JÉZUS KRISZTUS AZ ATYA SZERETET-TERVÉNEK BETELJESÍTÉSE 38 a) Isten emberrel elkezdett történetének döntő eseménye Jézus Krisztusban teljesedett be 38 b) A Szentháromság szeretetének kinyilatkoztatása 39 III. AZ EMBERI SZEMELY ISTEN SZERETETÉNEK TERVÉBEN 40 a) Az emberi személy eredete és végcélja a szentháromságos szeretet 40 b) A keresztény üdvösség minden emberre és az egész emberre vonatkozik 42 c) Krisztus tanítványa mint új teremtmény 43 d) Az üdvösség transzcendenciája és a földi valóságok autonómiája 44 IV. ISTEN TERVE ÉS. AZ EGYHÁZ KÜLDETÉSE 46 a) Az Egyház mint az emberi személyiség transzcendenciájának jele és oltalmazója 46 b) Az Egyház, Isten Országa és a társadalmi viszonyok megújítása 47 c) Új ég és új föld 48 d) Mária és az ő "igen"-je az isteni szeretet tervére 49 MÁSODIK FEJEZET AZ EGYHÁZ KÜLDETÉSE ÉS A TÁRSADALMI TANÍTÁS I. AZ EVANGELIZÁCIÓ ÉS A TÁRSADALMI TANÍTÁS 51 a) Az Egyház: Isten lakozása az emberekkel 51 b) Megtermékenyíteni és átitatni a társadalmat az evangéliummal 52 c) Társadalmi tanítás, evangelizáció és emberi haladás 53 d) Az Egyház joga és kötelessége 55 II.
id opac-EUL01-000425646 institution B2 EUL01 spelling Pontificium Consilium "Iustitia et Pax" Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma Az Igazságosság és Béke pápai tanácsa; [ford. Dér Katalin és Horváth Pál]; [a jegyzetek és a mutatók m. változatát összeáll. Horváth Éva] Budapest Szt. István Társ. 2007 433 p. 24 cm Szent István kézikönyvek 1586-0302 12 A ford. a "Compendio della dottrina sociale della Chiesa"(Citta del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2004) és a "Kompendium der Soziallehre der Kirche"(Herder: Freiburg im Breisgau, 2006) c. kiad. alapján kész Bibliogr.
(II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája) A hierarchia magasabb szintjén is van valaki, és nem mindegy, hogy ez a valaki milyen. Az a jó, ha nem nyom el, hanem kisegít, szolgál. Isten is hierarchikus rendszerben szeret, segít minket. A gazdasági életben ugyanígy használható a szubszidiaritás: ha a vállalat vezetése az alsóbb szintek érdekeit nézi, például megadja a megfelelő fizetést vagy biztosítja a megfelelő munkakörülményeket. Ettől ő még profitot termelő vállalat marad, csak nem a profitmaximalizálás alá söpri be az összes többi célját, hanem a célja értékcél lesz: maga az ember. Ezen "a társadalmi élet azon föltételeinek összességét kell érteni, melyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy saját tökéletességüket elérjék" (az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma). A közjó mindenki életét érinti. Mindenki részéről okosságot igényel, de még inkább azok részéről, akik a tekintély hivatalát gyakorolják. Három lényeges elemet foglal magába: mindenekelőtt föltételezi a személynek, mint ilyennek tiszteletét.
Az e-könyvhöz elismert teológusok és tudósok írtak bevezetőt, a hangoskönyvben jeles színművészek interpretálásában hallhatjuk a Katolikus Egyház társadalmi tanításának összefoglalását. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szavai szerint ennek az a célja, hogy az Egyház társadalmi tanítása ezen új formátumokban még több emberhez eljusson hitre, vallási felekezetre és világnézetre való tekintet nélkül. Ezzel gazdagítani tudja az emberi gondolkodást és azt a társadalmat alakító jó szándékot, amely nélkülözhetetlenül szükséges a mai világban, ahol gyakran felüti fejét az igazságtalanság, az erőszak, az önzés, az egoizmus és a mértéktelen gazdagodási vágy. Az e-könyv alapjául szolgáló nyomtatott kiadás a Szent István Társulat gondozásában jelent meg 2007-ben. Szerkesztette: Horváth Éva. Fordította: Horváth Pál és Dér Katalin. Lektor: Beran Ferenc, Goják János, Lenhardt Vilmos. Jelenleg is kapható.
Az elmúlt bő száz év során a katolikus teológián belül önálló tudománnyá fejlődött és tudományos megalapozottsággal rendelkező tanítás. Ezt hívjuk szociálteológiának. Miközben önálló tudományág, az erkölcsteológia szélesebb tárgykörébe is szokás sorolni. Felhasználja a modern társadalomtudományok ismereteit is, különösen a szociológia és a közgazdaságtan, valamint a filozófia, a környezetvédelem, a bioetika, a politikatudomány stb. ismereteit is. Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma a következő hét téma köré csoportosítja a társadalmi tanítást: a család, az emberi munka, a gazdasági élet, a politikai közösség, a nemzetközi közösség, a környezetvédelem, a béke támogatása. Egy külön fejezetben szól a társadalmi tanítás és az egyházi cselekvés szempontjairól, a lelkipásztori tevékenységről a társadalmi területen, és egy másik fejezetben fejti ki a társadalmi tanítás és a világi hívők elkötelezettségének kapcsolatát és szempontjait. Ez a kincsestár tárgyi bizonyitéka annak, hogy a katolikus egyháznak, de általában az egész keresztény közösségnek (katolikus, ortodox, protestáns, anglikán) van mondanivalója, korszerű és időtálló mondanivalója a társadalmat érintő kérdésekről.
Bátran állítjuk, hogy ha a térség nemzetei, Európa nemzetei és általában a világ nemzeteinek többsége, vagy ha legalább értelmiségiek mélyebben ismernék e tanítás lényeges elveit, szempontjait, és azt alkalmaznák is az élet különböző területein, akkor sokkal inkább értékelvű világban élhetnénk. A keresztény társadalmi tanítás nem megmerevedett tanrendszer, hanem együtt halad az élettel. Középpontban mindig az emberi személy áll életével és a maga személyi méltóságával, teljes erkölcsi és szellemi értékeivel, transzcendens rendeltetésével, akit sohasem szabad gazdasági, politikai, társadalmi szempontokért feláldozni. A társadalom az emberért van, az ember erkölcsi és közösségi lény, a társadalmi élet felépítése tehát nem nélkülözheti a kötelező erkölcsi alapokat. A tanítás folyamatosságát biztosítja néhány antropológiai-társadalomelméleti elv, amelyek a társadalmi tanítás alapelvei, ezek a következők: a személy méltósága és szabadsága – a személyiség (perszonalitás) elve. A közjó és igazságosság elve.