Romlott szív az, hol a száj örökösen gonoszat beszél. Cseh Katalinról, az EP momentumos képviselőjéről jutott eszembe Kalocsa Róza XIX. századi író, pedagógus bölcs megállapítása. Ez a nagyszájú, túlmozgásos úri gyerek minden megszólalásánál tanúbizonyságot tesz arról, hogy bizony romlott szíve van. Most, hogy a kormány újabb 3, 9 százalékkal megemeli a nyugdíjakat a világszerte vágtató infláció szorongató hatásainak ellensúlyozására, akkor jön Cseh Katalin és az ATV -ben nagy hangon pocskondiázni kezdi az életkörülményeket javító intézkedést. Dr Cseh Katalin. Azt az intézkedést, amelyet a Hír TV -ben megkérdezett érintettek leplezetlen örömmel vettek tudomásul. S hozzátehetjük, azt az intézkedést, amely a kormány által nagyon is féken tartott inflációs körülmények között javítja a nyugdíjasok életkörülményeit. S akkor jön a romlott szívű Cseh Katalin, s azzal gonoszkodik az ATV -ben, micsoda tragédia, hogy "Ilyen szinten el van szakadva egymástól a magyar nyugdíjasok életminősége, meg egy belga, holland, luxemburgi nyugdíjas életminősége.
Egy olyan Európa, amely megvédi a határait, de ami arra is képes, hogy határt szabjon az európai polgárok jogainak megtiprásának. Az én Európám egy törődő Európa, amely nem tűri azt, hogy uniós tagállamokban emberek tízezrei haljanak meg idő előtt rosszul felszerelt kórházakban. Az én Európám egy haladó Európa, amely felkészíti állampolgárait a robotizációra, az automatizációra, és amely tesz azért, hogy összes állampolgára versenyképes, modern tudással vegye fel a versenyt a jövő munkaerőpiacán. Az én Európám egy okos Európa, amely képes átgondolni korábbi döntéseit, és nem szórja két kézzel, esztelenül a pénzét. Cseh Katalin szégyene és tragédiája. Az én Európám egy büszke Európa, amely nem hagyja, hogy a saját pénzéből ellene hergeljenek. Az én Európám egy tisztességes Európa, ahol az Európai Ügyészség mindenhol üldözi a korrupciót. Én egy ilyen Európáért szeretnék küzdeni az Európai Parlamentben. Ezért EP-képviselőként egyből megkezdem a munkámat: meg fogom szervezni az európai ellenállást a magyar képviselőkből, a DK-tól a Jobbikig, hogy, még ha más pártcsaládban is ülünk, egységesen szavazzunk a magyar jogállamiság kérdéseiben!
Orvos Michael cseh Maria cseh Nőgyógyász Családja Momentum Működésének tartalmi követelményei megfelelnek a hazai és nemzetközi ifjúságsegítő munka standardjainak: tevékenységét az Európai Ifjúsági Információs Charta valamint a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szakmai és Etikai Kódexe szerint végzi. A 2015. Megszólalt Cseh Katalin: Az esküvőnk költsége a töredéke volt annak, mint amit a Fidesz állít – Nyugati Fény. július 1-i fúzióval a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ olyan komplex kulturális nonprofit vállalkozássá alakult, mely a legszélesebb körben tudja biztosítani a kultúrához való hozzáférést a kecskeméti és a környező települések lakóinak. Folytatjuk a megszokott helyszíneken és kollégákkal a jól bevált programokat, szakköröket, táborokat, kiállításokat, előadásokat. Szolgáltatásainkat, eszközeinket és humánerőforrásunkat egyesítve még színvonalasabb kulturális rendezvények, programok nyújtása a célunk. Szeretnénk magasabb szakmai színvonalon művelni a kultúraközvetítést és még szélesebb körben biztosítani a kultúrához való hozzáférést, a több helyszín adta lehetőséggel, a járási kapcsolatok rendszerének kiépítésével, a hatékony információ biztosításával.
". NYF-kommentár: Nem tudjuk és nem is akarjuk megfejteni Jurák Kata indulatainak forrását a momentumos politikussal szemben, mindenesetre egymás mellé tettük a két arcot, a következtetések levonását a pszichológiában jártasabb olvasókra bízva… balra: Jurák Kata, a Pesti Srácok főmunkatársa / jobbra: Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője.
Ezt az Európát szeretné Orbán Viktor, Matteo Salvini, Jaroslaw Kazcynski, és Vlagyimir Putyin elvenni tőlünk! Ezt az Európát kell május 26-án megvédenünk. Mert csakis Európában lehet jövőnk.
Az Akik maradtak az előbbi filmekkel ellentétben nagyrészt belső terekben mozog a kifejezés több értelmében: egyrészt a történet alig mozdul ki két lakás falai közül, másrészt a hangsúly a szereplők belső átéléseire helyeződik. A háború és következményei különös kapcsolatokat teremtenek az emberek között, ezt Szabó István Budapesti mesék jében is láthattuk: olyan emberek sodródnak egymás mellé, akik elvileg soha nem találkozhatnának – a cselekménye kicsit korábbi, de ilyesmi történik a Bizalom ban is. Míg a Bizalom egy felnőtt nő és férfi félig kényszerű, félig a körülmények által indokolt együttélését mutatja, addig az Akik maradtak még érzékenyebb helyzetet teremt, egy negyvenes orvos és egy tizenéves lány kapcsolatát ábrázolja. Viszonyuk sokértelműsége többször kiütközik, hiszen az őket körülvevő szereplők nem ismerik a részleteit: a lány tanárnői részben a foglalkozásukkal rárótt felelősségtől, részben pletykaéhségtől vezéreltetve tiltott viszonyt feltételeznek közöttük, a körülöttük felbukkanó mellékszereplők ugyancsak ilyesmire gyanakodnak.
Jó ízléssel elkészített, őszinte, erőteljes alkotás Tóth Barnabás legújabb nagyjátékfilmje, az Akik maradtak, amely egy tizenhat éves lány és egy negyven feletti férfi lelki egymásra találásának szépséget és nehézségeit meséli el a háttérben a II. világháborút követő évek vörösterrorba forduló időszakával. Az F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című kötete alapján készült film – melynek hazai premierjére a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon került sor – kifinomultan, ízlésesen, szépen díszletezett helyszíneken beszél a holokausztból hazatértek magányáról, elidegenedéséről és arról a fájdalomról, amit a családtagok hiánya okoz a túlélőkben. Tóth Barnabás finoman vizsgálja az emberi természetet, egyszerű eszközöket, letisztult nyelvezetet használ, lélekemelő történetet mesél el, átgondoltan és érett stílusban beszél veszteségekről – nincs az alkotásban semmi hivalkodó. A holokauszt után árván maradt lánynak, Klárának (Szőke Abigél) orvosi vizsgálatra van szüksége, amit a másik főhős, a nőgyógyász Aladár ( Hajduk Károly) végez el rajta.
Akik maradtak című Oscar short-list-be jutott film Tóth Barnabás rendezésében május 17-én lesz látható a Duna tévén, 21:15-től. Aki nem tudja megnézni, a Médiaklikken 7 napig még elérheti. A II. Világháború utáni Budapesten játszódó alkotás egy lélekemelő, könnyedséggel és melegséggel teli történet a szeretet gyógyító erejéről. Az F. Várkonyi Zsuzsa regénye alapján készült film főszereplői a Jászai Mari-díjas Hajduk Károly és a ragyogó tehetségű fiatal színésznő, Szőke Abigél. A filmben olyan nagyszerű színészeket is láthatunk majd a vásznon, mint Nagy Mari, Simkó Katalin, Horkay Barnabás, Lukáts Andor, Zsurzs Kati, Jordán Adél, Stefanovits Angéla, Igó Éva, Spitzer Gyöngyi és Paizs Miklós és Varga Veronika. Aladár (Hajduk Károly) magányos nőgyógyász. Egyik fiatal páciense, Klára ( Szőke Abigél), dacos kamaszlány, aki makacsul "várja haza" szüleit a haláltáborból a II. Világháború utáni Budapesten. Kettejük egymásra találása, majd páratlanul komplex és gazdag kapcsolata áll e viharos történelmi időkbe ágyazott film középpontjában.
egotrip Micsoda stílus ez, kérem? Heinrich Heine, Friedrich Hegel, Niccolò Paganini és IV. Frigyes Vilmos porosz király koncertre mennek. Ez nem egy vicc. Mind a négyen ott voltak a szerencsések között (több százan nem jutottak be), akik 1829. március 11-én meghallgathatták a csodagyerekből eddigre csodaifjúvá vált Felix Mendelssohn-Bartholdy szervezte, zongorázta és vezényelte Máté-passió előadást. A ma sokak által Johann Sebastian Bach fő művének tartott, 1727-ben Lipcsében bemutatott passió a komponista 1750-es halálát követően 1829-ig nem hangzott el nyilvánosan. Mendelssohn 1823-ban, mindössze 14 évesen valószínűleg a nagymamájától, Bella Solomontól kapta karácsonyra a darab kézzel írott kottáját. Szűk öt és fél évvel később a mű majdnem felét kihúzva, 158 tagú kórus élén, a zongora mellől dirigálta a híressé vált bemutatót. Hiába a ma ismert barokk előadói praxis teljes hiánya, a régizene-mozgalom ezt az eseményt tekinti saját kiindulópontjának. A mítosz, miszerint Mendelssohn ekkor fedezte fel újra a világ számára Johann Sebastian Bach művészetét, legfeljebb a nagyszabású oratorikus művek tekintetében volt igaz.