Az Adriai-tenger halállománya az elmúlt években drasztikusan megcsappant. Ennek legfőbb oka a túlhalászat, de nemrég egy újabb, súlyosabb probléma jelentkezett: a víz egyre sósabb, és ez nem kedvez az élőlényeknek. A zárai (Zadar) Marko Rajić egész életében halászattal foglalkozott. Hetente háromszor veti ki hálóit, és egy napig pihenteti a víz mélyén azokat. Az öreg halász épp a hálófelszedésből tért haza, amikor a helyi hetilap, a Zadarski list meginterjúvolta. Könyvek | neptun.hu. A Figyelő kapcsolódó cikke szerint elmondta, hogy a kétezres évek elején alkalmanként 40-50 kiló halat fogott, amelyért akár 300 eurót is kapott a piacon, mostanában pedig örül, ha 10 kiló akad a hálójába. A szerény fogás manapság általános jelenséggé vált az egész Adrián, sőt egyes helyeken, főként az olasz részeken már annyira megcsappant az állomány, hogy a halászok ki sem vetik a hálóikat. Ha a hatóságok nem lépnek, akkor ez a sors várhat a dalmát partokra is. A legfőbb ok a túlhalászat, a korlátozások, a kvóták megszegése.
Világviszonylatban is jelentős a ma élő legnagyobb húsevő ragadozó, az óriás ámbráscet ( Physeter macrocephalus) közép-atlanti populációja a Zöldfoki és az Azori-szigetek térségében, valamint az Új-Funland és Norvégia vizein honos kardszárnyú delfin ( Orcinus orca) populáció. Az atlanti trópusi fauna a karibi térségben a leggazdagabb, bár ez a gazdagság a másik két óceánhoz képest csak viszonylagosnak tekinthető. Az indo-pacifikus térséggel összevetve, a zátonyépítő kőkorall-fajok alacsony diverzitása, és a korallzátonyok kisebb száma a leglátványosabb különbség. Szemléltetésként; amíg a nyugat csendes-óceáni Fülöp-szigetek térségéből 557, a kőkorallok rendjébe ( Madrepora) tartozó zátonyépítő fajt ismerünk, addig ugyanez a fajszám a korallokban leggazdagabb atlanti-karibi térségben mindössze 58. Kiterjedtebb korallzátonyokat csak az Atlanti-óceán közép-nyugati partvidékén észlelhetünk. Az atlanti egyenlítői terület keleti oldalán, az afrikai partok mentén -a korábban bemutatott hideg Benguela-áramlat miatt-, gyakorlatilag nincsenek zátonyformációk.
A nyugati partvidéken az Amazonas-torkolat, és a Falkland áramlás hűvösebb vizei szabnak gátat a zátonyépítő korallok terjeszkedésének. A leggazdagabb atlanti korallzátonyokat Kuba és Haiti térségében találjuk. A karibi térséget főként a szegély - és a sánczátony formák jellemzik, a trópusi pacifikus térségben oly gyakori atollok itt ismeretlenek. A Golf-áramlat északra tartó meleg vizének köszönhetően, az Atlanti-óceán nyugati partvidékén még a 32. -34. szélességi fok között is előfordulnak kicsi, és csupán néhány korallfaj által reprezentált foltzátonyok. Az atlanti-trópusi zátonyépítő korallok legfontosabb nemzetségeit, az agancskorall ( Acropora), a csillagkorall ( Monastera), és a salátakorall ( Agaricida) génuszok alkotják. A Karib-tenger vizeiben 1550 halfaj honos. A fajspektrum az indo-pacifikus régióhoz képest szerényebb. A trópusi atlanti vizek sajátossága viszont a jelentős endemizmus, azaz a csak itt honos fajok magas aránya. A trópusi halfajokat -család szinten- hasonló csoportok képviselik, mint az indo-pacifikus területeken.
Az ülés a nyári időszámítás megtartása mellett döntött, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Óraátállítás Eltörlése 2019 / Fotó: Istock A képviselők emellett egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Vasárnap óraátállítás - Nyári időszámítás 2021 - NOVETEX - Ágyban a legjobb!. Mint írták, a bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja, ha úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást okoznának a belső piac működésében. Döntöttek az európai polgárok az óraállítgatással kapcsolatban! Nemrég beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére felmérés készült, hogy az európai polgárok miként vélekednek az évi kétszeri óraállítgatásról. A kérdőívben arra voltak kíváncsiak, hogy az unió lakosai szerint eltöröljék-e az óraállítgatás gyakorlatát, és ha igen, akkor a nyári vagy a téli Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.
Juncker az óraátállításról: "Az emberek ezt akarják, mi pedig végrehajtjuk" A döntésre azt követően került sor, hogy az Európai Unió eddigi legnagyobb on-line felmérésében részt vevő 4, 6 millió ember elsöprő többsége az óraállítgatás ellen foglalt állást. A részletekről ebben a cikkünkben írtunk. Jean-Claude Juncker pénteken úgy fogalmazott, a téli és a nyári időszámítás közötti egy órás eltolódás hamarosan a múlté lehet az Európai Unióban. A kérdésben az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia. Magyarország a nyári időszámítást preferálja Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja. Mikor lesz az óraátállítás 2022 tavaszán? Most erre kell állítani az órát - Terasz | Femina. A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, melyen 4, 6 millióan fejezték ki véleményüket, és mintegy 84% a megszüntetés mellett foglalt állást. Kezdőlap - Uncategorized - Megszavazták az óraátállítás törlését, Magyarország dönthet arról, megtartja-e a nyári időszámítás gyakorlatát
2020. március 29., vasárnap - 🕑 2:00 → 3:00 2020. október 25., vasárnap - 🕑 3:00 → 2:00 1 év, 8 hónap, 13 nap ezelőtt
Sokaknál ugyanis megzavarja a működését, felborítja a hormonháztartást, ezáltal az erre érzékenyebbek minden évben ki vannak téve a problémának. Emellett a korábbi energiamegtakarítási célt is csak nagyon minimális mértékben szolgálja, hiszen kiszámolták, és 2018-ban mindössze 450 forintot lehetett így megspórolni fejenként. Mikor jöhet a változás? Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. Mivel ez akár káoszba is fulladhat, a képviselők kérték az országok közötti egyeztetést. A döntés akkor 2021-es kezdésről szólt, ám azóta nem sokat hallani az ügyről, amiben nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy a kialakult vírushelyzet miatt nem ez most az unió legfőbb prioritása. A cikk az ajánló után folytatódik Később az Európai Parlament is belátta, hogy nem lenne okos ötlet a tagállamokra bízni a döntést, sokkal inkább egy egységes rendszer lehetne megoldás a problémára.
Az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodnia, de jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt. Nyári vagy téli? Azóta sincs előrelépés az ügyben, pedig minden felmérés szerint elsöprő támogatottsága van az átállítás megszüntetésének. A Publicus Intézet korábbi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, és kétharmaduk szerint a nyári időszámítást kellene megtartani. A Magyar Alvás Szövetség minden évben közleményben hívja fel a figyelmet az óraátállítás kockázataira és mellékhatásaira. Eszerint az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról, és a következő napokon általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak. És ehhez jön hozzá annak hatása, hogy most egy szombati munkanapot követ az átállás. Mint írják, az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.