02. 17. 11:27 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 20. 27. 10:07 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 20. 11:05 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 16. 05. 09. 20:57 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 15. 08. 22. 11:39 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14. 11. 14:41 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 07. 10:54 A "Szent István király" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 29. 17:08 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 11. 17:07 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 11. 17:06 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 09. 12. 13. 17:15 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 09. 17:14 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 09. 17:13 1 új fotót töltöttem a "Szent István király" műlaphoz! 09. 26. 00:12 Csirpák Viktória publikálta "Szent István király" c. műlapját!
Apátságokat, monostorokat és a zarándokok számára vendégházakat épített. (A székesfehérvári bazilika építése –) Szent István király gyermekei Gizella és István házasságából több gyermek is született. Sajnos a források hiányosak és sokszor egymásnak is ellentmondóak, de a jelenlegi ismeretek alapján két (vagy három) fiú és három lány született a házasságból. Az első fiúgyermek Ottó volt (valószínűleg az éppen regnáló német-római császár tiszteletére), de ő még kisgyermekként elhunyt. A másik fiú Henrik volt (Gizella apja és bátyja tiszteletére) aki később Szent Imre lett. A trónörökös nagyon gondos neveltetésben részesült, s az ő nevelője volt a később szentté avatott Gellért püspök. A király az ő számára foglaltatta össze a legfontosabb uralkodói tennivalókat az "Intelmekben", amely nagyon fontos kordokumentum. Egyes források szerint született egy Bernát nevű fiú is. A királyi párnak több leánya is született, akikről általában nagyon kevés hiteles információ maradt meg, még a nevük sem teljesen biztos.
Szilveszter pápával elismertesse hatalmát, ugyanakkor koronát és apostoli áldást is remélt. Mivel István sokat tett a kereszténység terjesztéséért, s közben befejezte a pannonhalmi apátság építését, a pápától kapott egy koronát. A koronázás végül 1000 karácsonyán (vagy 1001 január 1-én, esetleg 1001. augusztus 24-én) Esztergomban történt meg. Az ország legnagyobb része ekkortájt még a törzsfők kezén volt, s a királyi hatalom szerette volna az egész országot az uralma alá hajtani. Az új király ezt követően több hadjáratot is indított azon törzsfők ellen, akik ellenálltak, főként Erdélyben. Egy-egy ilyen hadjárat után szép lassan megalapításra kerültek a területen a püspökségek is, a kereszténységét terjedését segítően. 1003-ban nagybátyja, az erdélyi gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le, akit akkortájt leginkább erdélyi vajdaként emlegettek. 1008-ban a Délkelet-Dunántúlon élő fekete magyarok (feltehetően a kabarok) ellen viselt hadjáratot, s az elfoglalt területen alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, majd a kalocsai érsekséget is.