A rendelkezés értelme az, hogy a politikai környezet változásai ne befolyásolják a képviselő mandátumát. Megbízatása során ugyanis sok esetben kerül szembe politikai ellenfelekkel, akik esetleg befolyásolás útján megpróbálhatják őt eltávolítani hivatalából. Ezért általában különös gondot fordítanak az alapkérdések – a népszavazás tárgya (az ebből ex lege kizárt kérdések), a népszavazással hozott döntés kötelező ereje és ennek korlátai – szabályozására. 7 A polgári államok alkotmányos fejlődése eddig azt mutatja, hogy a népszuverenitás gyakorlásának főformája a képviseleti demokrácia intézményrendszere. Képviseleti demokrácia fogalma fizika. Általában nincs hatásköri megosztás a parlamentek és a népszavazás között. A nép alkotmányozó hatalma, tehát az alkotmány népszavazás útján történő elfogadása több országban kötelezően korlátozza a törvényhozó szerv hatáskörét. Továbbá a hatásköri korlátozásnak lehetnek egyéb, törvényen alapuló esetei, amikor kötelező referendumot tartani. A tárgyi hatásköri korlátozáson kívül tartalmilag korlátozza a képviseleti szervek hatalmát a népszavazás kötőereje, minthogy a törvényi rendelkezések általában meghatározott ideig (egy-két év) kizárják a képviseleti szervek akaratának érvényesülését a népszavazással eldöntött kérdésekben.
A probléma nagyrészt anyagi jellegű, a jelölt megválasztása után szembesül a reális költségvetési, jogi kötöttségi, etikai követelményekkel. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos választási rendszerben történik a képviselők választása. Képviseleti demokrácia – Wikipédia. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a civilszervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a helyi önkormányzat vagy a parlament, megnevezésük köztársaságonként különbözhet. A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek első tisztviselője, a miniszterelnök és a köztársaság elnöke.
Ez a populizmus akkor merül fel, amikor az állampolgárok elfordulnak a választóurnáktól, azon egyszerű okból, mert már nem várnak tőlük semmit. Képviseleti demokracia fogalma . Ilyen körülmények között a "populizmus" leleplezése nagyon gyakran a szociális tiltakozás lefegyverzését célozza, mind az elsősorban is az érdekeit féltő jobboldal, mind a többségében konzervatívvá váló és a néptől elszakadt baloldal körében, ami lehetővé teszi az anyagias és korrupt Új Osztály számára – amelynek a legfőbb gondja "mindazok törvényen kívül helyezése, akiknek a nép egy megvédendő ügy, azok javára, akiknek a nép egy megoldandó probléma" (Annie Collovald) -, hogy magasról lenézze a népet. E tekintetben jelzésértékű, hogy a "népi felhívás" már önmagában is politikai patológiaként, sőt a demokrácia fenyegetéseként értékelhető. Ezáltal elfelejtik, hogy demokráciában a szuverenitás egyedüli letéteményese a nép: akkor is, ha elkobozták tőle.
Nem vitás, hogy ez is része a közvetlen demokráciának. [ 144] A részvétel tehát a választásokon túl is megvalósulhat, de leginkább azzal, persze a választási helyzet mindig kivételes alkalom, kivéve Kaliforniát. Austin Ranney, az Almond-Powell-könyv USA-ról szóló részének szerzője ironikusan és némi malíciával jelenti ki az egyik "hosszú szavazás" 72 (köztük több népszavazási) kérdésének megválaszolása kapcsán, hogy "jóból is megárt a sok". (... ) és végül is a világban jelenleg gyakorolt hatalom nagy része valóban illegitim. " [ 139] A politikának van egy kijavíthatatlan hibája: a kormányzat távolsága az állampolgártól, mivel az egyszerű állampolgár kevéssé vagy egyáltalán nem vesz részt sok, az élete szempontjából alapvető döntés meghozatalában. Az egyes politikai kultúrák különbségei jól láthatóak abban, hogy ezt a mindenképp meglévő (legfeljebb csökkenthető, de el nem tüntethető) távolságot miképpen dolgozzák fel az emberek. Képviseleti demokrácia fogalma, 7/7. [ 140] A részvétel növelését és a távolság csökkentését előirányzó közvetlen demokráciák két példája – az athéni és a rousseau-i – minden nimbusza ellenére sem mentes a hibáktól.
Egy jó hazai példa: Aba Bár Magyarország még gyerekcipőben jár ezeknek a módszereknek a használatában, több település és szervezet igyekszik erősíteni a lakók részvételét a döntéshozatali folyamatban. Kiemelkedő példa a Fejér megyei Aba, ahol a település lakói a mindennapok szintjén is megélik a részvételi demokráciát. Az abai képviselőtestület 2002-ben elfogadta az intelligens várossá válás programját, és az önkormányzat tíz évre szóló Társadalmi Szerződést kötött a helyi polgárokkal, melynek célja, hogy a lakók lelkileg és szellemileg is azonosulhassanak a közösség jövőképével, és folyamatosan részt vehessenek annak alakításában. Képviseleti demokrácia fogalma wikipedia. Ennek egyik legfontosabb eszköze az utcaközösségi rendszer, ami egy vagy több utca családjainak a közösségét jelenti. A közösséggel kapcsolatos ügyeket a magisztrátusban járják körül. Ebbe a tanácsba delegálnak tagokat az utcaközösségek, a helyi civil szervezetek és vállalkozói fórumok szereplői, egyházközségek és társtelepülések képviselői, valamint az abai képviselőtestület tagjai.
A közvetlen demokrácia dilemmái között a legfontosabb, mit értünk "népen". Minden eddigi ezzel kapcsolatos érvelésből (ti. hogy a nép összejön és dönt) az vezethető le, hogy a népnek rendkívül kisszámú csoportnak kell lennie. [ 141] Ebből kifolyólag abszurd azt állítani, hogy mindenkinek, akit a döntés érint, meg kell adni a jogot a részvételre, mert ha ez csak közvetlen részvétel lehet, akkor épp a többség nem tud benne részt venni. A törvények szelleméről című munkájában kifejtette, hogy szabad államban a nép egészét illeti a törvényhozó hatalom. A nagy államokban azonban keresz- tülvihetetlen a közvetlen törvényhozás. Ezért amit a nép nem tud maga megtenni, azt az általa választott képviselői útján kell megtennie. Társadalomismeret, életmód | Sulinet Tudásbázis. A polgári fejlődés Montesquieu-t igazolta, a képviselet és az intézményi garanciák nem annullálhatók, nem helyettesíthetők a közvetlen demokrácia formáival. A közvetlen demokrácia különféle eszközei (különösen a referendum és a népi kezdeményezés) viszontkiegészíthetik, korrigálhatják a képviseleti szervek tevékenységét.
Külső hivatkozások [ szerkesztés] Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika) Orbán Viktor a prezidenciális és a parlamentáris rendszer lehetőségéről (Origó, 2012. április 3. ) Magyar Virtuális Enciklopédia Vastagh Pál: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Képviselet [ 142] Dahl mégis úgy véli, hogy a közvetlen demokráciák iránti igény gyakori feltűnése hasznos, hiszen újragondolásra hív fel. Lehetnek azonban olyan megoldások, amelyek a parlamenti vagy önkormányzati választásokon túl is bevonják az embereket az egész állampolgári közösség életét meghatározó folyamatokba. A deliberatív demokrácia olyan gyakorlatai, mint a Porto Allegre-i "részvételi költségvetés", az angolszász "állampolgári tanács" vagy a dániai "konszenzusos konferencia" is ezt szolgálják. [ 143] Intézményi szabályozók is számíthatnak, például Magyarországon az Alkotmánybírósághoz bárki fordulhat panasszal függetlenül attól, hogy egy ügynek a szenvedő alanya-e, vagyis mindenki nevében kérheti az alkotmányellenesnek vélt törvény felülvizsgálatát.