Mennyi a betegek átlagos életkora? Míg az 1960-as években körülbelül 5 év volt a cisztás fibrózisos betegek élettartama, addig ez a hatékony kezelések és gyógyszeres készítményeknek köszönhetően megtízszereződött, azaz napjainkban az 50. életévüket is elérhetik a betegek, sőt, sokan még ennél is tovább élnek. Ennek ellenére a világban a betegek átlag életkora jelenleg 31 év, míg Magyarországon 17, 7 év. Miért tilos az érintkezés más cisztás fibrózisban szenvedő beteggel? Annak ellenére, hogy egy genetikai rendellenességről van szó, mely nem fertőző, a cisztás fibrózisban szenvedők mégsem érintkezhetnek, illetve találkozhatnak egymással. Ez azzal magyarázható, hogy a külső elválasztású mirigyek olyan sűrű váladékot termelnek, ami felgyülemlik az érintettek tüdejében, ahol elzárhatja a levegő útját, táptalajt biztosítva ezzel számos vírusnak, gombának és baktériumnak. Belső elválasztású mirigyhámok - Emberi szövetek. Amennyiben ezek eljutnak a tüdőbe, akkor ott is maradnak, így a cisztás fibrózisban szenvedők nagy valószínűséggel olyan kórokozókat hordoznak a tüdejükben, melyek komoly veszélyt jelentenek sorstárasaikra.
Feladat: Külső elválasztású mirigyek váladékukat a test külső (kültakaró), vagy belső felszínére (bélfal) jutta t ják. Felépítés: V áladékot termelő végkamrából, valamint a felszínre vezető járatból állnak. A mirigyvégkamra alakja alapján a mirigy lehet csöves, bogyós, csöves-bogyós. A végkamrák száma alapján beszélhetünk egyszerű és több mirigyvégkamrát tartalmazó összetett mirigyekről. A belső elválasztása mirigyek zónái ÁBRÁKKAL! – Láb-reflexológia. Így egyszerű csöves mirigyek a verejtékmirigyek, összetett bogyós mirigyek a faggyúmirigyek, míg összetett csöves-bogyós mirigyek a nyálmirigyek. Előfordulás: K ültakaró, bélhám, emésztőmirigyek. Külső elválasztású mirigytípusok
A hormonok a belső elválasztású mirigyekben termelődnek. Az ember hormonális rendszerében a hipotalamusz és az agyalapi mirigy a szabályozó központ a többi belső elválasztású mirigy működése felett. Belső elválasztású mirigy még a pajzsmirigy, aminek egyik jódtartalmú hormonja a tiroxin. Ez a lebontási folyamatokat serkenti. Hatására a sejtek oxigénfogyasztása emelkedik, ami fokozott hőmérsékletemelkedéssel jár. Belső elválasztású mirigyek | Kutyatár | Kézikönyvtár. Ilyen mirigy még a hasnyálmirigy, ami inzulint termel, ami serkenti a vérben lévő glükóz felhasználását. Ide tartozik még a mellékvese, aminek kéregállományának hatására lelassul a glükóz lebontása. A velőállományban termelődő adrenalin elősegíti a glikogén lebontását. Az agyalapi mirigy a koponyaalap ékcsontjában helyezkedik el. Egy nyél kapcsolja össze a hipotalamusz agyalapi felszínével. Elülső- és hátsó lebenyre tagolódik. A hátsó lebeny idegszövetből épül fel és közvetlen kapcsolatban áll a hipotalamusz nagy neuroszekréciós sejtjeivel. Az itt termelődött hormonok a sejtek nyúlványain keresztül jutnak a mirigy hátsó lebenyébe.
Belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek). Azok a mirigyek, amelyek az általuk termelt serkentő v. gátló anyagokat, a » hormonokat a » vérbe juttatják; majd a vérrel ezek az anyagok a különböző szervekbe jutnak. A ~ hormonjai a szervezet vegyi szabályozását végzik. A csecsemőmirigy a születés pillanatától működik, és a növekedés során elsatnyul. A szegycsont mögött foglal helyet, és csak addig végzi a munkáját, amíg a nemi hormonok megjelenésével el nem kezdődik a felnőtté válás folyamata. A ~ szabályozója a legfontosabb endokrin mirigy, az agyfüggelék v. agyalapi mirigy (hipofízis); elülső és hátulsó lebenyből áll. Az elülső lebeny egyik hormonja a növekedést befolyásolja, ha kevés termelődik, akkor törpe, ha sok, akkor óriás termetű lesz az állat; az elülső lebenyben termelődnek még a pajzsmirigyet, a mellékvesét és a nemi mirigyek működését szabályozó hormonok. A hátulsó lebeny tárolja a hipotalamuszban elválasztódó hormonokat; ezek egyike kiváltja a méhizomzat összehúzódását, a másik a vese kanyarulatos csatornáiban a víz visszaszívódását szabályozza.
A mellékvesék a vesék zsírtokjában levő mirigyek; kéreg- és velőállományból állnak. A kéregállomány hormonjai a kortikoszteroidok, amelyek a fehérje- és a cukor-, valamint az ásványianyag-forgalomban, továbbá a vízháztartásban játszanak fontos szerepet. Koleszterint, A- és C-vitamint is tartalmaznak. A velőállomány termeli az adrenalint, amely fokozza a szív teljesítőképességét, a szív és a működő izmok erei tágulnak, a » bőr és a zsigeri rendszerek ereit szűkíti, növeli a vérnyomást; jelentős szerepe van a » Cannon-féle vészreakcióban. A kéregállomány pusztulása minden esetben halállal jár. Legfontosabb szerepe a szervezet ellenálló és védekező képességének fokozása. A hím nemi hormont a here, a női nemi hormont a petefészek termeli. A petefészek hormonja váltja ki az » ivarzást, továbbá szabályozza a » vemhesség hormonális változásait. Mind a hím, mind pedig a női nemi hormon részt vesz a » nemi jelleg kialakításában. A másodlagos nemi jelleg eltérései nem alakulnak ki, ha fiatalkorban ivartalanítják az állatot; a szuka ilyenkor kanos, a kan szukás jellegű lesz.