A dél-koreai Pong Dzsunho cannes-i Arany Pálmás Élősködők című filmje minden tekintetben a 2020-as Oscar-gála nagy nyertese. Hat jelöléséből négy díjat szerzett meg, így a 92. gála legtöbb Oscar-szobrát begyűjtő film lett, ráadásul mind a négy díj a legfontosabb kategóriákban született: legjobb film, legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv és legjobb nemzetközi film. Renée Zellweger Díjak - Renée Zellweger A Bafta-Díjat Is Elnyerte A Judyért | Papageno. Dél-koreai film korábban még jelölésig sem jutott, az Élősködők most olyat ért el, amit idegen nyelvű film korábban még soha: elnyerte a legjobb film elismerését. A díjak szétszórásának tekintetében az utóbbi idők legizgalmasabb gálája volt a 92. Oscar-díjkiosztó. Mert noha a színészi elismeréseket illetően teljes mértékig bejött a papírforma (azaz, az az eredmény született, amit a korábbi díjak alapján a hollywoodi szaksajtó megjósolt: Joaquin Phoenix, Renée Zellweger, valamint Brad Pitt és Laura Dern győzelme), a többi kategóriában igazi meglepetések születtek – kiváltképp, ami a "fődíjat" illeti. Joaquin Phoenix átveszi a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést az Oscar-díjas Olivia Colman angol színésznőtől a Joker című filmben nyújtott alakításáért Forrás: MTI/EPA/Etienne Laurent Eleve az óriási meglepetés, hogy Martin Scorsese Az ír című filmje 10 jelöléséből egyetlenegyet sem vált majd díjra, ezzel az idei Oscar legnagyobb vesztese lesz.
Renée Zellweger 1969. április 25- én született a Texas állambeli Baytownban. Apja Emil Erich Zellweger svájci származású mérnök, anyja, Kjellfried Irene számi származású norvég nővér. Renée-nek egy bátyja van, Andrew. Gyerekkorában a texasi Katyben élt. Drámatagozatos iskolába járt, ahol aktívan sportolt és a helyi futballcsapat szurkolólánya volt. Az Austini Egyetemen angol szakon végzett, ahol csak a kreditek miatt kezdett el drámakörbe járni, de rájött, hogy örömét leli a... több »
Ráadásul a cannes-i fődíjat, az Arany Pálmát tavaly elnyert alkotás az amerikai szaksajtó szerint leginkább a legjobb nemzetközi film és a legjobb forgatókönyv elismerésében reménykedhetett. Ezeket el is nyerte, megfejelve a legjobb rendezés, és a "fődíj", a legjobb film Oscar-díjával. Márpedig ez utóbbi két szobrot a gála előtt olyannyira biztosan az 1917-nek (és Sam Mendesnek) jósolták, hogy az Élősködők rendezője, Pong Dzsunho nem győzött folyamatosan meglepődni, producertársa, Kvak Sine pedig a legjobb film díjának átvételekor elsőre annyit tudott kinyögni: nincsenek szavaim. Nehéz is lehet feldolgozni, hogy az Élősködők nem csupán az első dél-koreai film, ami egyáltalán Oscar-díjat nyert, de rögvest az első nemzetközi (idegen nyelvű) produkció, ami elnyeri a legjobb film díját. Pong Dzsunho ünnepel a színpadon Forrás: MTI/EPA/Etienne Laurent Az Oscar történetében eleve kevés nemzetközi (tehát nem amerikai és angol) filmet jelöltek a legfontosabb díjra: az Élősködők volt a 12-ik ilyen.
Arról nem beszélve – ami egyébként később egy óvodai jelenetben felvetődik a filmben, de aztán kidolgozatlan marad –, hogy a titkos terveket egy diktatúrában nem nagyon szokás kifecsegni a kisgyermeknek, mert hátha másoknak véletlenül elkotyogja. Michael Herbig munkája nem kockáztat semmit. Egyetlen politikai, morális vagy egzisztenciális kérdést sem vizsgál meg alaposabban, nem tágítja ki az értelmezés horizontját az adott térbeli és időbeli kontextuson túl, például azzal, hogy a mi múltbeli migrációinkon keresztül jobban megérthetővé tenné a jelenlegi migráció okait. A hőlégballon csak jó tanulóként bebiflázza, aztán felmondja a múlt órán megtanult történelmi leckét, színtelenül és szagtalanul. Mintha éppen egy szimpla történelemórára készült volna vizuális segédeszközként, amely a hőlégballon-utazásra vállalkozó disszidensek bátorságának és kitartásának hivatott emléket állítani, de semmi átfogóbb üzenetre nem törekszik. A film adatlapja a Mafabon. Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!
A hőlégballon a legújabb bizonyítéka annak, hogy a német filmgyártásban a hollywoodi profizmus és a történelmi szembenézés tökéletesen megfér egymás mellett. Tagadhatatlan, hogy a német filmgyártás meghatározó motívuma az NDK-s múlttal való szembenézés, és az ország legnépszerűbb mozgóképes exportcikkeit a vígjátékok mellett ezek az alkotások jelentik. A tavaly ősszel bemutatott A néma forradalom és az idén ősszel érkező Mű szerző nélkül között itt A hőlégballon, amely egy valós disszidálási kísérlet történetét meséli el. Köztudott, hogy a vasfüggöny egyik legjobban őrzött szakasza a két Németország között húzódó határvonal volt, és ezrek haltak bele abba, hogy megkísérelték leküzdeni ezt az akadályt. Ezeket a kudarcokat látva a kelet-németek egyre fifikásabb megoldásokat eszeltek ki a szökésre: két család hőlégballonnal kísérelt meg átjutni a határon Bajorországba. Ugyanakkor A hőlégballon t óvatosan ajánlanám azok számára, akiket elsősorban a téma politikai dimenziói és történelmi hitelesség érdekel.
Nem feltétlenül minősül tehát különleges alkotásnak A hőlégballon, mint ahogy nem is annyira sokrétű, mint a hasonló témájú darabok közül A néma forradalom vagy A mások élete, ugyanakkor jórészt képes ugyanazt a szerepet betölteni: szórakoztató formában számol be a német (és egyben közép-európai) történelem egyik sötét korszakáról. Úgyhogy már csak azért is figyelmet érdemel, mert ilyen típusú alkotások hazánkban ( A berni követ kivételével) igen ritkán készülnek a kommunizmus időszakáról. A hőlégballon a Mafab - Magyar Filmadatbázis oldalán.
írta Nikodémus Kevés találóbb (és egyúttal közhelyesebb) metafora van a repülésnél: elemelkedni a szürke hétköznapoktól, szokásos nézőpontunk felől; csúcsra törni, új magasságokat meghódítani; s persze új perspektívából látni a dolgokat. Mindennek pedig legautentikusabb eszköze a hőlégballon, amely az emberiség talán első légkörhódítási kísérleteinek eszköze volt. Nemrég két mozi is készült a témában: a Léghajósok kamaradrámaként próbál működni, A hőlégballon pedig történelmi környezetbe helyezett thrillerként. Az eredmény vegyes, ám megéri egy-egy próbát tenni mindkettőjükkel. Az egyszerűbb képlet Tom Harper filmje, amely a meteorológia hajnalához repít vissza minket: James Glashier (Eddie Redmayne) ügybuzgó tudósként elméleteihez próbál ballonos emelkedést szervezni, Amelia Wren (Felicity Jones) pedig imádja a felfedezés izgalmát. Egymásra találásuk törvényszerű, ám az összecsiszolódás még előttük áll: a nő szereti a showt, a férfi utálja; a nő enyhén kikapós és szeleburdi, a férfi merev és zárkózott.
Adott egy könyörtelen diktatúra (az NDK idült szocializmusa), két család és egy cél: eljutni a mesés nyugatra, bármi áron. Ez egy házilag készített és konspiratív körülmények között a helyszínre szállított hőlégballonban ölt testet, ami átrepítené hőseinket Nyugat-Berlinbe, a szabadság földjére. Az első kísérlet nem sikerül, a hírhedt Stasi egyik tisztje pedig gyanút fog, és nyomozni kezd. Michael Herbig rendező és színészkompániája régen látott feszültségkezeléssel játszik az idegeinken, szinte mindvégig pattanásig feszült a hangulat – azok számára különösen, akik átélték az intézményesült kommunizmust. Ők tudják, hogy egy bornírt hatalommal szemben tényleg csak a legőrültebb ötlet vezethet győzelemre. A Léghajósok hőseivel ellentétben itt csupán menekülni akarnak, de mindenre elszántak. Közben persze rettegnek a paranoiás rendszer idő előtti bosszújától, és sosem lehet tudni, mikor buknak le szürreális vállalkozásukkal. A hőlégballon legnagyobb erénye a hiteles (közel)múlt-ábrázolás és az egészen kivételes feszültség, amiben azért van pár apróbb hollywoodias fordulat, de ennyi belefér.
1 hőlégballon, 2 000 méteres magasság, négy gyermek, négy felnőtt, 28 perc – két család eszement terve. Eredeti cím Ballon Rendező Michael Herbig Ország / Gyártás éve Németország 2019 perc 121 perc Korhatár 12+ Felbontás Full HD Hang német Feliratok magyar Külső URL MAFAB 1979. Német Demokratikus Köztársaság. A nyolc fős társaság a hidegháború idején kettészakított Európa keleti felén rekedt, és szabadságáról álmodozik. Elképzelésük szerint – amely bár őrültnek tűnik, kivitelezni talán mégsem lehetetlen – egy hőlégballont építenek, amivel átjuthatnak a Berlini Fal felett. S bár a kezdeti kudarcokon ügyesen túlteszik magukat, idővel a STASI (Állambiztonsági Minisztérium) is megneszel valamit… A hihetetlen és felemelő igaz történet szereplői, a Strelzyk- és a Wetzel-család tagjai csak néhány abból a sok tízezerből, akik a szocializmus évtizedeiben nyugatra próbáltak szökni. Sokan elbuktak, de olyanok is akadtak, akiknek sikerült.