A királynégyilkosságról és a nádor feleségének meggyalázásáról először egy 1268-as ausztriai verses krónikában olvashatunk, itt a krónikás a szájhagyományra hivatkozott mint forrásra. Valószínűleg azt használta forrásként a 14. század közepén a Képes Krónika is, majd Thuróczy János is A magyarok krónikája című művének írásakor a 15. században, mivel ezek a magyar krónikák is Bánk bán feleségének elcsábításával okolják meg a királyné elleni merényletet. Innen vette át a történetet az olasz humanista Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történetírója, akinek nyomán a Bánk-monda bekerült az európai kultúra vándortémái közé, és számos külföldi szerző feldolgozta. De nálunk sem Katona műve volt a téma első feldolgozása, már históriás ének is született róla a 16. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. században. A Bánk bán szerkezete A Bánk bán klasszikus felépítésű a dráma: a helyszín és az idő egysége megvalósul benne. Két szálon indul a tragédia: szerelmi szál: Bánk bán szerelmes Melindába politikai szál: összeesküvés A történet ideje: 1213-ban játszódik, II.
Írta: Katona József II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is! Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak "meztelen fegyverrel, magánkívül sok ideig tipeg-topog", mert főúri és magánéleti kötelességei között képtelen döntéseket hozni. A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Bánk bán rövid története. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni. "BÁNK: Világot, itt! világot! " Az előadás 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Szereplők II.
Az engedély megszerzéséhez nagy valószínűséggel a fiatalon elhunyt Trattner János Tamás könyvkiadó is hozzájárulhatott, hiszen a Bánk bán első kiadása az ő költségén jelenhetett meg. 1830. április 16-án Katona József, Kecskemét város köztiszteletben álló főügyésze egy, a városban lezajlott hosszú tárgyalás után kiment a teremből egy kis friss levegőt szívni, mikor a szívéhez kapott és holtan esett össze. Katona József: Bánk bán (elemzés) – Jegyzetek. A magyar irodalom arcképcsarnokának Katona Józsefről és munkásságáról szóló fejezetében az olvasható, hogy amikor Katonát a város nagy részvéte mellett temették, alig jutott bárkinek is eszébe, hogy ez a főügyész, aki a helybéli takácsmester fiaként a magas közhivatali rangig kitartó szorgalmával verekedte fel magát, ifjúkorában verseket és drámákat is írt, az pedig egyáltalán nem jutott eszébe senkinek, hogy "az oly korán elhalálozott jogtudós a magyar irodalom legnagyobb tragédiaköltője volt, akinek főművéhez hasonlatos nemzeti tragédiát a következő emberöltőkben sem fognak írni". De ugyanitt találjuk Katona József életéről és főművéről a szintén utólag beigazolódott másik igazságot: "Jó példázat Katona élete és munkássága arra, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem visszhangzik, bárki is légyen ő maga.
Bánk Született 12. század nem ismert Állampolgársága magyar Foglalkozása politikus Tisztség horvát bán Bár–Kalán nemzetségbeli Bánk (? – 1228 után) szlavón bán, majd nádor, több vármegye ispánja, végül országbíró. Életrajza [ szerkesztés] Bánk a Bár–Kalán nemzetségből származott. 1199 – 1205 -ig Abaúj vármegye, 1203 -tól Zala vármegye ispánja, 1208–09-ben szlavón bán, 1209–10-ben bihari ispán. 1211–12-ben királynéi udvarispán, 1212-ben kevei ispán, 1212–13-ban nádor és pozsonyi ispán. [1] Az elterjedt monda [2] szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a meráni Gertrúdot. Valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. Bánk bán története röviden. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk, hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől.
A mű alapja valós történelmi esemény, mely már a maga korában is nemzetközi figyelmet keltett. Pontosan nem rekonsruálhatók az események, a korabeli történelmi feljegyzések egymásnak ellentmondanak mind az összeesküvés, mind a királyné meggyilkolásának körülményeiben. Tény, hogy a lázadók közül II. András (Endre) csak Péter ispánt (a darabban Petúr) büntette meg, s az is valószínű, hogy a konfliktusnak diplomáciai, nagypolitikai okai is voltak. A cselekményidő a történelmi időnek s a dráma időbeli követelményének is megfelel. Bánk bán opera története. A történet 1213. szeptember 27–28-án játszódik. A mű helyszíne a királyi udvar, a valós helyszín az esztergomi királyi vár lehetett. Valószínű, Bonfini írása indította el a Bánk–Gertrudis történet irodalmi karrierjét, vándortémává válását. Előtte már 1268-ban megjelent Gertrudis meggyilkolásának szépirodalmi feldolgozása egy ausztriai verses krónikában, az eset első magyar lejegyzése a Képes Króniká ban olvasható. Innen kerülhetett át Thuróczy János krónikájába, Bonfini pedig ezt a művet használja forrásként.