** A Munkaerő-piaci Alapot megillető munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék 2009. december 31-el megszűnik. A munkaerő-piaci célok fedezetére 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni. Fontos: a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekkel összefüggésben a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell a munkaadói, munkavállalói, illetve vállalkozói járulékot megfizetni. 1. A munkaadói járulék alapja 2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja tv. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. Munkaadói, vállalkozói járulék változások. 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a munkaadó a munkavállaló járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni.
A járulék alapja A munkaadói járulék alapját a munkavállalónak a munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme adja. Tb-járulék-alapnak az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 4. §-ának k) pontja, illetve a 20. § értelmében 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv. ) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része számít, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv. -ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is; továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke; valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj; a tanulószerződésben meghatározott díj; továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, 2. külföldön foglalkoztatott biztosítottnál, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldinél azokat a foglalkoztató által adott (elszámolt) juttatásokat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni, amelyek megfelelnek az 1. Munkaadói tb járulék összege. pontban foglaltaknak.
Ez a kötelezettség magában foglalja a társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettségét is. Az előzőekből is kitűnik, hogy a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulék már nem kizárólag a munkaviszonyhoz kötődik. A vállalkozói kör esetében 2009. december 31-éig az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2, 5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizetett. Nem kellett vállalkozói járulékot fizetnie annak a személynek, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Munkaadói járulék | Társadalombiztosítási Levelek. Szintén nem terhelte a vállalkozói járulék megfizetésének kötelezettsége azt az egyéni és társas vállalkozót, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is állt, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított volt, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kellett megfizetnie.
Változás! Változás! A járulékok esetében is csökkenéseket szavazott meg a parlament, remélve a nagyobb arányú bejelentések és a szürkegazdaság visszaszorítását … és mikor nőnek nagy mértékben a adócsalásokkal kapcsolatos szankciók? Munkaerõ-piaci járulékok szabályai a Tb törvényben. Most nézzük röviden az akutális járulék módosításokat. A társadalombiztosítási járulék mértéke: 2009. július 1-től a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő része után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a korábbi 29 százalék helyett. A társadalombiztosítási járulékon belül – az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékra csökken (ebből 0, 5 százalék a pénzbeli, 1, 5 százalék a természetbeli járulék); – a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék. A 29 százalékos társadalombiztosítási járulékalapnak csak a minimálbér kétszeresét meghaladó hányadát terheli a (korábban az egész jövedelemre ennyi járulékot kellet fizetni.