DC metaadatok Cím: Szerzők: Közreműködők: Sajó Sándor Források: ISBN 978-963-09-4820-6 Tárgyszavak hat fogalom története, esztétika A vizuális művészek kivétel nélkül az utóbbiba tartoznak, a költő viszont a kettő bármelyikébe tartozhat. Amikor Platón Az állam -ban a költőket és a vizuális művészeket összehasonlítva párhuzamot von közöttük, nem pusztán egy ismert viszonyt jelöl meg. Ellenkezőleg: egymástól nagyon távol eső dolgokat közelít egymáshoz: egyike ez Platón szeretett paradoxonjainak. Tatarkiewicz Az Esztétika Alapfogalmai. A paradoxon szándéka nyilvánvaló: a mesterember-költőket azért szállítja le a festők szintjére, hogy nagyobb csapást mérhessen rájuk, ugyanakkor magasabbra emelhesse az inspirált költőket. Hasonlóan járt el Platón akkor is, amikor a szakácsok és a számára ellenszenves politikusok között vont hasonlatot. Platón szemében mindenfajta költészet megismerés, és ami azt illeti, minden görög szemében az volt. Ám az inspirált költészet az ideális létezés a priori megismerése, míg a mesterségszerű költészet pusztán az érzéki valóság ábrázolása.
A második válság.............................. 110 10. Következtetés..................................... 112 A SZÉP: A KATEGÓRIA TÖRTÉNETE 1. A szépség változatai............................. 116 2. Alkalmasság........................................ 120 3. Mindazonáltal nem minden költő "rajongó": némelyikük semmi többre nem törekszik költeményeiben, mint a valóság utánzására, és csak a mesterség bevett eljárásait alkalmazzák. Van olyan költészet, mely a költői őrjöngésből (μανία), és van olyan, amely a szakértelemből (τέχνη) származik. Holdings: Az esztétika alapfogalmai. Az őrjöngő vagy mániás költészet az ember legmagasabb funkciói közé tartozik, ám a szakértelem révén alkotott költemény csupán a kézművesség szintjén van. Amikor a Phaidrosz -ban Platón leírja az emberi lelkek és hivatások hierarchiáját (248d), a költőt kétszer szerepelteti: egyszer a hatodik helyen, a kézműves vagy a földművelő szomszédságában, egy másik névvel viszont, mint μουσικός az első helyre kerül, a filozófusok társaságába: a μουσικός ugyanis nem más, mint a költő – a múzsák kiválasztottja, aki azok inspirációjával rendelkezik és teremt.
Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár A szerző akadémikus könyve, amelyet több országban esztétikai alaptankönyvként használnak, az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetét foglalja össze a kezdetektől a jelenkorig. Tatarkiewicz, Władysław - Az esztétika alapfogalmai - Múzeum Antikvárium. Leírás a könyvről A szerző akadémikus könyve, amelyet több országban esztétikai alaptankönyvként használnak, az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetét foglalja össze a kezdetektől a jelenkorig. Meghatározza a művészettel, a szépséggel, a formával, a kreativitással, az utánzással és az esztétikai élménnyel kapcsolatos, egymást követő felfogások azon elemeit, amelyek különösen meggyőzőnek, mélynek és eredetinek bizonyultak. Segít abban, hogy felismerjük a világ, vagy legalábbis az európai gondolkodás alapvető megkülönböztetéseit és kategóriáit mind a természetben, mind pedig az ember alkotta tárgyak világában.
A mi művészet-fogalmunk és a görög művészet-fogalmak................... 62 2. A művészet fogalma.............................. 65 3. A költészet fogalma............................... 69 4. A szépség fogalma................................. 72 5. A kreativitás fogalma............................ 75 6. Apáté, katarzis, mimézis........................ 76 7. Platón: A költészet két fajtája............... 79 8. Arisztotelész: A költészet első közeledése a képzőművészethez............ 81 9. A hellénisztikus kor: A költészet második közeledése a képzőművészethez...... 83 10. A középkor: A költészet és a képzőművészet újbóli szétválása............. 87 11. Az újkor: A költészet végső közelítése a művészethez...................................... 88 12. A költészet és a festészet újbóli szétválása.............................................. 91 A SZÉP: A FOGALOM TÖRTÉNETE 1. A fogalom evolúciója.......................... 95 2. A Nagy Elmélet................................... 97 3. Kiegészítő tézisek................................. 100 4.
A jelen könyv ugyanehhez a témához tér vissza, ám másként: mint az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetéhez. A korábbi és a jelenlegi könyv tárgya részben ugyanaz, de csak részben: a korábbi könyv ugyanis a tizenhetedik századnál véget ért, míg a jelen munka a jelenkorig tárgyalja a témát. Márpedig a tizennyolcadik és a huszadik század között sok minden történt az esztétikában. Az esztétika önálló tudományként csak ebben az időszakban lett elfogadottá és kapott saját nevet, és olyan elméleteket hozott létre, melyekről korábbi tudósok és művészek nem is álmodtak. Mindazonáltal a jelen könyv elég közel áll a régihez, s ezzel együtt ahhoz, hogy annak kiegészítéseként vagy konklúziójaként lehessen olvasni - mintegy negyedik köteteként. Az anyag részleges átfedései miatt elkerülhetetlenül vannak benne ismétlések. Az esztétikatörténetben, mint ahogyan más diszciplínákban is, vannak olyan fogalmak és elméletek, melyeket a téma semmilyen tárgyalása nem hagyhat figyelmen kívül. Ebben a tekintetben igaza volt az ókori Empedoklésznek, aki úgy gondolta: ha egy gondolatot érdemes kimondani, akkor megismételni is érdemes.
Login for hold and recall information Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium Könyvtára Holdings details from Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium Könyvtára Call Number: Copy: Collection: Status: 37780 Available
Előszó Az esztétikatörténetet, mint a többi tudomány történetét is, kétféleképpen lehet tárgyalni: vagy azoknak az embereknek a történeteként, akik megalkották ezt a tudományterületet, vagy a kutatás... Tovább Tartalom ELŐSZÓ BEVEZETÉS MŰVÉSZET: A FOGALOM TÖRTÉNETE 1. A művészet korai fogalma..................... 17 2. Változások az újkorban......................... 19 3. A szépművészetek.................................. 21 4. Új viták a művészet terjedelméről........ 26 5. Viták a művészet fogalmáról................. 28 6. A definícióról való lemondás............... 33 7. Alternatív definíció............................... 34 8. Definíciók és elméletek........................ 39 9. Vásároljon könyveket a Google Playen Böngésszen a világ legnagyobb e-könyvesboltjában, és még ma kezdjen neki az olvasásnak az interneten, táblagépén, telefonján vagy e-olvasóján. Ugrás a Google Play áruházba » 7. PLATÓN: A KÖLTÉSZET KÉT FAJTÁJA Azt az állítást, hogy a görögök nem tekintették művészetnek a költészetet, sokan nem fogadják el; rámutatnak, hogy ez nem érvényes a klasszikus kor legkiemelkedőbb gondolkodójára, akinek művei a leghitelesebben hagyományozódtak ránk.