2018-09-29 Felmondás szabályai, végkielégítés, felmondási idő 2019 Felmondás szabályai, végkielégítés, felmondási idő A felmondás körül mindig sok a kérdés, hogyan működik, mik a szabályai, mikor jár a végkielégítés, milyen esetekben és hogyan kell kkünk ezeket a fontos kérdéseket tisztázza. A felmondással mind a határozott idejű mind pedig a határozatlan idejű munkaviszonyt meg lehet szüntetni. A felmondási idő hossza attól függ, hogy ki kezdeményezte a felmondást, a munkaadó vagy a munkavállaló. Ha a munkaadó mond fel nekünk, úgy hogy határozatlan idejű szerződésünk van, akkor kötelessége megfelelően és szabályosan megindokolni döntését, indoklása három feltételnek kell, hogy megfeleljen, valós indoknak kell lennie, ezt világosan és érthetően kell a munkavállalónak felmondania és a felmondásnak okszerűnek kell lennie. Csak a következő esetekben mondhat fel így a munkaadó: Ha a munkavállaló ellenszegül a kiadott munkaadói utasításoknakHa a munkavállaló szakmailag vagy képességi miatt alkalmatlan a további munkavégzésreA felmondás lehet oka egy esetleges átszervezés illetve létszámcsökkentés is.
Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult (így például a keresőképtelen munkavállalónak). Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. (Mt. 92. -94. §) Kapcsolódó tartalom Bejegyzés navigáció
Ez utóbbi miatt nem lesz szabálytalan a felmondás? Ami miatt biztosan nem kell aggódniuk: a felmondási idő téves megállapítása, esetlegesen az ezzel összefüggésben történt mulasztás nem érinti a felmondás jogszerűségét. Az érintett esetre az Mt. nem tartalmaz rendelkezést, a bírói gyakorlatból sem találtam példát. Álláspontom szerint a munkavállaló, amennyiben utólag kifogásolná az eljárás jogszerűségét, a felmondási idő felére, azaz a felmentési időre járó távolléti díjra és ennek kamataira lenne jogosult. Egyéb szankcióra nem látok lehetőséget, esetleg a rendkívüli munkavégzés jöhetne szóba – a munkavállaló nem lett (nem lehetett volna) beosztva az érintett napokra, utólag mégis munkát kellett végeznie, meg lett fosztva attól, hogy "élvezhesse a felmentési idő nyugalmát" –, de a fogalmába nem illeszthető be. Az Mt. 70. § (1) bekezdése rendelkezésétől, miszerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, kizárólag a munkavállaló javára lehet eltérni.
MÁS ÉRVÉNYES FELMONDÁSKOR ÉS ELBOCSÁJTÁSKOR! Felmondási idő számítása érhetően és tömören! Más szabályok érvényesek, akkor ha a munkáltató mond fel és mások ha a munkavállaló mond fel! 2019-eS FELMONDÁSI SZABÁLYOK ÉRTHETŐEN >> Az alap felmondási idő, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, 30 nap, ami idővel meghosszabbodik, viszont annak felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha a felek állapodnak meg, akkor sem lehet több a felmondási idő, mint hat havi. A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, illetve adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény.
Az eltelt időben a veszélyhelyzettel és a kényszerkiköltöztetések foganatosításával kapcsolatban több jogszabály is született, melyek lényege, hogy ingatlant kiüríteni, azzal összefüggésben intézkedni, erre irányuló helyszíni eljárási cselekményt végrehajtani csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet. Feltehető a jogos kérdés: vannak, akik – kihasználva ezt a helyzetet –, továbbra sem fizettek és nőtt a tartozásuk? Tovább nőttek a tartozások A levélben tájékoztatják az érintetteket, hogy a veszélyhelyzet – és ezzel együtt a kilakoltatási moratórium – 2022. május 31. napjával megszűnt. Majd hozzáteszik: sajnálatos módon a moratórium alatt a levél kézbesítettjének lakbér- és üzemeltetésiköltség-hátraléka tovább emelkedett, melynek május 31-én aktuális összegét is közlik. A fentiek alapján – eleget téve jogszabályi kötelezettségeiknek – fogják kezdeményezni a háztartásban élő személyek kényszerkiköltöztetését 2022. június 15. napját követően. Esély a segítségre A NYÍRVV kérdésünkre hozzátette, első körben kb.