Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a tragikus sorsú Petőfi Zoltán (1848-1870) Pontosan 9 hónappal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanása (márc. 15. ) után, 1848. december 15-én született Debrecenben. Keresztszülei Arany János, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, és neje, Ercsey Julianna voltak. Ide kívánkozik az alábbi levél, melyet Petőfi írt Aranyhoz 1848. december 15-én: "Kedves barátom, csak két szót írok: apa vagyok. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket! Szerető barátod…" Édesapja korai elvesztése (Petőfi Sándor 1849. július 31-én tűnt el örökre a segesvári csatában) után nagyapjánál, majd mostohaapjánál nevelkedett Pesten. Ki volt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának keresztapja?. Tanulmányai mellett (helyett) vándorszínésznek állt, inkább kevesebb, mint több sikerrel szerepelt, ugyanakkor rendkívül népszerű volt a nép körében, járta az országot és mindenütt éltették, mint a nagy forradalmár költő fiát.
Júlia a különköltözést követő évben elhunyt. Temetését édesapja, Szendrey Ignác intézte. Sírjára - annak ellenére, hogy az asszony Horvát Árpád feleségeként halt meg - azt a feliratot vésték: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet. 5. Petőfi sándor gyereke. Petőfi volt az első, aki a költészetéből meg tudott élni Petőfi Sándor irodalmi értékei vitathatatlanok - azt azonban kevesen tudják, hogy ő volt az első olyan költő, aki csupán az írásból független egzisztenciát tudott teremteni magának. A korszakban nem volt jellemző, hogy valaki a költészetből el tudja tartani magát - nem hogy a családját is. Petőfinek azonban sikerült. A szerbek ugyanis ortodoxok, a szlovákok viszont többnyire evangélikusok vagy katolikusok. Petőfi anyja, Hrúz Mária evangélikus volt, és Petőfi maga is ilyen vallásban keresztelkedett. Az NG szerint ez nem jelentett egyébként sem problémát, hiszen az apának csak a neve volt szerb eredetű, valójában szlovák származású volt ő is, méghozzá szintén evangélikus. Így tehát Petőfi nem szerb-szlovák vegyes házasságból származott, hanem egy elmagyarosodó szlovák evangélikus apától, és egy szlovákságát inkább megtartó anyától.
Gyermekeit kivételesen gazdag szellemi légkörben nevelte, maguk is sokat írtak, leveleztek, amik hasznos kordokumentumként maradtak az utókorra. Noha Szendrey Júlia költői, írói és fordítói tevékenységéről kortársainak is volt tudomása, életművének jelentős része ekkor és a következő másfél évszázadban sem jelent meg nyomtatásban. Jelenleg ismert összes elbeszélése és meséje 2021 decemberében jelent meg először. Erről bővebben ide kattintva olvashattok. A maga idejében különcnek számító Szendrey Júlia két házasság és számos botrány után, második férjétől különválva fejezte be életét mindössze negyven évesen. Haláláig szerette első férjét, Petőfit. Halálos ágyán ekképpen vallotta meg érzéseit apjának írt levelében: "Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Petőfi Sándor Gyermeke – Renty Games. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk. "
Azt manapság kevésbé szívesen emlegetjük azonban, hogy ő volt az első, aki a magyarság ügyét a világszabadság ügyéhez kapcsolta lírájában. Szeptemberben beállván katonának, feleségemet szüleihez vittem Erdődre, de az ottani lakás később az oláhlázadás miatt nem lévén eléggé biztos, Debreczenbe szállitám őt, hol zászlóaljammal feküdtem. Igy érte szegény fiamat az a szerencsétlenség, hogy Debreczenben született. Debreczenben és ami több: pénteki napon. " - írta apja naplójában. A kis Petőfi sokat betegeskedett - rövid és nem szerencsés csillagzatú élete apja halála után először nagyapjánál, Erdődön folytatódott, majd később mostohaapjánál, Horvát Árpád történésznél nevelkedett Pesten. Nem volt sikeres diák -1864-ben megbukott a gimnáziumban, ekkor nagybátyjához, Petőfi Istvánhoz került, Csákóra, ki először gazdasági pályára szánta a fiút, aki azonban ragaszkodott a gimnáziumhoz, így Szarvason folytathatta tanulmányait. Innen hamarosan megszökött, s úgy tűnt, hogy Petőfi István nevelése is csődöt mond.