Republikon Intézet A pártválasztók körében is 2 százalékpontot erősödött a Fidesz, 41-ről 43 százalékra. A DK itt is 1 százalékpontot javított, jelenleg 16 százalék szavazna erre a pártra, míg a Momentum változatlanul 9, a Jobbik továbbra is 10, az MSZP továbbra is 7 százalékon áll. A Párbeszéd és az MKKP 1-1 százalékpontot veszítettek a pártválasztók körében is, mindkét párt 4 százalékról 3 százalékra. Az LMP továbbra is 3, a Mi Hazánk továbbra is 4 százalékos támogatottsággal bír ebben a körben, és a voksoláson részt venni tervezők 2 százaléka szavazna egyéb pártokra. Jelentősebb változás az elmúlt hónaphoz képest, hogy a bizonytalanok aránya 26 százalékról 24 százalékra csökkent. Az ellenzéki összefogás pártjainak összevont támogatottsága 1 százalékponttal nőtt a teljes népesség körében, és változatlan a pártválasztók körében. Így az ellenzéki tömb és a Fidesz versenyében az ellenzéki összefogás 3 százalékponttal vezet a teljes népesség és 5 százalékponttal a pártválasztók körében (33–36; illetve 43–48).
Az ő ellenfele egyéniben Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje lesz. Lázár eddig összesen 7 958 211 forintot költött el a Facebookon, ezt a közösségi oldal hirdetéskezelője szerint magának finanszírozta, ugyanúgy, ahogy az utóbbi hét napban elköltött több mint 230 ezer forintot is. A csatatér-körzetekben van, aki egyedi taktikát választott Ugyanakkor meglepő, hogy azokban a csatatér-körzetekben, ahol várhatóan erős küzdelem lesz az ellenzék és a kormánypártok között, egyelőre nem vitte túlzásba a reklámköltést a Fidesz, sőt: például Borsod 6. számú választókerületében a korábban kampányára milliókat költő Koncz Zsófia eddig egy forintot sem költött hirdetésre. Van, aki a csatatér-körzetekben egészen egyedi taktikát választott: a Heves megye második körzetében induló Horváth László "Horváth Laci" néven futtat egy Facebook-oldalt, amin már több mint egymillió forintból jelentek meg politikai reklámok. A csatatér-körzetekben a kiemelkedőbb költések közé tartozik Rétvári Bencéé, aki a Dunakeszi központú Pest 4. körzetben már több mint 2, 7 millió forintból hirdetett.
A mostani pártpreferencia-kutatás adatait értékelve a Republikon felhívta a figyelmet: a DK támogatottságának több hónapos csökkenő trendje az elmúlt hetekben megfordult, és a Momentum is tudott a múlt hónap után fordítani; mindkét párt kismértékben, hibahatáron belül, de erősödni tudott. Ellenben a Jobbik támogatottsága az előválasztás eseményei után csökkent, és a párt egyelőre nem tudott új erőre kapni, stagnál. Továbbra is a DK tehát az ellenzék legerősebb pártja, melyet három középpárt, a Jobbik, a Momentum és végül az MSZP követ; az elmúlt hónapokban pedig a kis pártok is elkezdtek felzárkózni a mezőnyhöz. Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2021 elejéhez képest decemberben hasonlóak az erőviszonyok az ellenzéki tömb és a Fidesz között. Bár januárhoz képest a Momentum gyengült, a Jobbik év közbeni erősödése, valamint a kisebb pártok előválasztás utáni erősödése ellensúlyozta ezt a támogatottságveszteséget az ellenzéki összefogás számára. Nyitókép:
Néhány nappal a választás előtt a Fidesz-KDNP 50, a baloldali összefogás 40 százalékon áll. A választás előtt nem beszélhetünk az erőviszonyok átrendeződéséről – derül ki a Társadalomkutató legfrissebb kutatásából, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett. A felmérés tükrözi, hogy a baloldal a kampányhajrában sem tudott lendületet venni, azonban a kispártok tűnnek a kampányhajrá legnagyobb nyerteseinek. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt még éppen a választási küszöb alatt áll a maga 4 százalékával, a Mi Hazánk Mozgalom pedig jelenleg 6 százalékos támogatottsággal rendelkezik a választási részvételüket biztosra ígérők között. Ezen eredmények alapján április 3-án mindkét pártnak komoly esélye van a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt megugrania. Mindezek alapján a Társadalomkutató a Fidesz-KDNP-nek 123, az ellenzéki összefogásnak 69, a Mi Hazánknak 6 mandátumot valószínűsít. Számításaik szerint a német nemzetiségi képviselő is újrázni fog a vasárnapi választáson. A Társadalomkutató hangsúlyozza: a választási eredményt nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben sikerül a pártoknak mozgósítani, azaz, hogy a szándék valóban átalakul-e tényleges szavazattá.