A bérlő a bérelt illetve a közös használatra szolgáló helyiségeket csak rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatja. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról és felújításáról, a pótlás és a csere költségeit azonban a bérbeadó viseli. A felek megállapodása alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, vagy korszerűsítheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A bérleti jogviszony megszűnése A szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a lakás megsemmisül, vagy a bérlő meghal és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a bérlő a lakást elcseréli, vagy kiutasítják az országból. A bérleti jogviszony bírósági vagy hatósági határozattal is megszüntethető. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szintén megszűnik.
A Deloitte Legal meglátása szerint a "felmondással megszüntetni" fordulattal a jogalkotó azt akarta szabályozni, hogy ezek a bérleti szerződések 2020. napjáig ne legyenek megszüntethetők a felek közös megegyezése nélkül, vagyis 2020. napja előtt - mind rendes, mind rendkívüli felmondással - felmondható a bérleti szerződés, de leghamarabb 2020. napjára. A jogalkotó a fenti határidőt egyébiránt bármikor meghosszabbíthatja a járványhelyzettől függően. Mi történik akkor, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérlet? Ha a határozott idejű bérleti szerződés időtartama 2020. napját megelőzően jár le, akkor a szolgáltatás teljesült, és így a bérleti szerződés megszűnik. A fent hivatkozott korlátozás tehát nem vonatkozik a határozott idejű bérleti szerződés lejártára. Más esetről beszélünk, ha a felek a bérleti szerződésben a határozott idejű bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakulását nem zárták ki és a szerződés lejártát követően a bérlő az ingatlant a bérbeadó tudtával tovább használja.
A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A bérleti jogviszony megszűnése A szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a lakás megsemmisül, vagy a bérlő meghal és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a bérlő a lakást elcseréli, vagy kiutasítják az országból. A bérleti jogviszony bírósági vagy hatósági határozattal is megszüntethető. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szintén megszűnik. Az óvadékot csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni. Társbérlet, bérlőtársak Ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak, akkor bérlőtársaknak minősülnek.
Tekintettel arra, hogy a rendes felmondástól eltérően a rendkívüli felmondás szankciós jellegű rendelkezés, amely valamelyik fél szerződésszegése esetén alkalmazható, kérdés, hogy erre az esetre is vonatkozik-e a felmondási tilalom? A jogalkotó a rendelethez indokolást nem fűzött, a rövid megfogalmazásból és a kormányrendelet céljából azonban arra következtethetünk, hogy a rendkívüli felmondás is tiltásra került. A rendkívüli felmondás legtipikusabb példája a bérleti díj nem fizetése miatt történő felmondás, a rendelet célja pedig pontosan a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdasági szereplők helyzetének a biztosítása, vagyis, hogy fizetési késedelmek miatt ne lehessen a bérleti szerződéseket felmondani. Bár a fizetési késedelem a leggyakoribb rendkívüli felmondási ok, rendkívüli felmondásra ezen túl mind a bérlő, mind a bérbeadó más magatartása is okot adhat. A bérbeadó részéről ilyen lehet az, hogy a bérlő rongálja az ingatlant, vagy a bérlő részéről az, ha a bérbeadó nem biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használatát.