Az 1793-as esztendő fordulatot hozott életében. Európa háborús földrész lett: a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció született. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén. A szabócéh javaslata alapján került Horváth N. János az I. Ki volt hunyadi jános. huszárezredbe. Tizenkét éves szolgálatot vállalt a városért. Amikor fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta otthagyni, akihez már gyengéd érzelmi szálak fűzték. Minderre az 1845-ben írt végrendeletében derült fény. Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába (Taljánországba) került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és — mert többször jártak francia területen — franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794-ben káplárrá (tizedessé) léptették elő. Kacsoh Pongrác: János Vitéz — jelenet az 1904-es előadásból Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe.
Albert kir. halála után Ulászló lengyel kir. megválasztásáért szállt síkra, 1440-ben Erzsébet pártjának Garai László vezette seregét verte szét Szekszárdnál. Ulászlónak bizalmas tanácsadója lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt a török határ védelmét látta el. 1442-ben egymás után két ragyogó győzelmet aratott. Az Erdélybe betörő Mezid bégtől ugyan Marosszentimrénél márc. 18-án vereséget szenvedett, de hirtelen összegyűjtött felkelőkkel márc. 25-én szétverte annak seregét. A török harcosok elsőrendű feladatul kapták ~ elfogását vagy megölését, amitől csak alvezérének, Kamonyai Simonnak önfeláldozása mentette meg, aki ~ páncélját öltötte magára. Néhány hónappal később a Havasalföldön a Mezid megbosszulására küldött török sereget semmisítette meg. Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését; ez a törekvése a kor önző m. feudális nagybirtokosai fölé emeli. Az 1443 nyarán Ulászló kir. Ki volt hunyadi jan's blog. részvételével ~ által vezetett ún. balkáni hadjárat során Nisen és Szófián át a Balkán hegység hágóiig jutott el, s a kir.
A város földesurai többször fenyegették azzal a szerzetesrendet, hogy kolostorukat a 'cseri' barátoknak (obszervánsok) adják. ~, Szilágyi Erzsébet és Hunyadi Mátyás dorgálásai mellett maga a pápa is intette a debreceni ferenceseket a szabályosabb élet, a regula megtartására. 9... Lásd még: Mit jelent Erdély, Kormányzó, Magyar király, Vitéz, Országgyűlés?
I-XII. (Pest 1857-1868) A Pallas Nagylexikona Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története (Athenaeum, Budapest, 1894-1898) ↑ Kubinyi 1994: Rosdy Tamás (interjúkészítő) – Kubinyi András: A középkori politikai zseni: 530 éve koronázták királlyá Mátyást. Magyar Nemzet, (1994. márc. 26. ) 20. o. ↑ Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1 ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X További információk Szerkesztés Lupescu, Radu: A Hunyadiak. 4–23. 1456. augusztus 11. | Hunyadi János halála. oldal, ISSN 0865-6347 (a cikkből online csak a 4–18. p. érhető el, az utána lévő oldalak egy része hiányzik (19-32. ))
Közben a főurak, elsősorban az V. László királyt befolyásoló Cillei Ulrik és a Hunyadiak között egyre inkább elmélyedt az ellentét. Cillei Hunyadi László elleni szervezkedését leleplezték, később egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére, Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett. A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. Ki volt hunyadi jans cappel. március 16 -án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá pallosával, de Hunyadi nem halt meg. A hagyomány szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, V. László ezt azonban nem tette meg, majd parancsára a bakó negyedszerre is lesújtott, ekkor már nem hibázott.