Ez egy kicsit ahhoz hasonlítható, mintha arról beszélnénk, hogy míg nem volt kínai étterem Budapesten, addig nem volt igény a kínai ételekre. Minél több kínai étterem nyílik, annál jobban nő rájuk az igény is rájuk, különösen akkor, ha azok jó színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani. Peri-mikro-szkóp - Kamarás István OJD: Közterületi betlehemes. Azt látjuk, hogy minden egyes zsinagóganyitás újabb és újabb embereket vonz be, és ezek az emberek többségben olyanok, akik korábban valóban nem jártak zsinagógába. Magyarországon ma egy zsidó hitközségnek nem az a feladata, hogy a zsidó vallás megélésére igényt tartó embereket kiszolgálja, hanem az, hogy megteremtse ezt az igényt, és ezután újabb és újabb igényt teremtsen erre. A ki az EMIH zsinagógáit ismeri, tudja, hogy olyan embereket próbálnak megszólítani, akiknek nem volt eddig merszük a zsinagógai életben részt venni. Talán azért, mert idegenkednek a szertartásoktól. Talán azért, mert nem találtak olyan közösséget, ahol úgy érezhetik, hogy nem az a lényeg, hogy éppen milyen sokan vannak, hanem hogy akik ott vannak, azok fontosak egymásnak, és így alkotnak közösséget.
Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta. 50:33 June 07, 2021 Svábok és zsidók - Ritter György történész Ritter György történész, levéltári referens, filmkritikus, ahogy ő mondaná: szellemi szakmunkás. Doktori disszertációját a magyarországi németek második világháború utáni és hetvenes évek közti időszakának emlékezetéről írta. Magyarországi Zsidókért díj dr. Nagy Erzsébetnek és Harsányi Lászlónak | Mazsihisz. Kutatását az oral history módszerével végezte, aminek során 173 interjút készített. Az interjúkészítések során olyan szempontból nyert ismereteket a zsidósággal kapcsolatosan is, amire ritkán van mód. Beszélgetésünk során szóba került a két népcsoport viszonya, ellentéteik és hasonlóságaik. Beszélünk a Volksbundról, a pusztavámi mészárlásról, az SS-be kényszerített nagyapáról, svábokról, szászokról, németekről és persze zsidókról. Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta. 01:10:24 April 09, 2021 Barna Ildikó szociológus Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője.
Fontos feladat, hogy a magyarországi oktatásban megfelelő hangsúllyal szerepeljen a Holokauszt történelme, és a diákok tájékoztatást kaphassanak a Vészkorszak létrejöttében a magyar állam és a magyar társadalom felelősségének kérdéséről is. Havasi Bertalan az MTI-nek jelezte, hogy a levélre egymondatos válasz született: a miniszterelnök január 25-i keltezésű levelében azt írta Ronald Laudernek, hogy az általa jelzett ügy már "megszűnt létezni". Egy egymillió nyolcszázezer ember DNS-ét feldolgozó tanulmány szerint száz ország közül Izrael után Magyarországon a legmagasabb a zsidó leszármazottak százalékos aránya - jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet kedden. Magyar Zsidó Színészek Listája – Madeby Prid. Magyarországon a legmagasabb a zsidó leszármazottak aránya A MyHeritage nevű, genetikai alapú családfakutatással foglalkozó szervezet felmérése szerint Izrael után a népességhez viszonyítva Magyarországon él a legtöbb zsidó leszármazott, több, mint az Egyesült Államokban. Az eredmény még a kutatókat is meglepte - tette hozzá az újság.
S ezt nyíltan vállalta a Magyar Hírlapban írt publicisztikáiban és az ECHO TV műsoraiban, különösen a "Kiút" és a "Kiút- többszemközt" című beszélgetéseiben. A legkényesebb témákat pendítette meg, így 1956 és a magyar zsidóság szerepvállalásának kérdéseit, vagy az ÁVH terrorlegényeinek bosszúját, akik a holocaust utáni Magyarországon, a Rákosi és Kádár-korszakban sokszor ártatlan emberek ezreit kínozták meg, küldték a halálba. Cím: Zsidó örökség Magyarországon - A zsidó hagyományt, kultúrát, művészetet bemutató programok a Balassi Intézet szervezésében Megjelenés: 2013 Kiadó: Balassi Intézet Nyelv: magyar ISBN 978-615-5389-00-9 Terjedelem: 40 oldal Magyar zsidó honfitársaink múltja és jelene szerves, eltagadhatatlan és folyamatosan gazdagító része egész magyar kultúránknak. A magyarországi zsidóság a magyar társadalom integráns részét alkotja, színes és gazdag történelemmel, tragikus múlttal és vibráló, életteli, mai megjelenéssel rendelkezik. A több mint félmillió magyar zsidó honfitársunkat elpusztító Vészkorszak emlékezetének méltó megőrzését szolgálja — többek között — a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont létrehozása, a 2004-ben bevezetett nemzeti Holokauszt-emléknap, a 2012-es Raoul Wallenberg Emlékév, valamint remélhetőleg a 2014-es Holokauszt Emlékév sokrétű programjai.
Évekig a Centropa munkatársaként készített életútinterjúkat. Első könyve a Szakácskönyv a túlélésért. Lichtenwörth, 1944-1945, a lágerekben főzésről és ételekről álmodozó női közösség erejéről szól, amit a Gólem színház színpadra is vitt. A második könyve az Ünnepek és hétköznapok. Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében címe magáért beszél. Legfrissebb kötete néhány hete jelent meg A női test alakváltozatai 1880-1945 címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk a zsidó szépségkirálynők sorsáról, a higiénia és a fürdőkultúra hatásairól, cselédekről és úrinőkről, és érdemes végighallgatni mert még az is kiderül lehetett-e zsidó az első guminő? 53:27 September 28, 2020 Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója és lelke. Shalom című lemezük alapvetően határozta meg későbbi zenei ízlésem alakulását. Zsolt a zenélés mellett ír, oktat és közösséget szervez. Ma pedig vallásról, sajtóról, közéletről, természetesen zenéről, politikáról, változásról és a jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Mai vendégem Horvát Éva fotográfus. Beszélgettünk az MTI-ben eltöltött évekről, a szervezet hétköznapi működéséről, a női fotósok egyenjogúságáról. Megtudtam tőle mikor van szükség arra, hogy a laboráns négykézláb szivaccsal ecsetelje be a képet, hogyan lehetett a rendszerváltáskor bekapcsolódni a nemzetközi fotóügynökségek életébe. És szó lesz még a 90-es években a munkácsi zsidók közösségről készült fotóesszééről, és hogy milyen erkölcsi dilemmákkal kellett megvívnia mikor alkalma nyílt egy halottmosdatásról is képeket készíteni. 01:21:16 June 27, 2022 Ma Korda Györggyel, az énekessel beszélgetek, akit szerintem senkinek sem kell bemutatni. Arra voltam kiváncsi, hogy mit jelent számára a zsidóság, milyen volt a gyerekkora, abból mit hozott ár a felnőttségbe, egyáltalán mit jelent felnőttnek lenni. Beszélgettünk családról, slágerekről, lámpalázról és persze egy kicsit a zsugázásról is. 48:21 May 09, 2022 Vida Kata pszichológus és gasztroblogger Ma Vida Katával beszélgetek, akit van aki pszichológusként ismer, de talán kicsit többen vannak azok, akik a Babramegy gasztroblog szerzőjeként.
Az idén augusztus végétől szeptember elejéig megrendezett Zsinagógák Hetén az EMIH három zsinagógát is megnyitott. Az egyik újranyílt, mert a régebbi időkben is imaházként működött, a másikat felújítva nyitották újra, a harmadik pedig már gyakorlatilag megnyílt korábban (itt tartjuk jelenleg a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének szemesztereit), de teljes terjedelmében most vehettük birtokba. O lvasva a Zsinagógák Hete posztjaihoz, programajánlóihoz írt kommenteket a közösségi oldalakon, úgy láttam, sokakban felmerült a kérdés, hogy ugyan nagyon dicséretesnek tartják, hogy régi, leromlott állapotú épületek megújulnak, de meglehetősen kevés vallásos zsidó van Magyarországon, olyan pedig talán még kevesebb, aki templomba járóként gyakorolja a hitét. Vajon érdemes zsinagógákat nyitni, ha valóban olyan kevés a vallásos zsidó? F urcsa ez a kérdésfeltevés, hiszen éppen az a célja a zsinagóganyitásoknak, hogy a zsidóságukat nem megélő vagy sok esetben részben tabuként kezelő, részben elfelejtő budapesti zsidók körében megteremtsük az igényt a zsinagógába járásra.