Például, tudjuk képviseli a funkciót A cos (2πνt + θ) csak mint egy komplex állandó Egy ∙ e jΘ. Mivel a vektorok által képviselt mennyiség (vagy modult) és a szög, majd azokat grafikusan ábrázolhatóak a nyíl (vektor vagy) körforgó XY síkban. Tekintettel arra, hogy a kondenzátor feszültsége "leszakadó" tekintetében a jelenlegi képviselő azok csúcsok vannak elrendezve egy komplex síkban, amint az a fenti ábrán. Ezen az ábrán, a feszültség és áram vektorok forgatják az ellenkező irányba óramutató járásával megegyező irányban. Ebben a példában az áram a kondenzátor miatt időszakos túltöltés. Hogyan működik a kondenzátor váltakozó áramú áramkörben?. Mivel a kondenzátor váltakozó áramú áramkör képes tárolni, és időnként vissza az elektromos töltés, közte és az áramforrás állandó cseréjét az energia, ami a villamos úgynevezett reaktív.
Jellemző az alacsony szivárgási áram, kis kapacitás, nagy üzemi feszültség és az alkalmazott feszültség polaritására való érzékenység. Levegő dielektrikával. A legjobb példa egy ilyen elemre a rezonáns áramkör hangoló kondenzátora a rádióvevőtől, az ilyen elemek kapacitása kicsi, de kényelmes megvalósítani annak változását. Elektrolitikus - ezek hordó formájú elemek, ezeket leggyakrabban hálózati impulzusok szűrőjeként telepítik az áramellátásban. Kondenzátor: eszköz, működési elv, alkalmazás. A kialakítás és a működés elve lehetővé teszi nagy méretű, kicsi méretű beszerzést, de idővel kiszáradhatnak, elveszítik a kapacitást vagy megduzzadhatnak. Az alábbiakban láthatja, hogy ezek a termékek hogyan néznek ki jó állapotban. Dielektrikumként vékony fém-oxid réteget használnak. Ha a tápegység kondenzátorokat használ, AL dielektrikussal 2 O 3 - úgynevezett "Alumínium-elektrolitok", majd a magas frekvenciájú áramkörökben történő munkavégzéshez használjon tantált (Ta 2 0 5 - az elektrolitkondenzátorokra is vonatkoznak, mivel kevesebb szivárgási árammal rendelkeznek, nagyobb ellenállást mutatnak a külső behatásoknak, szemben a korábbi alumínium kondenzátorokkal.
Itt kiszámoljuk a teljesítmény pillanatnyi értékét. Tehát P = VI Vagy P = (V m Sinωt) * [I m Sin (ωt+ϕ)] Vagy P = (V m I m / 2) [ 2Sinωt * Sin (ωt+ ϕ)] Vagy P = (V m I m / 2) [ cos {ωt – (ωt+ ϕ)} – cos {ωt – (ωt+ ϕ)}] Vagy P = (V m I m / 2) [ cos (- ϕ) – cos (2ωt+ ϕ)] Vagy P = (V m I m / 2) [ cos (ϕ) – cos (2ωt+ ϕ)] Vagy P = (V m I m / 2) cos (ϕ) – (V m I m / 2) cos (2ωt+ϕ) Megfigyelhetjük, hogy a hatványegyenletnek két szakasza van. Az egyik egy állandó rész, a másik a változó szakasz. Feszültségválasztó ellenállások, kondenzátorok és induktorok számára. A változó rész átlaga nulla lesz a teljes ciklus alatt. Tehát egy RC sorozatú áramkör átlagos teljesítménye egy teljes ciklus alatt a következő: P = (V m I m / 2) cos (ϕ) Vagy P = (V m /√2) * (I m / √ 2) * cos (ϕ) Vagy P = VI cos (ϕ) Itt V és I RMS értéknek számít. Az RC sorozatú áramkör teljesítménytényezője Az RC sorozatú áramkör teljesítménytényezőjét az aktív teljesítmény és a látszólagos teljesítmény aránya adja meg. Ezt a cosϕ képviseli, és az alábbi kifejezéssel fejezzük ki. cos ϕ = P / S = R / √ (R 2 + X C 2) RL sorozatú áramkör Ha egy tiszta ellenállást egy tiszta induktorral sorba helyezünk egy váltóáramú áramkörben, akkor az AC áramkört RL AC sorozatú áramkörnek nevezzük.
Egy váltakozó áramú feszültségforrás szinuszos feszültséget állít elő, és az áram áthalad az ellenálláson és az áramkör induktorán. Az RL áramkör kapcsolási rajza RL sorozatú áramkör, AC áramkör elemzés – 3 A VR az ellenálláson, a – VL pedig az induktor feszültségét adja meg. Az áramkörön áthaladó áram I. R az ellenállás és L az induktivitás értéke. Az XL a induktív reaktancia az induktorból. Az RL áramkör fázisdiagramja Az RL áramkör fázisdiagramjának megrajzolásának folyamata. Mint tudjuk, tisztán ellenállásos áramkör esetén feszültség és áram ugyanabban a fázisban marad, itt is feszültségesés az ellenálláson keresztül fázisban marad az aktuális értékkel. Az induktív áramkörrel kapcsolatban tudjuk, hogy a feszültség 90 fokkal halad, és az áram késik. Ezért ebben az áramkörben a feszültségesés az induktoron 90 fokkal előrébb marad, mint az áramvektor. Az alkalmazott feszültség az induktor és az ellenállások feszültségesésének vektorösszege. Tehát így írható: V 2 = V R 2 + V L 2 Vagy V 2 = (I R) 2 + (IX L) 2 Vagy V = I √ (R 2 + X L 2) Vagy I = V / √ (R 2 + X L 2) Vagy I = V / Z Z az RL áramkör összesített impedanciája.
Abban az esetben, ha a feszültséget több részre kell osztani, több ellenállás sorba van kapcsolva a feszültségforrással. Feszültségválasztót különféle célokra használva az ellenállásokon, fontos megérteni, hogy az elválasztó egyik karjához csatlakoztatott terhelésnek, legyen az akár mérőkészülék vagy valami más, a saját ellenállásának sokkal nagyobbnak kell lennie, mint az elválasztót alkotó ellenállások teljes ellenállásának. Ellenkező esetben magában a terhelési ellenállást kell figyelembe venni a számításokban, és az elválasztó részét képező vállellenállás párhuzamának kell tekinteni. Példa: van egy 5 voltos DC feszültségforrás, ezért a feszültség-megosztóhoz el kell választani ellenállásokat annak érdekében, hogy a 2 voltos mérőjel eltávolítható legyen az elválasztóról. Az elosztón megengedett energia nem haladhatja meg a 0, 02 wattot. Megoldás: Ha az elválasztó által szétszórt maximális teljesítmény 0, 02 W, akkor az elválasztó minimális teljes ellenállását 5 V-on meghatározzuk Ohm törvénye alapján, ez 1250 ohm lesz.
Tegyük fel, hogy a forrásfeszültség V; az a kondenzátornak van kapacitása C, az áramkörön átfolyó áram I. V = V m Sinωt A kondenzátor töltését a K = CV és I = dQ / dt az áramkörön belüli áramot adja. Szóval, I = C dV/dt; mint I = dQ/dt. Vagy I = C d (V m Sinωt)/dt Vagy I = V m C d (Sinωt) / dt Vagy I = ω V m C Költség. Vagy I = [V m /(1/ωC)] sin (ωt + π/2) Vagy I = (V m / Xc) * sin (ωt + π/2) Xc az AC áramkör reaktanciája (konkrétan kapacitív reaktancia). A maximális áramerősség akkor figyelhető meg (ωt + π/2) = 90 o. Tehát, a Im = Vm / Xc A tiszta kapacitív áramkör fázisdiagramja Az egyenleteket megfigyelve megállapíthatjuk, hogy az áramkör feszültsége 90 fokos szögben vezet az áramérték fölé. Az áramkör fázisdiagramja az alábbiakban látható. A kapacitív áramkör fázisdiagramja Teljesítmény tisztán kapacitív áramkörben Amint azt korábban említettük, a feszültségfázisnak 90 fokkal van túláramköre az áramkörben. A teljesítményt a feszültség és az áram szorzataként adjuk meg. Az AC áramkörök számításánál a feszültség és az áram pillanatnyi értékeit veszik figyelembe a teljesítmény kiszámításához.