Az Égig érő fűben a drága Poldi bácsi partnereként, no meg már szinte visszavonultan a Szeszélyes évszakokban. Komikaként szerepeltették, pedig drámai szerepekre vágyott. ( A legfrissebb hírek itt) S a drámát, az igazi drámát az élet tartogatta számára. Férje, nemes Kanyó László a II. világháborúban tűnt el. Semmilyen hír nem érkezett felőle, és a környezete már elkönyvelte, hogy odaveszett a harcokban. Senki sem tudta, hogy szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1955-ben csontsoványan, testileg-lelkileg tönkretéve érkezett haza. Együtt élték le a hátralévő életüket, de nem született, nem születhetett már közös gyermekük. Fónay Márta Férje. Talán ezért is lett fontos Fónay Márta számára Miskei Imre. Saját fiaként szerette. A Csalogány utcai házban "rendes fiatalembernek" tartották, aki segítőkésznek bizonyult, a színésznő mosott, főzött rá és pénzelte is. Úgy gondoskodott róla, mint a saját gyermekéről. Megsajnálta az árvát, és befogadta. Miskei Imrét, a gyilkost. Az csak jóval később, évek múltán derült ki, hogy Fónay Márta valójában félt Miskeitől.
Férje a második világháborúban eltűnt, holttá nyilvánították, de Fónay érezte, hogy a szerelme él, ezért hűségesen várta, noha tíz éven át semmiféle hírt nem kapott róla és tőle, hiába kerestette égre-földre, minden követ megmozgatva. Nem csoda, hogy nem bukkant rá, hiszen a férje orosz hadifogságban sínylődött több mint tíz évig, ebben az időben ennek kapcsán óriási hírzárlat volt. Miután valamiből élnie kellett, 1945-től a Művész Színházhoz, három évvel később pedig az Ifjúsági Színházhoz szegődött, de a budapesti Nemzeti Színházban találta meg a helyét, ahol 1950-ben írta alá a szerződését, és 15 évig ott is maradt. Férje csontsoványan és megtörve tért haza a hadifogságból 1955-ben. Ekkor már senkinek nem volt kérdés, hogy Fónay Mártának dolgoznia kell. Fónay márta ferme ses portes. A színésznő eddigre elmúlt negyvenéves, így az anyaságnak örökre búcsút kellett mondania. 1974, Szentgyörgypuszta. Fónay Márta színművésznő és férje, Kanyó László a nyaralójukban – Forrás: Fortepan/Gábor Viktor A testalkata határozta meg a pályáját Bár a Nemzetiben a háború környékén még játszott drámai szerepeket, például az Ármány és szerelem ben Millernét, ám később egyre többször gondoltak rá a rendezők komikaként, így a nagy szerepeket rendre más kapta meg.
A színésznő haláláig nem tudta kiheverni, hogy gyilkost fogadott az otthonába. 1982 januárjában pedig egy újpesti panelházban történt gyermekgyilkosság miatt szörnyülködött az ország. Bencsik László az ugyancsak nyolcéves Tamást ölte meg, miután az iskolából hazafelé igyekvő kisfiút leszólította az utcán. A Meseautó nem visz Hollywoodba - Fidelio.hu. Bencsiket első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és enyhítésért fellebbezett. Az ügyész azonban súlyosbítást kért, és a férfit halálra ítélték, kivégezték.
A természet zárja le a Gobbi-birtokot az Áprily-völgyet is záró sziklafallal. Patkó Villa ablaka A ház társadalmi munkában épült az 1960-1970-es években. Még a katonaság is besegített, sőt, egy külön oda vezető út is készült hozzá. A színésznő már fiatalon csatlakozott a baloldali mozgalomhoz, mely aktivitásának köszönhetően kellő befolyásra tett szert a korabeli hatalomnál. A villa kő és fa építőelemeinek 80 százalékát – ahogy végrendeletében írta – a "Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből" mentette meg[3] a pusztulástól. Hogy volt!? / Fónay Márta. A házban továbbá megtalálhatók Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artúr öltözőinek ajtói, de az egykori Nemzeti oszlopfője is beépítésre került. Gobbi szinte minden szabadidejét és a nyarakat is itt töltötte. Ma is sok személyes emléke megtalálható az épületben és a hozzá tartozó kertben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyar Szentendrei Duna-ágára, Kisoroszira, és egészen a túloldali hegyekig ellátni. Rengeteg színészkollégája is megfordult a villában, pihenni, kikapcsolódni vagy épp összejöveteleken, ezzel is segítve, összetartva a szakmát.
A Vígben viszont nem találta a helyét, Fedák Sári, Makay Margit, Darvas Lili mellett csak epizódszerepeket kapott. Később élete legnagyobb hibájaként emlegette, hogy otthagyta régi társulatát. Én csak ott voltam, minden felvonásban, dekoratívan, hol estélyi ruhában, hol matrózruhában, hol elegáns, nem feltűnő délelőtti kosztümben, lámpalázasan unatkoztam a színpadon. Fónay márta férje fodor tamás. - emlékezett vissza keserűen. Perczel Zita-Marika 1935-ben, Franciaországban nyaralva megismerkedett néhány ottani filmessel, az így szerzett kapcsolati tőke pedig nemsokára filmes ajánlatot ért. Csak rövid időre tervezett kiutazni, végül évtizedekig nem tért haza. A filmterve ugyan dugába dőlt, de lehetőséget kapott a színpadon: Michael Durand Barbara című darabjában mutatkozott be, ami bombasikert aratott, azonnal szerződtették. A következő darabja, a Leonidas ugyan megbukott, de a Három József női főszerepében ismét őt ünnepelték. Ez végre meghozza a várva várt filmes lehetőséget is: a kor legnagyobb komikus sztárjának, Fernandelnek az oldalán kapott szerepet.
Négy nagyregényt írt, amellyel kivívta kortársai elismerését. Schöpflin Aladár biztatására kezdte el írni 1911-ben. Folytatásokban közölte a Vasárnapi Újság, majd 1912-ben jelenik meg könyv alakban is. Történet Legnagyobb műve, műfaja lélektani regény. Egy nőről szól, akinek az élete a körülményektől függ. Úgy ábrázolja sorsát, hogy a társadalom a hibás, amelyben él. Visszaemlékezéssel indul a történet, amelyből kibontja az eseményeket. Különböző színekkel azonosítja az emlékeket. (vörös, fehér, kék, zöld stb. ) Ez a fajta impresszionizmus az irodalomban Juhász Gyula költészetére különösen jellemző, de megtalálható Babits Mihálynál és más nyugatos költőknél is. Fónay márta ferme les. A főhősnő, Pórtelky Magda családja lecsúszott nemesi származású, vagyis dzsentri. Ennek a társadalmi osztálynak a sorsa már Mikszáthot is foglalkoztatta, de Kaffka Margitnál a nő sorsán, emlékein keresztül mutatja be. A regény konklúziója is ezzel függ össze: az embernek változnia kell, ha sorsát is meg akarja változtatni. Életünk rajtunk múlik, nekünk kell alkalmazkodnunk a körülményekhez, a megváltozott korhoz, ugyanakkor meg kell őriznünk egyéniségünket is.