Szabóm varrta ezt a fodrot. Kezemben egy sétapálca. Víg mosolyom nem csak álca. Gurgulázva nevetgélek. Járjuk együtt! Szeretnétek? Medve a bálban (Jelmezes – bemutatkozó versike) Lépes mézre vágyom egyre - attól víg a mackó kedve. Felfalom az akácmézet, nagy bundába alig férek. Döcögős a medvetáncom, de a bálon vígan járom. Ha lesz néhány édes falat, azt eszem majd, és nem halat.
Asszonyfarsang: farsang hétfőn a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfimódra ehettek-ihattak és mulathattak egész nap. Húshagyókedd: a farsang és egyben a "farsang farkának" utolsó zárónapja, a húsvét előtti 47. nap. Régen ezen a kedden szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárva a farsangot és a telet. A farsangi hagyományok zöme már elkopott, a télűző örömünnep viszont fennmaradt. Itt a farsang áll à balles. Ma is élő farsangi hagyományok Magyarországon: jelmezek és fánk A farsang ma is az önfeledt szórakozás időszaka, amikor tetszés szerinti jelmezekbe bújhat mindenki. Bár elsősorban az óvodákban és iskolákban készülnek lelkesen a farsangi mókára, a felnőttek körében is jó apropó ez az időszak a beöltözős bulikra. Mohácsi busójárás Magyarországon a legismertebb és legjelentősebb, ma is élő farsangi hagyomány a mohácsi busójárás, mely írásos források szerint egészen a 18. századik nyúlik vissza. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a század végén nagy arányban települtek be a balkáni térségből a sokácok a területre, akik meghonosították a szokást, mely aztán Mohácson fejlődött tovább és nyerte el mai alakját.
A menet végén a banda szolgáltatta a muzsikát, és egy lovas kocsin gyűjtötték hordóba a bort. Ma a leglátványosabb alakoskodás a mohácsi busójárás, ahol fából faragott maszkokban, dudaszóval kísérve járják végig a falut. Ez az esemény ma nagy látványosság, sokan megnézik, köztük rengeteg külföldi. A farsang utolsó mozzanata a farsangtemetés, amikor az öregasszonynak öltöztetett szalmabábot elvitték a folyóhoz és elégették. A hagyományok még ma is élnek, nemcsak a falvakban, hanem az európai nagyvárosokban is, amire leghíresebb példa a velencei karnevál. A farsang őshazája kétségkívül Olaszország területe, a legendák szerint az első ilyen ünnep III. Itt a farsang, áll a bál... | Sulinet Hírmagazin. Pietro Candiano dózse nevéhez fűződik, aki 942-től 959-ig uralkodott. Ám ez a pogány szokás sokkal korábbról ered, hiszen az ókori Görögországban ebben az időszakban tartották Dionüszosz egyik ünnepét, míg az ókori Rómában ugyanekkor a Saturnáliát tartották, arra a boldog aranykorra emlékezve, amely Saturnus uralkodása idején volt. S carrus navalisnak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret, amelyet a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen álarcos tömeg húzott végig az utcákon, mint a termékenység, bőség szimbólumát.
A jobbik esetben megengedi a gyereknek, hogy kedvére válasszon. Megesik, hogy a szülő időhiány miatt és a segítő szándéktól vezérelve inkább maga választ jelmezt a gyereknek. Akad olyan szülő, aki szinte rátukmálja a saját elképzelését a gyerekre, nem is sejtve, hogy milyen rosszat tesz neki ezzel. A gyerek próbálja meggyőzni magát arról, hogy ő milyen boldog és mennyire örül a kölcsönzős jelmezének. Így ölti magára a gyerek a halowen tök, középkori várúrhölgy, a maci, nyuszi jelmezét stb. Jó esetben a jelmezverseny bírái már eleve kizárják a versenyből azokat, akik kölcsönzős jelmezzel rukkolnak elő. Ilyenkor a szerencsétlen gyerek issza meg az egész levét. Aztán van egy másik szintén nehezen értékelhető kategória. Ők azok, akik ha kell, még hosszú éjszakai órákat is áldoznak arra, hogy elkészüljön gyermekük jelmeze és saját mesterművük. Kitalálnak valami fantáziadús jelmezt, amit biztos, hogy szinte lehetetlen lekörözni. Itt a farsang áll a bál dalszöveg. Olyat, ami biztos, hogy keveseknek jut az eszébe. Az, hogy a gyerek mit szeretne, vagy hogy ő találja ki, hogy minek öltözzön be, azt nem nagyon veszik figyelembe.