Felsős - Történelem: Magyarország a világháborúban. Az első világháború vége. (7. osztály) - YouTube
2014. december 24. 12:57 MTI Sajátos megközelítésből, új szempontok alapján mutatja be az első világháborút Nagy Miklós Mihály Magyarország az első világháborúban - Térképek történelmi áttekintéssel című feldolgozása. A közelmúltban megjelent hadtörténelmi atlaszból többek között kiderül, hogy földrajzilag az első világháború valójában előbb kezdődött és később ért véget, mint azt az iskolában tanítják - mondta el a szerző az MTI-nek. Az atlasz az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország első világháborús részvételére összpontosít. Az események sorából a Magyarországot érintőeket emeli ki. A mű újdonsága, hogy a szerző az 1914 és 1918 között történteket szorosan összekapcsolja a magyarországi Tanácsköztársasággal. Első világháború végétale. Az összetartozó történelmi és térbeli folyamatok megértését a tematikus térképek mellett ábrák is segítik. A szerző elmondta: földrajzi szempontból a magyar hadtörténelem teljesen más árnyalatú, mint ahogy az iskolában tanítják. Példaként említette a történelmi emlékezet szerint az "Amazonassá duzzadt" Csele patakba fulladt II.
Aratóbrigádban marokszedőként dolgozott. Tizennyolc évesen ment férjhez Berki Mihályhoz, akivel együtt aktív szervezője volt a helyi politikai életnek: 1930-ban például közösen alapították meg a szociáldemokrata párt helyi szervezetét, igaz, ez csak pár hónapig működött. 1944-ben belépett a kommunista pártba, és nagy nekibuzdulással vetette bele magát a mozgalmi munkába és az agitációba. A hatósági ár vége: pánikvásárlás és üzemanyaghiány a szlovén benzinkutakon | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A Magyarország című lap 1974-ben mint a "múlt idők nagy tanúját" mutatta be az egykori főispán asszonyt: "Olyan hetek, hónapok következtek, amikor kevés volt az elvégzendő munkához a nap 24 órája. Berkiné megszervezte a helyi nőbizottságot. Áprilisban hazajött a férje, s most már ketten dolgoztak »sötéttől sötétig«, szinte alig találkoztak, a ház körüli teendőket Berkiné idős édesapja látta el. Ők pedig végezték a mozgalmi munkát először saját falujukban, aztán Tiszadorogmán, Tiszabábolnán, egyszeriben Ároktő lett a járás »központja«. »1947-ben berendeltek Miskolcra, választási munkára – mondja. – Pénzem nem volt az utazásra, de a pártszervezet kasszája is üres volt.
"Egy nép a történelmi ismerete, származása és kultúrája nélkül olyan, mint egy fa gyökerek nélkül. " – Bob Marley – "A történelemben a véletlenek különös ajtókat tudnak kinyitni a jövőbe. És ha kinyílik egy ilyen ajtó, akkor be kell lépni rajta. " – Voltaire(François-Marie Arouet) –
1918 januárjában, tíz hónappal az I. világháború vége előtt Woodrow Wilson amerikai elnök listát készített a tervezett háborús célokról, amelyet "14 pontnak" nevezett. Nyolc pont kifejezetten az antanthatalmak győzelméhez kapcsolódó területi és politikai megállapodásokkal foglalkozott, ideértve az európai etnikai csoportok nemzeti önrendelkezésének gondolatát. A többi irányelv a további háborúk megelőzésére összpontosított, az utolsó pedig a Nemzetek Szövetségének létrehozását javasolta, a későbbi nemzetközi vitás kérdések rendezésére. Wilson remélte, hogy javaslata igazságos és tartós békeállapotot idéz majd elő, egy "győztesek nélküli békét", amely véget vet "a minden háborúnak véget vető háborúnak". Galéria a 102 éve véget ért első világháborúról - Blikk. Amikor a német vezetők aláírták a fegyverszünetről szóló egyezményt, sokan azt hitték, hogy a 14 pont lesz a későbbi békeszerződés alapja. Amikor azonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői találkoztak Párizsban, hogy megtárgyalják a szerződés feltételeit, a "nagy négyes" európai kontingensének teljesen más terve volt.
Az európai szövetséges hatalmak a németeket tekintették a konfliktus fő okozóinak, ezért különösen szigorú kötelezettségeket vetettek ki a legyőzött Németországra. A versailles-i békeszerződés, amelyet 1919. Első világháború végétaux. május 7-én adtak át aláírásra a német vezetőknek, arra kényszerítette Németországot, hogy területeket adjon át Belgiumnak (Eupen-Malmédy), Csehszlovákiának (Hultschin kerület) és Lengyelországnak (Poznan, Nyugat-Poroszország és Felső-Szilézia). Az 1871-ben, a porosz-francia háború után Németországhoz csatolt Elzász és Lotaringia ismét francia fennhatóság alá került. A tengerentúli német gyarmatok a Nemzetek Szövetségének felügyelete alá kerültek, a jelentős német lakossággal rendelkező Danzig pedig szabad város lett. A szerződés a Rajna-vidék demilitarizációját és megszállását követelte, valamint különleges státuszt írt elő a francia irányítás alatt álló Saar-vidéknek. A dán-német határon fekvő Észak-Schleswig, illetve a felső-sziléziai területek sorsáról népszavazás alapján döntöttek.
Meg hát az ispánság intézménye – ahogy egyébként a vármegyerendszer is, amely a hírek szerint hamarosan ugyancsak visszakapja régi, dicső nevét – tényleg végigkísérte, illetve alapjaiban határozta meg a magyar királyság csaknem teljes történetét, amíg a kommunisták erővel meg nem szüntették, tehát könnyedén lehet amellett érvelni, hogy ez egy szép, régi (sőt: ősi! Első világháború vegetable. ), megőrzésre érdemes hagyomány, ráadásul igazi hungarikum (mondjuk az is igaz, hogy egy 12. században élt ispánnak egészen más szerepe és feladatai voltak, mint egy 19. század végi főispánnak, de ez végül is részletkérdés). Vay Béla, Borsod megye főispánja (forrás: Wikipedia) A parlament honlapján is olvasható törvényjavaslat nemzetközi példákat is hoz: "az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent, és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.