A Szepesváralja nevű falu mellett található vár Közép Európa egyik legnagyobb kastélya. Ám nem csak széltében, magasságában is kiemelkedik környezetéből, hiszen az erőd egy 200 méteres sziklára lett építve. A 13. századi vár a tatárjárás hagyatéka, amely az UNESCO Világörökség része is 1993 óta. A Somoskői és a Dévényi vár után, a soron következő erőd a Szepesi vár (Spišský hrad). Sárospatak - Vár. Ködös reggeleken a vár igazi csemege a középkor szerelmesinek. A tájból misztikusan kiemelkedő hatalmas rom filmforgatások helyszíne is bátran lehetne. Szepesi vár Részletek Ország Szlovákia Lokáció Szepesváralja, Szepesi medence Cím Spišský hrad, 053 61 Žehra, Slovakia Vár neve szlovákul Spišský hrad Távolság Budapesttől 4 óra / 290 km Nyitvatartás Ápr - Nov (09:00 - 16:00 vagy 18:00) Zárvatartás December, Január, Február, Március Felnőtt belépő 8 euro ( gyerek: 4 euro) Bejáráshoz szükséges idő kb. 2 óra Parkolás ingyenes (10 perc séta) Honlap Képek A mesés szlovák Szepesi vár | Forrás: Szlovák várak Térkép - Hol van a Szepesi vár?
Kiszabadulása után 1548-ban meghalt, így a hatalmas birtokot a várral együtt fia Gábor örökölte. Perényi Gábor 1567-ben örökös nélkül hunyt el, a vár Miksa király kezébe került, aki 1573-ban az egri hős Dobó István fiának Ferencnek és családjának 100000 forintért elzálogosította. Dobó sokat költött a vár helyreállítására és javíttatására, úgyhogy halála után Rudolf császár már 204000 forintban ismerte el tartozását és ebben az összegben kötötte le - más birtokkal együtt - Dobó utódainak, Perényi Zsófiának és örököseinek. Néhány csendes esztendő után 1605-ben Bocskai István foglalta el Patak várát, 1608-ban azonban Lórántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba, majd leánya Zsuzsanna hozományaként 1517-ben I. 1000 veszély a fociban - 1000 veszély, Te döntesz! 10. (Fabian Lenk) - könyv-diszkont.hu. Rákóczi György birtokában jutott. Halála után I. Rákóczi Ferencé lett, aki felesége, Zrinyi Ilona és apósa, Zrínyi Péter útján kapcsolatba került és részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben. A szervezkedés kiderült és I. Rákóczi Ferencnek csak 400000 forint váltságdíj ellenében sikerült életét megmenteni, birtokait elkobozták, Patak várát pedig 1671-ben császári csapatok szállták meg.
A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátra hagyta. A Mohácsi csatát követően egy évig itt őrizték a Magyar Királyi Szent Koronát. Távolról nézve hazánk egyik leglátványosabb vára. Korhű ruhákba öltözött animátorok segítségével ismerkedhetünk a vár történetével, uraival, az alsó és felsővár épületeivel. Füzérről Sátoraljaújhelyre érkezünk. Itt az extrém kalandra vágyóknak lehetőséget biztosítunk Magyarország leghosszabb (1332m) ülőszékes libegőjét, bobpályáját (2275m), illetve a Szár-hegy és a Magas-hegy közötti (1036m) távolságot átcsúszó kötélpályát kipróbálni. Akik nem szeretnék kipróbálni a fent említetteket, azokkal a város központjából gyalogosan indulunk el a Szár-hegyre. A Szár-hegyen van a Magyar Kálvária, mely Magyarország legjelentősebb nemzeti zarándokhelye. 14 stáció emlékezik az elcsatolt volt Magyarországi városokra. A hegy tetején álló Szent István kápolna mögül, mesés panoráma tárul szemünk elé a zempléni hegy vonulatára.
A munkálatok gyors előrehaladását jelzi az is, hogy már 1537-ben Ferdinánd és János királyok pataki béketárgyalásainak idejére Patak városa védőfallal van körülvéve. A lakótorony körüli terepet feltöltötték és ekkor kerültek a föld felszíne alá a már említett, egykori földszinti rész védőfolyosójának kilövőnyílásai. A hazánkban egyedülálló 110 cm magasságú 60-90 cm szélességű közös nyílásokból hármas, négyes lőrések ágaznak kifelé szűkülve és lefelé irányulva, úgy, hogy alig 20 cm szélességgel jelentkeznek az eredeti terepszint felett megközelítően 1 m magasságban a külső falon. Ezek a nyíllőrések csak a vár feltárása után lettek ismét láthatók. A palota építése minden valószínűség szerint Perényi Péter kezdeményezésére indult meg és északról csatlakozott a lakótoronyhoz. Bár Perényi Péter 1542-ben meghalt, a palota építése mégis az ő elgondolása szerint valósult meg és Perényi szárny néven mai is látható. A Vörös torony körül védőművet építettek, amely nem kifejezetten olaszbástya, hanem közel egyforma oldalfalakkal bíró sokszögű védőmű.
Az 1. és a 2. század között először a kelták építettek egy nagyobb erődöt. Az itt épült vár körzetében lakóházak, épületek és kőutak jelentek meg. Ezen régi épületek természetesen ma már nem állnak, viszont itt-ott a falak még felfedezhetőek az udvaron. Később, a helyiek a szikla túloldalára, a Drevenyikre építették a második erődítményt, szintén kőből. Sajnos később ez a vár is megsemmisült, ám így volt hely egy mindkettőnél nagyobb épületnek, a Szepesi várnak. A vár legrégebbi része a kör alakú lakótorony, a várfal, valamint a ciszterna. Mindkettő a 11. és a 12. század között került felhúzásra. A várfalból is több épült, mivel a 13. században az első összeomlott egy földrengés során. A várhoz később építették hozzá az Öregtornyot (ez áll a várudvar közepén), a palotát, és a felső vár többi részét. A palota az északi oldalán található, román stílusú, háromszög alakú épület. A Szepesi vár is a tatárjárás "terméke". IV. Béla 1249-ben területet adományozott a szepesi püspöknek azzal a feltétellel, hogy a kapott birtokon tornyot és palotát építtet - saját költségen.