialisztikus átalakítást lehetetelenné tette.
A magyar politikai elit elismerte a horvátot, mint politikai nemzetet, és kimondta, hogy Magyarországon a közigazgatási Magyarország, illetve Horvát-Szlavónország egy államközösséget képeznek. Az egyezség Horvát-Szlavónországnak belügyi autonómiát biztosított. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg