című történeteit említem, de a klasszikus image persze nem kopik ki a köztudatból. A 2006-os Bryan Singer film is ezekből a panelekből építkezett, és bár a Superman visszatér szándékoltan nosztalgikus hangvételű volt, a film sikertelensége talán jelez valamit ezen ideálok idejemúltságáról. Egy mondat erejéig kitérnék arra, hogy a jelenség nem egyedülálló, a Marvel táborában Amerika kapitány hasonló problémával küzd, amit tavaly előtti filmje is szemléltet. A közönségnek (a film dramaturgiájáról nem is beszélve) vívódó, konfliktált hősökre van szüksége, és 2013-ban már nehéz lenyelni az iróniamentes hurráoptimizmust is. Hogy mindig minden megoldható. Erre Nolan, Snyder és Goyer is ráérezhettek, mert más irányba mennek el a korábbi filmekhez képest, ahol csak lehet eltávolítják Az acélembert Richard Donner és Bryan Singer Supermanjeitől. Az acélember halála – George Reeves Supermanjének rejtélyes esete - Ectopolis Magazin. Már a filmek alaphangulata is teljesen különbözik. A pátosz ugyan megmarad, ezzel az előző rendezők sem bántak szűkmarkúan, de az új feldolgozásba sokkal kevesebb humort erőltetett bele a trió.
Amikor unokatestvére, T'Challa legyőzi őt, még utoljára megnézheti a naplementét, és ugyan Wakanda királya felajánlja neki, hogy meggyógyítja, nemet mond, mert tudja, hogy börtönbe kerülne, ezért inkább a halált választja, ahogy ősei is azt választották a rabság helyett. Pókember eredettörténetének elmaradhatatlan része imádott Ben bácsikájának halála, amelyet jó párszor megnézhettünk már, de Sam Raimi verziója a legdrámaibb. A sztori szerint Parker futni hagy egy bűnözőt, aki később meggyilkolja Ben bácsit, Peter pedig már csak a haláltusájára ér oda. Cliff Robertson is kiváló alakítást nyújt, de a show-t Tobey Maguire lopja el, aki nem filmes módra, hanem teljes beleéléssel, eltorzult arccal bőg, amitől mélységesen emberivé válik a képregénykarakter. A Kingsman rendezője kaphatja az Acélember 2-t - EztOlvasd.hu. Pókember: Nincs hazaút (Forrás: Marvel Studios) Tom Holland első két filmjéből kihagyták az addig kötelezőnek hitt Ben bácsi-traumát, de nem is hiányzott senkinek az unásig ismert sztori újrajátszása. A tavaly bemutatott Nincs hazaútban épp azért érte váratlanul a nézőket, amikor Holland Pókemberének mégiscsak szembesülnie kellett egy hasonlóan nagy veszteséggel.
Steve Rogers, azaz Amerika kapitány még a saját idejében, a 2. világháborúban szeretett bele Peggy Carterbe, a S. H. I. E. L. D. Az acélember BRD. későbbi megalapítójába, majd 70 év szünet következett a kapcsolatukban, Rogers ugyanis lezuhan a gépével és jégbe fagy. A második Amerika kapitány-filmben végre újra találkozik az ekkor már 96 éves nővel, aki azonban Alzheimer-kórban szenved, így a beszélgetéseiket szinte azonnal elfelejti. Andrew Garfield Pókember-filmjei elég felejthetőre sikerültek, de egy nagyon emlékezetes pillanat így is akad a 2. részben. Miközben Parker a barátjából az ellenségévé vált Harry Osbornnal küzd, az Emma Stone által alakított barátnője lezuhan egy óratorony tetejéről. Pókember képes még elkapni őt a hálójával, de a nyaka így is eltörik. Az eredeti képregény ismerőit ez a fordulat nem lephette meg, de a keservesen zokogó Garfield látványa így is megrázó. Forrás: Fórum Hungary Killmonger papíron a film főgonosza volt, de olyan összetett karakter, akivel nehéz nem szimpatizálni, pláne hogy látjuk, gyerekként miként hagyták magára.
És hát az állandó bizonytalanság szintén zavarja a tanítás nyugodt menetét. Az utóbbi másfél-két tanévben a járványkezelés fejetlensége a szó eredeti értelmében ennek iskolapéldája volt. Jelenleg viszont el sem tudom képzelni, hogy az iskolaigazgatók hogyan és miből fogják kifizetni a villanyáram, a fűtés és a többi működési kiadás radikálisan megugrott költségét. Az iskolában napi szinten kell olyan alapvető dolgokkal megbirkózni, ami köszönőviszonyban sincs az oktatással. Ez már nem pedagógia meg edukáció, hanem merő létfenntartás. A központilag hozzáférhető adatok szerint országosan 1600 tanerő hiányzik, az iskolaügyi szaktárca becslése szerint 2025-ben itt 8000 pedagógiai munkaerő is hiányozhat! Tanerőket szerezni és a jól elvégzett munkájuk értékén bérezni őket tényleg külön művészet. Az acélember 2 teljes film magyarul videa. A szakközépiskolákban pedig egyenesen riasztó a helyzet, a mérnöktanárokból ordító a hiány. Mára szinte odaveszett a tanári pálya presztízse, a közéletben valaha volt rangja. Oda jutottunk, hogy például a nevelési tantárgyak többségét manapság szakképesítetlen erők tanítják.
Kevés mérnöknek adatik meg, hogy akár csak egy, a világot megváltoztató újítást alkosson. Goldmark Péter Károly azonban két olyan találmány sikerében is oroszlánrészt vállalt, amely generációk kulturális szokásaira volt alapvető hatással. Goldmark 1906-ban született Budapesten, és már egészen fiatalon elkezdett érdeklődni a mérnöki tudományok, azon belül is a hírközlés iránt. Leginkább egy merőben új, kísérleti stádiumban lévő technológia, a televízió nyűgözte le. Húszéves korában sikerült egy apró, néhány centiméteres készüléket építenie, amelynek képernyőjén képet tudott megjeleníteni. Tanult és kutatott Bécsben és Berlinben is, de a nácik hatalomra kerülése után, 1936-ban Amerikába emigrált, ahol a Columbia Broadcasting System (CBS) rádió- és tévétársaságnál kapott állást. Egy év múlva már amerikai állampolgár volt, és csakhamar a CBS fejlesztési laboratóriumának igazgatójává nevezték ki. Noha a harmincas évek végén még a fekete-fehér televízió is ritkaságszámba ment a világon, Goldmark mondhatni meghaladta a korát: 1940-re kifejlesztette a színes televíziót.
Éles Gabriella, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műsorfigyelő osztályának vezetője, valamint Keleti Éva fotóművész kapta az NMHH idei Goldmark Péter Károly-díját. Idén Éles Gabriella több mint húszéves hatósági munkáját, valamint Keleti Éva fotóművész évtizedeken átívelő életművét jutalmazták a 2015 óta évről évre kiosztott NMHH-díjjal, amelyet a média területén, a műsorszórás és a médiaszolgáltatások fejlődéséért folytatott kimagasló színvonalú, több évtizedes kiemelkedő munka, életmű jutalmazására hoztak létre. "A média által uralt korban a figyelem a legnagyobb érték. Mi, a média szabályozói most két olyan emberre szeretnénk felhívni a figyelmet, akik művészi szinten figyelnek" – fogalmazott köszöntőjében Aranyosné Börcs Janka, a hatóság főigazgatója a járványvédelmi okokból szűk körben, szerdán tartott rendezvényen az NMHH Ostrom utcai székházában. Éles Gabriella – az NMHH műsorfigyelő osztályának vezetője – pályáját 1999-ben, még a hatóság jogelődjénél, az Országos Rádió- és Televíziótestület irodájában kezdte meg, majd az NMHH hivatalában folytatta.
"Nagyon örülök a díjnak, és köszönöm a kitüntetést. Egész életpályámért hálával tartozom mindazoknak, akik segítségemre voltak az elmúlt kilencven évben, és egész Magyarországnak" – mondta az emlékérem átvételekor Keleti Éva. Nyitókép: Aranyosné dr. Börcs Janka, Keleti Éva, Meszleny László, Éles Gabriella. Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bejegyzés navigáció
2015. október 24-én – a nyári szabadtéri bemutató után – az Erkel Színház Goldmark halálának századik évfordulóján újra műsorára tűzte. Goldmark zenéje egyik iskolához sem kötődik, sok szempontból formakövető, konzervatív, de szívesen kísérletezik disszonáns hangzatokkal is. A német és a francia romantika, a francia nagyopera vagy a programzene hatása éppúgy fellelhető zenéjében, mint az olasz opera, főleg a bel canto, és ezen belül is Bellini öröksége. A verbunkos stílust éppúgy beépítette műveibe, amennyiben az megkívánta, mint keleti-orientalista motívumokat vagy éppen a zsidó liturgikus zenét. A Sába királynője templomi jelenetében például hagyományos zsidó liturgikus motívumokat is használ. Egy anekdota szerint, a bécsi bemutatón Goldmark édesanyja többször sírva fakadt, és hiába vigasztalták, hogy fia éppen óriási sikert arat. Végül elárulta, hogy emlékei rendítették meg, mert ezeket a dallamokat nyolc éve meghalt férje énekelte a templomban. Noha Goldmark operáit német nyelvű librettóra írta, életében és munkásságában is több szállal kötődött a magyar kultúrához.
1955-ben kezdett az MTI jogelődjénél, a Magyar Fotónál dolgozni. Sokat tett azért, hogy a fotóriport ne csupán a szöveget illusztráló másodrendű műfaj legyen, hanem erőteljes, önálló médium. Elnöke volt a Magyar Fotóriporterek Társaságának, és komoly szerepet vállalt a Word Press Photo kiállítások hazai megszervezésében is. A Magyar Távirati Irodán kívül az Új Tükör, a HT Press, a Gamma Képügynökség és az Europress fotószerkesztőségeit is vezette. Albumsorozatokat szerkesztett archív fotókincsekből, és a tehetséggondozásban is élen járt. Egyedi látásmódjával iskolát teremtett a színházi fényképezésben, sokan pedig a portréiért rajonganak. Közel harminc év szünet után néhány éve ismét fotózni kezdett, a Műcsarnok 2019 végén nagyszabású retrospektív kiállítást rendezett képeiből. A művésznőnek Meszleny László, a Médiatanács tagja adta át az elismerést. "Nagyon örülök a díjnak, és köszönöm a kitüntetést. Egész életpályámért hálával tartozom mindazoknak, akik segítségemre voltak az elmúlt kilencven évben, és egész Magyarországnak" – mondta az emlékérem átvételekor Keleti Éva.