"Bármilyen sikeres, eredményes munkálkodásnak csak az a része számít, amelynek a köz látja a hasznát és amely az egyetemesség javát szolgálja. " ( Kner Izidor) Kner Izidor 1860. február 5-én vándorkönyvkötő zsidó családba látta meg a napvilágot Gyomán. Apja, Kner Sámuel is családi örökségként űzte a könyvkötő hivatást. Nevük a tót lakosság becéző "knyihár" (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé. Míg atyja műhelyében nevelkedett sok éven át, az előtte készülő könyvek napi látványa során 13 éves korára úgy érezte, vérében van már a mesterség. A magyar nyomdászat megújítója, Kner Izidor emlékéve lesz 2022 Gyomaendrődön » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. S mivel a ház körüli teendők, kötelességek mellett a gyermeket édesapja még nem fogta a családi mesterség tanulására, az úgy döntött, hogy elindul és kitanulja a mesterséget. Vándorévei során rövidebb-hosszabb állomások követték egymást. Szolnokon 1873-ban, mint könyvkötő inas talált munkát magának, ahol első önálló munkaként vásárokon árult, apró, takaros zsebkönyveket készített. Munkába állt Pesten a Hirháger Károlynak az akadémiai bérház pincéjében működő könyvkötőműhelyében, mint aranymetsző.
A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult.
Kozma tervezte a régi magyar tipográfiát idéző záródíszeket és iniciálékat. Évekig együtt kísérleteztek a hazai barokk és a reformkori klasszicista ihletésű díszítőelemek korszerű alkalmazásával. E kísérletek eredményeként Kner Imre a könyvművészetben új stílusirányzatot teremtett. Király György pedig a klasszikusok tárházából állította össze és rendezte sajtó alá a híressé vált Kner-sorozatokat. A két világháború között, a mind jobban szaporodó közigazgatási nyomtatványok megfelelő anyagi helyzetet teremtettek a gyomai nyomda számára és Kner Imre az ebből befolyt pénzből fedezte a művészi igénnyel készült könyvek előállítási költségeit. Könyveire ráfizetett, az akkori hivatalos Magyarország kultúrpolitikája nem vett róla tudomást. Gyomai Kner Nyomda. De csak anyagilag érhette károsodás őt (Kner Imre ezt soha sem mérlegelte), mert művészete állandóan gazdagodott és alkotásaival végső soron a nemzeti vagyont gyarapította. Könyvei közül néhány kiemelkedően szép tipográfiájú: a Három Csepke Könyvek, Kner Klasszikusok 12 kötete, a Monumenta Literarum 12–12 füzete, az Északi Sorozatok, Balázs Béla: Hét mese, a Goethe-trilógia.
A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. Gyomai kner nyomda zrt. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A polgármester hozzátette, hogy a Kner-emlékév része lesz a megemlékezés a két település, Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulójáról is, amelyre ugyancsak többféle programmal készülnek: kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, várostörténeti vetélkedővel. Az év végén a Kner-emlékév zárása egyben a 2023-as Kállai-emlékév megnyitását is jelenti majd – mondta Toldi Balázs. 140 éves a Kner nyomda – a gyomaendrődi önkormányzat emlékévvel tiszteleg | Mazsihisz. Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban a környék egyháza által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték. Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit.
- 2022. január 10. 8:19 Kner-emlékévvé nyilvánította a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, ugyanis idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója. Toldi Balázs polgármester elmondta, színes programsorozattal emlékeznek meg a nyomdaalapítóról, a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről. Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására. Az emlékév nyitó eseménye február 3-án lesz a Határ Győző Városi Könyvtárban, ahol Kner Piroska szakácskönyvét mutatják be. Kner Piroska Kner Izidor húga volt, 1877-ben született Gyomán. 1915-ben írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valamiért mindig hátrébb sorolódott a könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak pedig végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el.
Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban az egyház által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték. Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit. A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult. (mti) Borító: Boroscímkét is nyomtattak ( Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)