Éljen a női választójog, szavazd meg! Ne hagyd őket kételyek közt. Figyelemmel követtem néhány ellenző beszédet. Keserűek voltak. Szavazati jog | Agytörő. Ez a törvény maradt érvényben egészen 1874-ig, amikor egy adócenzussal tovább szűkítettek a választásra jogosultak körén, az össztársadalomnak immár csak 6 százaléka volt szavazásra jogosult. Pedig a kiegyezést követően már gyakrabban felmerült az általános választójog – beleértve a nők választójogát is – kérdése, de előrelépés láthatóan nem történt. Például 1871-ben a Szabadelvű Párt egyik képviselője, Madocsányi Pál az országgyűlés elé terjesztett egy "több özvegy nő által aláírt kérvényt", melyben "az őket megillető választási jog megadásáért" esedeztek. Madocsányi előterjesztését a képviselőház "derültséggel" fogadta. A századforduló környékén gyökeres átalakulás kezdődött a nők társadalmi és politikai helyzetében, párhuzamosan a nemzetközi nőmozgalmak fellendülésével. 1895-től kezdve a magyar nők felvételizhettek egyes egyetemekre (bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi szakokra), miközben gombamód szaporodtak a különböző nőegyletek.
A feministák a 19. század közepétől kezdve harcoltak a nők egyenjogúságért, melynek első állomása a választójog megszerzése volt. Angliában erre 100 éve került sor először. Az akkori brit feminista mozgalmak nagy alakjain túl, bemutatjuk a magyarországi helyzetet is. Millicent Fawcett (1847-1929) – A békés kampány híve Fawcett energiáit, elsősorban a nők felsőoktatási lehetőségeinek javítására irányuló küzdelemben összpontosította. A NUWSS ( National Union of Women's Suffrage Societies) elnöke a nők választójogát békés és jogi eszközökkel kívánta elérni. Azonban voltak olyan tagok, akik a "hangosabb, erőszakosabb" megközelítésben hittek. Az egyik ilyen, Emmeline Pankhurst volt, aki 1903-ban kilépett a NUWSS-ból, és megalapította a WSPU -t (Women's Social and Political Union), melynek mottója ez volt: "Tettek, nem szavak". Nők szavazati joga bonito. Millicent Fawcett, a békés kampány híve Forrás: Tom Marshall (PhotograFix) Emmeline Pankhurst letartóztatják a Buckingham-palota előtt, miközben egy petíciót próbált meg átadni V. György brit királynak 1914 májusában.
A férfiaknak, és hangsúlyozom, az arra alkalmas és rátermett férfiaknak vissza kell engedni térfelüket, a nőknek pedig vissza kell térni a sajátjukhoz, úgy a politika, mint a család szintjén megvalósítva. És egy, a férfiak által vezetett parlament nem azt jelenti, hogy a nők kevesebbet érnének, vagy nem vállalhatnának politikai szerepet. Vállalhatnak, a saját térfelükön. Nők szavazati joga. Ez is egy lehetőség. Ajánljuk: A női küldetésről (Molnár Réka – Trón és Oltár – Szent Korona Rádió)
nem kaptak választójogot. A kiegyezést követően a nők választójoga többször is szóba került, azonban csak derültség tárgya lett az országgyűlésben. A századfordulón kezdett változni a nők megítélése és helyzete. 1895 után lehetővé vált, hogy egyetemi képzésben bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanuljanak. Vajna tímea interjú tv2
A Károlyi-kormány 1918. évi I. sz. néptörvénye a 21 éven felüli férfiakat, és a "bármilyen hazai nyelven írni- olvasni tudó", 24 éven felüli nőket ruházta fel titkos választójoggal (amivel a választójogú lakosság részaránya elérte volna az 50%-ot), azonban ennek a (nép)törvénynek az alkalmazására sem kerülhetett sor, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása miatt (1919 március 21. ). Az 1919. november 17-i (más forrás szerint november 12-i) Friedrich-féle választójogi rendelet nem tért el lényegesen az első néptörvénytől, de egyéb kisebb változtatások mellett a férfi választók korhatárát 24 évre emelte. A magyar lakosság szavazásra jogosultjainak aránya így 40% lett, de a szavazás titkosságának elve változatlanul megmaradt (1919. évi 5985. M. E. Nők Szavazati Joga. rendelet). Wikipédiából szerkesztve.