Ezért az a cél, hogy teljesen megszüntessék a devizahiteleket, az emberek megszabadulhassanak az árfolyamváltozás miatti ellehetetlenülésből és újra szabad és virágzó ország legyünk. Ezen túl "amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni". Az MNB elnöke 2001 és 2007 között az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt. Vagyis az ő vezetése alatt magasan tartott forintkamatok okozták a devizahitelek elterjedését. Ha valahol érdemes lenne bűnöst keresni, talán itt kellene kezdenie a kormánynak. Igaz-e az az állítás, hogy a mostani problémát a devizahitelek okozzák, a nem várt árfolyamváltozás következménye miatt? A válasz egyértelműen nem. Róna Péter: jogi agyrém a Kúria döntése, de a devizahitelesek szempontjából áttörés | 24.hu. Ez egy igen súlyos probléma, de nem ez a fő gond. Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lenne a devizahitelekhez képest. Nézzük meg a statisztikákat.
Kiemelte: egyedüliként a Citibank állt ellen a folyamatnak, akinek vezetője akkor azt mondta, ők nem hiteleznek más ország devizájában, mert "emiatt sok országban megégették magukat". Úgy vélekedett: a bankok igyekeztek kihasználni, hogy a magyar lakosság alacsony pénzügyi ismeretekkel rendelkezett. Mint mondta, aki frankhiteles szerződést írt alá, az egyben "fogadást" is kötött arra, hogy milyen lesz a svájci frank árfolyama a törlesztés időszakában. Ennél még a lóverseny is tisztességesebb fogadás - fogalmazott Járai Zsigmond azzal, hogy a devizahiteleket felvevők az euró minél hamarabbi bevezetésében bíztak, és abban, hogy ezzel megszűnik az esetleges árfolyamkockázat. Tíz éve szólnak Az MNB honlapján is közzétette álláspontját. Járai: Az előző kormányok semmit nem tettek a devizahitel-felvétel fékezésére - Infostart.hu. A kiadott dokumentum szerint a jegybnk 2001. óta Stabilitási jelentéseiben, illetve a jegybank monetáris tanácsa állásfoglalásaiban is rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira és szabályozási javaslatokat tett azok kezelésére. A jegybank kezében nem volt és jelenleg sincs hatékony szabályozói eszköz, amely meggátolhatta volna a devizahitelek felépülését.
A hosszú távú árfolyamkockázat nem megfelelő érzékeléséhez, figyelembevételéhez a túlzottan optimista euro-bevezetési várakozások is hozzájárulhattak. A keresleti oldalon nyilvánvalóan a hazaiaknál jóval alacsonyabb deviza hitelkamatok jelentették az elsődleges mozgatórugót. A magas kamatkülönbözet hátterében alapvetően két tényező állt. Egyrészt a folyamatos fiskális és külső egyensúlytalanság miatt a magyar eszközök elvárt kockázati prémiuma magas, másrészt kelet-közép európai összehasonlításban a dezinfláció viszonylag lassú volt, ami magasabb nominális hozamokban tükröződött. Index - Gazdaság - Járai: Az előző kormányok és a PSZÁF felel a devizahitelezésért. A dezinfláció relatív lassúságában nem elhanyagolható szerepet játszott az egészen 2008 tavaszáig fennálló árfolyamsáv, ami a jegybank antiinflációs mozgásterét a környező országokhoz képest hosszú időn keresztül számottevően korlátozta. A Magyar Nemzeti Banknak nem voltak - és jelenleg sincsenek - olyan szabályozói eszközei, amelyekkel megakadályozhatta volna a devizahitelezés elterjedését, míg a megfelelő eszközökkel rendelkező jogalkotó az MNB javaslatai ellenére sem élt szabályozói lehetőségeivel.
Kérlek segíts egy megosztással a cenzúra ellen! Köszönöm! 2001 június 15-én az EU jogharmonizációs folyamatnak megfelelően, szabaddá tette Magyarországon a a munkaerő, az áruk és a valuta szabad áramlását. Tehát ettől kezdve nem volt korlátozva a munkavállalók, az áruk, és a valuták szabad áramlása és minden korlát nélkül bármilyen pénznemben szabad volt a hitelezés. Ami 2004-után történt az a bankok gyakorlatában is szokatlan és egyedüli volt. Nevezetesen a valuta nélküli valutában elszámolt hitelezés. Ennek kiagyalója Oszkó Péter és Felcsúti Péter. Ők dolgozták ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nemhogy nem vetett véget a gyanútlan ügyfelek kifosztásának, hanem azt megerősítette, egyenesen szentesítette a deviza nélküli deviza elszámolású hitelezést. Ők ketten az értelmi szerzők, akik ezért a "disznóságért" személyesen felelősek, több mint egymillió embert fosztottak meg ezzel a módszerrel mindenüktől.. 2004 után minden ügyfél úgy lett valuta adós hogy valutát nem vett fel!
Annyiszor mondták nekik, hogy fenntartható a pálya, és nem lesz akkora a deficit, hogy a végén el is hitték. " Ehhez igazából az akkori módszertan szerint előálló hivatalos adatokkal kellene összevetni a prognózisokat. A tényadat helyett a konszenzus az irányadó Másrészt, hívja fel az Index figyelmét egy piaci szakértő, az esetleges elfogultságot nem is a tényadatoktól vett eltérésen érdemes nyomon követni. Mivel minden előrejelző nagyjából ugyanabból az információs bázisból dolgozik, jóval informatívabb, ha az előrejelzések konszenzusához vett eltéréseket figyeljük. Ha ez az eltérés rendszeresen egyirányú, az arra utal, hogy az adott gazdasági folyamatot állandóan optimistábban, vagy pesszimistábban ítéli meg a piacnál az adott szereplő. Harmadrészt - mondja forrásunk - az utóbbi években az ilyen típusú eltéréseket leginkább a költségvetési adatokon érdemes végigkísérni, hiszen ez volt a legforróbb és a kormány teljesítményéhez kötődő téma. És a számok Az Index ez alapján gyors kutakodást végzett a költségvetési hiányra vonatkozóan a Reuters havi felmérése alapján, és a következő eredményre jutott.
Ezáltal az erősebbek bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részeiről ideáramló migránsoknak oda adható. Ez nem más mint a nemzetállam nyílt megbuktatása. Út az ÚJ VILÁGREND felé. Draskovics Tibor pénzügy-minisztersége idején a svájci nemzeti bank, majd Veres János pénzügy-minisztersége idején már az IMF is figyelmeztette a veszélyre a magyar kormányt! 2004 júliusában Draskovics Tibor vezette a pénzügyi tárcát. A politikus a Célpontnak (Hír Televízió) azt mondta, nem is hallott a hírről, hogy a svájci jegybank figyelmeztette az MNB-t a devizahitelezés kockázatára. "Az akkori levelezésből ez pedig egyértelműen kiderül. " Majd ezek után már emlékezett Draskovics – hogy a devizahitelezés kockázataira az akkori kormányok felhívták a figyelmet, de adminisztratív korlátozást valóban nem vezettek be. Nem akarták mesterségesen korlátozni a lakosság hitelhez jutását – magyarázta a döntést az egykori szocialista pénzügyminiszter.