Sem kedve, sem érzéke nincs a politikai korrektséghez, a magamfajta felszisszen a jelzős szerkezetein. Ezzel szemben a melegházasság feltételek nélküli támogatója, hét gyerekkel, buzgó katolikusként (tényleg hívő katolikusnak tűnik, akinek ez az egész sztori nagyon fontos, és mi budapesti liberális értelmiségiek néha elvárjuk a hívő katolikusoktól, hogy szóljanak be az Egyháznak, hát ő nem fog beszólni). A budapesti liberális értelmiség a rendszerváltás után elhitte, hogy mivel olvasott Bourdieu-t (én nem), Kaposvárra járt le színházba (én sajnos nem, és ezt tényleg sajnálom) és képes megfelelni a nyugati elvárásoknak (erre egy bizonyos Orbán is képes volt), inkább ő mondja meg, hogy merre az arra, ne azok, akik ki sem tudják mondani Bourdieu nevét és nem vágják a hatalmi ágak szétválasztását. Földigiliszták és közgazdaságtan. Ez egy ideig működött. Valamikor Dobrev Klára férjének és két single malt-nak (budapesti liberális értelmiségiként nagyon remélem, hogy nem blended volt) a 2006-os találkozásakor, illetve a találkozás publikussá válásakor derült ki, hogy bajok vannak.
Munkái sokszor felzúdulást keltettek Jean-Jacques Rousseau 1756-ban Montmorencyba költözött, Madame d'Épinay kastélyába. Itt írta az "Új Héloise" és az "Émile, avagy a nevelésről" című regényeit és "A társadalmi szerződés" című értekezését. Az Új Héloise az egyik első szentimentális regény. Az Émile a katolikusok és a protestánsok körében is felzúdulást keltett, mert a természetes szabadságot, erényességet és a boldogságkeresést állította a gyereknevelés középpontjába. A budapesti liberális értelmiség rövid tündöklése és hosszú bukása – Örülünk, Vincent?. A társadalmi szerződés filozófiai nézeteinek összegzése, a demokráciát hirdeti és tagadja a királyok isteni jogát. E művei akkora vihart kavartak, hogy kénytelen volt Franciaországba menekülni, a genfi tanács pedig elégette a könyveit. Jean-Jacques Rousseau Nagy Frigyes porosz király pártfogásának köszönhetően a később Svájchoz csatlakozott, akkor Poroszországgal perszonálunióban álló Motiers-ben talált menedéket, innen 1765-ben kellett távoznia, mert méregkeveréssel vádolták meg. Végül Angliában filozófus társa, David Hume fogadta be, de elhatalmasodó üldözési mániája miatt vele is összekülönbözött és visszatért Franciaországba, ahol elfogatóparancs volt ellene érvényben, mégsem tartóztatták le.
A "természetes" állapotot eredeti szabadságával és egyenlőségével akadályozza az ember "természetellenes" részvétele a kollektív tevékenységekben, amelyek egyenlőtlenséget eredményeznek, ami viszont sérti a szabadságot. Ennek a társadalmi szerződésnek, amely egyfajta hallgatólagos megállapodás, egyszerűen az egyenlőség és következésképpen a szabadság, mint a felsőbbrendű társadalmi értékek garantálása... Számos politikai nyilatkozat, különösen a hatalom szervezésével kapcsolatban, a A polgárok közötti egyenlőség és az általános akaratnak való alárendelés "axiómái". — Andranik Tangian (2014) A demokrácia matematikai elmélete Recepció Ez a szekció bővítésre szorul. Segíthet hozzátéve. ( 2016. június) Voltaire francia filozófus publikációi segítségével kritizálta és gúnyolta Rousseau-t, de megvédte a szólásszabadságot is. Tech: 310 éve látta meg a napvilágot az ember, aki szerint ön eredendően jó, csak a társadalom rontja el | hvg.hu. Az övében Idées républicaines (1765), arra a hírre reagált A társadalmi szerződés elégették Genfben, mondván: "Az égetés művelete talán ugyanolyan furcsa volt, mint annak megírása.
A várható fenyítés elől Torinóba szökött, ahol koszt és kvártély fejében katolizált. Itt vette pártfogásába a nála 13 évvel idősebb Madame de Warens, az özvegy hírében álló, valójában a férjét elhagyó nemesasszony, aki évjáradékot kapott a savoyai uralkodótól, hogy a katolikus hitet terjessze. Rousseau 1740-ig folytatott vele bűntudattal teli szerelmi viszonyt, közben zenét és kottaírást tanult, nevelési hiányosságait pótolni akarva végigolvasta a legismertebb filozófusok munkáit és csiszolta stílusát. A következő évben Párizsba ment, ahol egy új kottaírási módszert dolgozott ki, de továbbra is szűkösen élt. 1743-ban a velencei francia követ titkára lett, ám diplomáciai karrierjét hamar feladta, miután a követ elhalmozta munkával, de a fizetségről megfeledkezett. E közjátéknak leginkább az olasz zene iránti rajongását köszönhette, Párizsban hazafiatlansággal is megvádolták, amiért az itáliai muzsikát a franciánál jobbnak nevezte, a bajból A falusi jós című, sikert arató vígoperája húzta ki.
Az elvárt válasz az lett volna, hogy a tudományok és művészetek fejlődése finomította. Rousseau azonban az igazságot egy csomó féligazsággal keverve fejtette ki véleményét: A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény tehát összeférhetetlenek. "Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók" – idézte Senecát, szerinte a tudomány és a művészet egyenesen az emberiség bűneiből fakad. A csillagászat a babonából, az ékesszólás a hiúságból, a geometria a kapzsiságból, a fizika a kíváncsiságból, az etika a gőgből. Meglepõdött, amikor értekezésével óriási sikert aratva elnyerte a dijoni akadémia pályadíját. A "vissza a természethez" jelszót ettől kezdve társítják Rousseau nevéhez, bár szó szerint ez nem is szerepelt a pályaműben. Fent: 2021. október 14-én hangzott el a Párbeszédek adása online, amelyben a Rousseau. Jean-Jacques bírája (Typotex Kiadó, 2021) című kötetet mutatta be Kovács Ilona irodalomtörténész, a kötet szerkesztője; és Ludassy Mária filozófus. A beszélgetést a fordító, Marsó Paula moderálja.
Vitát kezdett Jean-Philippe Rameau-val, a hagyományos francia opera hívével, akivel szemben ő az új olasz dalműveket szerette, s az alkotó önkifejezését a szabályok és hagyományok fölé tette – forradalmasítva ezzel az európai zenét. Az emberről gondolkodva rádöbbent: a haladás nem felemelte, de megrontotta az emberiséget. A művészetek és tudományok hatása az erkölcsökre című művében kifejtette: a művészet eszköz a tömeg befolyásolására. Fő eszméje: az ember jónak születik, a társadalom és civilizáció rontja meg. Az eredendő jóságot (a jó vadembert) nem fogadták el a katolikus gondolkodók. Rousseau 1754-ben Genfben svájci állampolgár és újra református lett. Az emberek közti különbségek című írása természeti és társadalmi egyenlőtlenségről beszél, ez utóbbi torzítja el az embert. A bajok oka a magántulajdon, ez hozta létre a polgári társadalmat, és az irigységet, bűnözést és háborút. A polgári rend védi a békét és a tulajdont, törvényei mindenkit – bár főleg a gazdagokat – szolgálják, ők mégsem boldogabbak másoknál.
2017. 13. 10:30 "Vállalhatatlan" CEU-ügyről ír a Heti Válasz A főszerkesztő és volt kormányszóvivő Borókai Gábor szerint a CEU-ügy egyértelműen a megleckéztetésről és a sarokba szorításról szól. 2016. november. 15:45 Heti Válasz: gyurcsányi sorsra juthat a hazugságfelhőbe burkolózó kormány Ezt is megértük: Gyurcsányhoz és az őszödi beszédhez hasonlítja az egyre átlátszóbb hazugságokba burkolózó kormányzati mentalitást a konzervatív hetilap vezércikke. 2016. Borókai Gábor | imec. május. 06. 11:54 Orbán Gáspár miatt ment neki a Heti Válasz főszerkesztőjének Kocsis Máté "Iszonyú csalódás" a Fidesz kommunikációs igazgatójának, hogy Borókai Gábor is belépett "a legelvetemültebb liberális újságírók" klubjába. Kocsis Mátét az akasztotta ki, hogy a Heti Válasz címlapján szerepeltette a miniszterelnök fiát. Borókai szerint Kocsis szövegértésével van baj. A lap a kirohanás hatására neten elérhetővé tette a szóban forgó cikket. 2015. 24. 07:17 Vélemény A Heti Válasz főszerkesztője bírálja a Szijjártó-diplomáciát A diplomáciában érdemes lenne takarékoskodni a jelzőkkel, mert ha fokozhatatlanná válnak, tetteket követelnek maguk helyett – figyelmeztet véleménycikkében a Heti Válasz főszerkesztője.
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2013. július 26-án Beliczay László / MTI Borókai Gábor rögtön a 2018-as választások utáni vezércikkében jelezte, hogy baj van. Miután a Magyar Nemzet vezetése bejelentette, hogy a tulajdonos nem finanszírozza tovább a médiumokat, a Hír TV-nél pedig leépítéseket foganatosítottak, a hetilap főszerkesztője vezércikkben keresett "társat" (befektetőt) a laphoz. Úgy tudjuk, hogy az egyébként aktív fideszes kapcsolatokkal rendelkező korábbi tulajdonos, Lantos Csaba mellett a jó republikánus és fideszes összekötésekkel bíró milliárdos amerikai-magyar bróker, Thomas Peterffy is érdeklődött a lap iránt, ám végül nem született egyezség. Utóbbira utalhatott Borókai búcsúcikkében, amikor azt írta: "a régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg". "Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk" - írta ugyanitt Borókai, némileg ellentmondva az április eleji felhívásnak.