Német katonai 1. katonai felmérés I. 5. A felmérések alapja | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár Német katonai ruházat Első katonai felmérés A NATO legnagyobb vonzereje – elsősorban a kisebb tagállamok számára – abban rejlik, hogy ha valamelyik tagországot támadás érné, a szövetségeseik nyomban a segítségére sietnek. Ezt az Észak-atlanti Szerződés 5. pontja szavatolja. Ebben a paragrafusban bízik egyébként Bukarest is, de egy nemzetközi felmérés szerint a tagállamok lakossága nem lelkesedik egyöntetűen azért, hogy harcba küldje a katonáit Romániáért. A megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő NATO alapszerződésének a kollektív védelemről szóló cikke szavatolja ugyan a "kölcsönös segítséget", de a brit YouGov piackutató és -elemző intézet legfrissebb felmérése szerint a nagyobb tagállamok lakossága ezt az elvet nem támogatja egyöntetűen. Ha például Romániát megtámadná Oroszország, akkor a német lakosság 39 százaléka szerint Németországnak nem kellene beszállnia ebbe a háborúba; 30 százalék azt állította, hogy egyelőre nincs eléggé meggyőződve Románia megvédésének a szükségességéről, és mindössze 31 százalék sietne Bukarest megsegítésére.
Költség CTR CPC Pozíció 1 térkép digitalizálás 3 53 10 $0 0. 00 2 tisza folyó térkép 2 54 70 $0 0. 00 3 Magyarország nemzetiségei 2 256 110 $0. 55 0. 00 4 Dikaiarkhosz 2 160 0 $0 0.
I. 5. A felmérések alapja Mint arról már esett szó, az Osztrák Birodalom I. katonai felmérése nem egységes, összefüggő térképmű, hanem a tagországok illetve tartományok részletfelméréseinek sorozata, amelyek nélkülözték a geodéziai alapokat. A felmérés célja az volt, hogy olyan részletes térképeket készítsenek, amelyek a megbízható tájékozódást szolgálják, és a katonai célokat is kielégítik. A térképezés módja aszerint változott, hogy milyen volt a rendelkezésre álló alapanyag. Ha korábban már született a területről viszonylag részletes, megbízható térkép, " à la vue, vagyis szemmérték szerint történt a felmérési szelvények elkészítése. A megbízhatónak tartott pontokat (templomtornyok, települések) átszerkesztették a felmérési méretarányba – 1:28 800 –, majd lelépés és becslés alapján, " à la vue" berajzolták a részletpontokat. Így történt Szilézia, a Cseh Királyság és a Morva Őrgrófság esetében. Az " à la vue" módszert alapvetően csak az I. katonai felmérés kezdeti szakaszában alkalmazták (Sziléziát 1763-ban, a Cseh Királyságot 1764–1767, a Morva Őrgrófságot 1764–1768 között mérték fel), ezt követően előtérbe került a mérőasztalos felmérés, és legfeljebb a részletpontok, illetve a domborzat ábrázolásánál alkalmazták az " à la vue" módszert.