A tüszős mandulagyulladás kórokozója a Streptococcus haemoliticus, mindenképpen antibiotikus kezelést igényel a lehetséges szövődmények miatt. A tüszős mandulagyulladásnak változatos tünetei lehetnek. A tüszős mandulagyulladás ról, kialakulásának okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről az alábbiakban tájékozódhat. A mandulák baktériumok okozta gyulladása a heveny mandulagyulladás, vagyis tonsillitis acuta. Kezdő tünete a magas láz, illetve a hidegrázás. Később a garatban jelentkezik égő érzés, főként nyelés esetén. Emellett gyakran számolnak be a betegek fájdalomról nyelés közben, amely a fülbe sugárzik. Kíséri lepedékes nyelv, kellemetlen lehelet, nehezített, úgynevezett "gombócos – galuskás" nyelés. A helyi nyirokcsomók nagyobbak az átlagosnál. A mandulán található lepedék vizsgálata azért is fontos, mert ebből kiderülhet, milyen kórokozó áll a betegség hátterében. Emellett segíthet a szükséges kezelési mód és a gyógyulásra való hajlam megállapításában is. A mandula először begyullad, élénkvörös színűvé és nagyobbá válik.
Ezután jelenik meg a lepedék a mandula felszínén. Három fajtája van: a gombostű fejéhez hasonló méretű, fehér színű foltokból állót tonsillitis follicularis-nak hívják; sárga foltok esetén lacunarisról beszélünk; ha összefolyó, akkor tonsillitis confluens-nek nevezzük. A tüszős mandulagyulladás kezelése A kezelés torokfertőtlenítésből áll, amelyben segíthetnek a fájdalmat csillapító cukrok, a torok öblögetésére használt szerek. A fertőtlenítés mellett fontos része a kezelésnek az antibiotikum-kúra. Az antibiotikumot az orvos az alapján választja ki, hogy milyen tünetek jelentkeznek, hány éves a beteg, illetve milyen lepedék jelenik meg a mandulák felszínén. Ha a kezelés nem szünteti meg a panaszokat, így a nehezített nyelést, lázat, illetve fájdalmat, és nem múlik el a mandulákon jelentkező lepedék, akkor másfajta antibiotikumot kell alkalmazni. Ilyenkor a torokváladék kitenyésztése megkönnyíti a kezelőorvos dolgát, hiszen így célzottan választhat gyógyszert. A heveny mandulagyulladást ritkán mandulakörnyéki tályog (peritonsilláris abszcesszus) vagy egész testre kiterjedő gyulladás (szepszis) követheti.
Ha a mandulagyulladás krónikussá válik, gócként működik a szervezetben, akkor valószínűleg nem volt megfelelő a kezelés vagy a szervezet nem reagált jól. Krónikus betegségek forrás lehet. Nem gyakori, de előfordulhat, hogy mononucleosis alakul ki a beteg szervezetében, amelyet könnyű összetéveszteni a gennyes mandulagyulladással, amely baktérium okozta fertőzésre utalhat. Azonban az orvosnak segít eligazodni, hogy ennél a betegségnél a láz nagyobb mértékben jelentkezik, a mandulák megnagyobbodása mellett a lép és máj, valamint a nyirokszervek nagyobb mérete is felfedezhető. Ezekhez társulva a nyaki nyirokcsomók is nagyobbá válnak, és fájdalmat okoznak. A panaszok okozója vírusfertőzés, de mivel könnyű összetéveszteni a gennyes mandulagyulladással, az orvosok általában antibiotikumokkal kezdik a kezelést. Figyelni kell arra, hogy penic illint tartalmazó készítmények allergiás reakciót válthatnak ki, ezért ezekben az esetekben inkább makrolideket javasolnak.
A tonsillák, vagyis mandulák az immunrendszer részei, melyek fontos szerepet töltenek be a kórokozók elleni védelemben. A légút és a tápcsatorna közös kezdeti részének összetett nyirokrendszere van, amelyet Waldeyer-féle lymphatikus torokgyűrűnek nevezünk. Ezt a gyűrűt alkotják többek között a torokmandula (páros), a garatmandula (páratlan), a nyelvmandula (páratlan) és egyéb, kisebb nyirokszövet-szaporulatok. Bővebben itt olvashat
A mandulagyulladást a szakemberek könnyen diagnosztizálják, hiszen a mandulák megdagadása, kipirosodása szabad szemmel is jól látható, az állkapocs alatt pedig kitapinthatóak a megduzzadt nyirokcsomók. Előfordulhat, hogy a mandulákon fehér színű, gennyes foltok is láthatóak. Mandulagyulladás kezelése Akárcsak más felső légúti gyulladások esetében, a mandulagyulladás oka a leggyakrabban vírusos eredetű fertőzés. Az esetek nagyjából 30 százalékában a gyulladást baktérium okozza, sőt az is előfordulhat, hogy a vírusos fertőződést követően támadják meg a baktériumok a legyengült szervezetet. Ezért fordulhat elő, hogy egy "egyszerű" megfázásból súlyosabb, fájdalmasabb mandula- vagy torokgyulladás lesz, mely akár két hétre is ledöntheti a lábáról a beteget. A legtöbbször a mandulagyulladás 7-12 napon belül elmúlik, de ez természetesen függ attól is, hogy milyen kórokozó áll a gyulladás hátterében. Vírusos fertőzés esetén az antibiotikum szedése felesleges, sőt kifejezetten káros is lehet, míg bakteriális fertőzésnél antibiotikum-kúrára van szükség.