Marvel Kapitány kritika | Popcorn Project Kihagyás Aki ismeri kicsit a "munkásságomat" az tudja, hogy imádom a Marvel filmeket, amit jó néhány kritika is bizonyít ( Pókember: Irány a Pókverzum, A Hangya és a Darázs, Pókember: Hazatérés, A galaxis őrzői vol. 2. ), ezért esik nagyon nehezemre, hogy leírjam a Marvel Kapitány sajnos egy rossz és unalmas film lett. Álmomban sem gondoltam volna, hogy pont egy ilyen fontos és érdekes karakter filmjét fogják elrontani, ami azért is dühítő, mert a Végjátékban fontos szerepe lehet majd Carol Denversnek. Valamint ez kicsit a rajongók arconköpése is, mivel a Marvel Kapitányba közel sem fektettek annyi energiát és kreativitást, mint a korábbi filmekbe. Olyan, mintha egy elfuserált Star Trek epizód lenne, ami már a 90-es években is ciki lett volna. A két stáblistás jelenet pedig feltette a koronát az egészre, komolyan azt hittem, hogy kiszúrom a szemem a szívószállal… Mivel nem ismerem a képregényt, ezért nincs összehasonlítási alapom, hogy a történet mennyire hű az eredeti műhöz, de gyanítom, hogy a film faék egyszerűségű sztorijánál sokkal jobb lehet.
De nem így lett… Mikor Vers/Carol megkezdi földi "pályafutását" Nick Fury-val karöltve akkor már tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége. A film felétől pedig már rendesen szenvedtem az olcsó poénok, és az ócska látvány miatt. Értem én, hogy a 90-es években játszódik, de a látványnak miért kell úgy kinéznie mintha Az utolsó csillagharcos felújított változatát nézném? Ráadásul a kreativitás legapróbb szikráját sem csillogtatja meg, a zenei betétek rosszul lettek kiválasztva, az akciójelenetek olyanok, mint egy B kategóriás akciófilmben. Marvel Kapitány képességei nincsenek megfelelően bemutatva, nagyon vásári az egész mikor össze-vissza lövi ki a kezéből a fotonsugarakat, és egy idő után unalmas is, hogy mindent és mindenkit felrobbant. A színészek természetesen nagyon igyekeztek, hogy kihozzák a maximumot a karakterekből, de ehhez az is kellett volna, hogy tisztességesen megírják őket. Nick Fury ( Samuel L. Jackson) és Goose üde színfoltjai a filmnek, hozzájuk köthető az összes értékelhető jelenet és poén.
Ami elsőre szembetűnő a cselekmény szempontjából, hogy a film a 90-es években játszódik. Már amikor a földön járunk, az idegen planétán természetesen irreleváns az évszám. Sikerült ügyesen ötvözni a sci-fi és retró elemeket, könnyedén megfér egymás mellet a hologramok és plazmavetők világa, a gyerekcipőben járó számítástechnika és a dübörgő Nirvana stílusával. A történet szépen lassan bontakozik ki, ahogy nyeri vissza az emlékezetét a főhős, úgy tisztul ki a kép a néző számára is. Marvel Kapitány (Brie Larson) Forrás: Fórum Hungary Persze egy biztonsági játékra utazó Marvel-filmről van szó, így a sztori nem tartogat eget rengető csavarokat. Könnyen ki lehet következtetni, hogy ki melyik oldalon áll és hova fut ki majd a végkifejlet, talán egy kivételtől eltekintve, ami kifejezetten jót tett az összképnek. Ha már a biztonsági játéknál tartunk, sajnos ez a Marvel Kapitány legnagyobb hátránya is. A Kevin Fiege által vezetett stúdió teszi a dolgát tisztességgel, illetve nem volt még olyan félresikerült munkájuk, mint például a DC-nél a Suicide squad.
Tud-e újat nyújtani a film, ami már a 21. a Marvel mozi univerzumában, ráadásul a tizedik szuperhős eredettörténet a szériában? Tud-e újat nyújtani egy női főhős, aki sokkal kevésbé ismert férfi kollégáinál? Tud-e újat nyújtani, ha egy hónap múlva érkezik a széria, és valószínűleg talán minden idők legjobban várt folytatása, a Végtelen háború: Végjáték? Marvel Kapitány, spoilermentes kritika. A Marvel legújabb filmjének megítélését elsősorban a fenti kínzó kérdések homályosítják el, pedig elvileg ez az a stúdió, ami egyszerűen nem tud hibázni. Vagy ha tud, akkor különösebben nem árt meg neki, a Fekete Párduc három Oscar-díja legalábbis erről tanúskodik. A Marvel Kapitány minden szempontból tipikus szuperhős-film – a Marvelhez híven gyakorlatilag hiba nélkül kivitelezve –, mégis joggal vetődik fel a kérdés, hogy kielégíthető-e még bármivel a rajongó azután, hogy látta a Bosszúállók: Végtelen háború t? A történet szerint az emlékezéssel hadilábon álló Carol Danvers, részben képességeinek okait nyomozva, részben pedig egy kitörni készülő, egész univerzumot érintő háború miatt érkezik a Földre.
Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! De az alkotók nem érték be ennyivel – a gazdag kínálatot még egy fontos karakterisztikával bővítették: nevezzük ezt most az egyszerűség kedvéért Disney-összetevőnek. Aki látott már elég Disney-hercegnős történetet, tudja, hogyan alakult át a kislányok példaképe szerelmet kergető királykisasszonyból emancipált emberjogi harcossá. Meridát, Elzát és Vaianát már baromira nem a pasik foglalkoztatják, a világ megismerése – és akár megmentése – az önmaguk felfedezéséhez vezető legnagyobb kaland. Carol Danverssel (Brie Larson) sincs ez másként – olyannyira nem, hogy a képregények lapjain még a nő kedveseként szereplő, nem mellesleg férfi Mar-vellt a filmvásznon már Annette Bening alakítja mindenféle romantikus mellékzönge nélkül. A hősnő története egy erős emlékezet-kieséssel indul. Nem emlékszik semmire balesete óta, azóta csak egy cél hajtja: katonaként a krí hadsereg tisztjeként harcolni a bolygója békéjét fenyegető alakváltókkal.