Marie Curie öröksége a mai napig tart. Számos kutatóintézetet neveztek el róla, köztük a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemet. A Marie Curie jótékonysági szervezetet 1948-ban alapították, és ma is végstádiumú betegségben szenvedők gondozását végzi. Az akkori francia elnök, François Mitterrand kérésére Marie-t és férjét 1995-ben újratemették a Pantheonban – Franciaország legbecsesebb halottainak párizsi mauzóleumában. Marie Curie élete és munkássága by Marcell Kurdi. Ez a cikk először a BBC History Magazine 2005. novemberi számában jelent meg. Bejegyzés navigáció
Marie Curie élete és munkássága by Marcell Kurdi
Pierre Curie-t 1906-ban halálra gázolta egy lovas kocsi, ezután a tanszék vezetését özvegye vette át. Marie-t 1911-ben a Francia Akadémia tagjának jelölték, de minden idők egyik legnagyobb tudósa, Édouard Branly fizikus férfi vetélytársával szemben egy szavazattal alulmaradt. Néhány hónappal később viszont – máig egyedülálló módon – a fizikai után a kémiai Nobel-díjat is megkapta a rádium és polónium felfedezéséért, fémállapotú előállításáért és vizsgálatáért. 1913-ban a párizsi Sorbonne Egyetem díszdoktorává avatta. Marie Curie, a nő, akinek az hozta a legnagyobb elismerést, ami a halálát okozta. 1922. február 7-én pedig, miután már az egész világ ünnepelte, a Francia Akadémia is tagjává választotta (1935-ben lánya és veje, Irene Joliot-Curie és Frédéric Joliot is megkapta a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért). Mme Curie az első világháborúban a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát szervezte, s mozgó röntgenkocsival járta a hadi kórházakat. A radioaktivitás gyógyászati alkalmazásainak kidolgozására Párizsban megalapította a Rádium Intézetet.
Káprázatos fényt árasztott a sötétben:egy nagyszerű nap feledhetetlen lezárása volt. " Eközben jól látta, hogy Curie keze "…a rádiumsugaraktól egészen gyulladt; igen fájdalmas állapotban van". [3] Művei [ szerkesztés] Összegyűjtött műveit 1908-ban adták ki. Francia 500 frankos bankjegy Marie és Pierre Curie portréjával, a típust 1995 és 2001 között bocsátották ki. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Prof. Curie killed in a Paris street, 20 April 1906, < > ↑ John Gribbin: 13, 8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419 ↑ Richard Rhodes, 1986: Az atombomba története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013. ISBN 978-963-530-959-7 p. 54. Források [ szerkesztés] Képek, rövid életrajzi leírás A hivatalos oldalán Prof. Curie killed in a Paris street. The New York Times, 1905. április 20. (Hozzáférés: 2013. november 24. ) Fehér György: Curie, Pierre. In: Vészits Ferencné (szerk.