A résztvevők mindennél fontosabbnak találták saját szociálismédia csapatok felállítását, a jelöltek objektív bemutatását, az álhírek kezelését, de leginkább a megelőzést: a tudatosság kialakítását minél korábbi életkorban. A tömegtársadalomban, ahol a politikai elit elválik a tömegektől, az objektivitást erősítheti a normatív szabályozás, mondta Polyák Gábor, de ha a pártfinanszírozás területén az "egyenlő befolyás, egyenlő feltételek" elvét akarjuk bevezetni, márpedig erre nagy szükség van, tudomásul kell vennünk azt is, hogy a választásokat nem lehet "olcsósítani", tette hozzá Szilágyi Emese, az MTA JTI tudományos munkatársa. Mielőtt szavazni mész: tudd meg, hogyan működik a magyar választási rendszer! - Portfolio.hu. Márpedig a választások során a tényekre figyelő, felelős és tájékozott állampolgári részvétel elengedhetetlenül fontos. Tudatosnak az az állampolgár nevezheti magát, határozta meg Mráz Attila, a TASZ választási monitoring programkoordinátora, aki tisztában van vele, mi a választások tétje, illetve hogyan járul hozzá szavazata stratégiailag az eredmények alakulásához.
A hagyományos bölcsesség a problémát a választás, amely elpusztítja az emberiséget, hogy sok ismerős. Minden világos, kivéve az iskolában, amikor előttünk meghatározott konkrét célkitűzések, amelyek konkrét megoldást. De a felnőtt életben, gyakran gondolunk, hogyan lehet a helyes választás: egy kapcsolatban. szakmai közvélemény, miközben bevásárolni a boltban. Hogyan helyes döntéseket hozni az életben? Egy másik módja, hogy a megfelelő döntéseket az életben, hogy értékelje a saját érzelmeiket. Megpróbálja kiosztani a nap minden megoldást, és úgy élnek, mintha a választás már megtörtént. A nap végén írja le az érzéseiket, az intenzitás és a szín az érzelmek. A kísérlet végén akkor válassza azt a beállítást, amely hozta kevesebb negatív tapasztalatokat. Segíteni, hogy a helyes választás, és a következő hét kérdés. Légy őszinte magaddal, akkor is, ha a válasz nem tetszik nagyon. Hogy működik a valasztás ? : hungary. És ami a legfontosabb, ne feledjük, hogy a valóságban nem létezik helyes választás. Bármelyik döntés lesz olyan következményekkel, de senki sem tudja megjósolni több mozog.
Így bárki összehasonlíthatja az informatikai rendszerben rögzített, honlapon megjelenített adatokat a kézzel kitöltött jegyzőkönyvekkel - közölte az NVI lapunk kérdésére. Tehát, ha valaki az informatikai rendszerben végrehajtott csalásra gyanakszik, akkor ahhoz meg kell néznie az összes jegyzőkönyvet. A Momentum és a DK ezeket nyilvánosságra hozta, így aki csalásra gyanakszik, ellenőrizheti azokat. Komplex csaláshoz a választási jegyzőkönyveket is módosítani kell. Az NVI-t arról is megkérdeztük, hogy a Nemzeti Választási Rendszert auditálták-e, illetve, hogy az ÉBSZK 2004 Kft. által fejlesztett rendszerből megmaradt-e valami a jelenlegiben. Azonban ezekre a kérdéseinkre még nem válaszoltak. Hogy működik a választás video. Az auditálás kérdése azért érdekes, mert a korábban ex-belügyesek által vezetett Idomsoftot megvásárolta az állam. A kép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt.
Ám nem volt mindig ennyire széles a választásra jogosultak köre. Történeti szempontból a magyar választójog folyamatos változásnak volt kitéve, ugyanis a különböző történelmi korszakok felbukkanásával és eltűnésével egyre jobban nőtt (egy-két kivétellel) a választásra jogosultak köre. Említhetjük itt a nők választójogi mozgalmait, amelyek Európa-szerte sikereket értek el az előző században, mely által végül eltörölték a jogi megkülönböztetést a nők és a férfiak között. Mindezeken felül a választójog kiszélesedésének, illetve korlátozásának a gondolata is megfigyelhető a magyar történelemben. „Választás után jött a feketeleves” – nagyot fordult a kormányzati kommunikáció. A középkor végének közeledtével Magyarországon a királyválasztás jogát a főurak, a szabad királyi városok képviselői, valamint az egyházi vezetők, illetve a nemesség tudhatta magáénak az 1447. évi dektrétum alapján. Az idő előrehaladtával pedig már elképzelhetetlen lett az az eszme, hogy kizárólag egy ilyen szűk réteg rendelkezzen szavazati joggal. A 19. század közepén a magyar lakosság mindössze hét százaléka rendelkezett választójoggal, miközben Európa többi részén az arány körülbelül harminc százalékos volt.
Papírról a digitális rendszerbe A szavazatszámlálási folyamat behatárolja, hogy pontosan hogyan kerülhet kivezetésre az adat. Ez úgy néz ki, hogy a szavazás lezárulását követően a szavazatszámláló bizottság kinyitja az urnákat, többször megszámolja a szavazatokat, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz, aztán az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik, majd az adatokat felviszik az informatikai rendszerbe. Innen kerülnek be a választási rendszerbe az adatok a papír alapú jegyzőkönyvek alapján. Hogy működik a választás 13. Ráadásul dupla rögzítéssel élnek ilyenkor. Ezen túlmenően külön ellenőrzési fázisban egyeztetik az Nemzeti Választási Rendszerben tárolt és a papír alapú jegyzőkönyv adatait. Az NVI szerdán tette elérhetővé a oldalon a szavazóköri papíralapú jegyzőkönyvek szkennelt változatát. (Ezek az eredmények között, a szavazóköri eredmények almenüben érhetőek el, az oldal jobb felső részén elhelyezett ikonon keresztül. ) A pártok részére az egyéni eredményeket tartalmazó beszkennelt jegyzőkönyvek átadása megtörtént, a beszkennelt listás jegyzőkönyveket pedig csütörtökön adta át a Nemzeti Választási Iroda.
Lássuk hogy is működik ez a gyakorlatban! Az egyéni választókerületek az abszolút többség elvére épülnek, így az első kör után az a jelölt lehet képviselő, aki megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. (Ebben a körben az érvényességi kritérium is 50%+1 szavazatot ír elő. ) A második körbe – ha szükség van ilyenre – az előző forduló első három helyezettje, illetve a 15%-ot elérő jelölt jut be. Hogy működik a választás 2020. Itt már elegendő a relatív többség is, tehát csak a szavazatukat leadók körében kell többséget elérni. A területi listás mandátumok ból a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, kötött sorrendben részesülnek. A megyéket nagyság szerint súlyozzák, ennek megfelelően alakul ki, hogy a 20 területi választókerületből (a 19 megye + Budapest) melyik hány mandátumot ad. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszer rel történik, melynek keretében először meghatározzák azt a szavazatszámot, ami 1 mandátumot ér. (Ehhez az összes érvényes szavazat számát elosztják a mandátum + 1-gyel. )
Csak olyan párt kaphat ezen listáról mandátumot, mely országos összesítésben az érvényes szavazatok több mint 5%-át elérte. Ezek közül a pártok közül a fenti szám segítségével a szavazatszámot mandátumokká konvertálják. Amennyiben az átváltásra már minden kvalifikált párt felhasznált annyit, hogy egy teljes mandátumnyi szavazattömeggel már nem rendelkezik, akkor a következő körben a Hagenbach-Bischoff szám 2/3-a is elég egy mandátumhoz. Ha már ezt sem éri el senki, akkor a kiosztatlan mandátumokat és a figyelmebe nem vett szavazatokat az országos listára "továbbítják". Bizonyára feltűnt, hogy az előzőekben három tétel szerepelt, holott csak egyéni jelöltre és területi listára kell szavaznunk. Az országos listán a következőképpen alakulnak ki a mandátumok. Az országos listáról minimum 58-an kapnak mandátumot, ehhez jönnek még az előzőekben említett "felcsúszott" mandátumok. A kiosztás a töredékszavazatok alapján történik. (Töredékszavazatnak minősülnek azok az egyéni választókerületekben 5% feletti pártok jelöltjeire leadott voksok, amik nem eredményeztek mandátumot és a területi listáról ide továbbított szavazatok. )