Behajtási költségátalány könyvelése A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
a Ptk 301/A, 247. § (2), az új Ptk. 6:155. § (2), 6:186. § (4), a számviteli tv 81. § (2), 77. § (2), és az Áfa tv. 65. §, 70. § (1) alapján Amennyiben a vevő 2013. július 1. -től fizetési késedelembe esik, úgy számlánként – a késedelmes fizetésből adódó követelés behajtásának költségeire – 40 eurónak megfelelő átalány fizetésére kötelezhető. Ezt a fizetési morált javító, követeléskezelést előmozdító szabályt, azaz magát az átalány beszedését ugyanakkor kevesen alkalmazták, melynek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya, azaz mindeddig nem jelentek meg pontos útmutatások azzal kapcsolatban, ami a fő kérdés: pontosan mikor és hogyan lehet követelni az összeget, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani, az mikor és milyen feltételekkel jár? Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a behajtási költségátalány kapcsán: Mi alapján jár – jogi háttér, szabályozás: A költségátalányt a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában a Ptk.
Késedelmi kamat és a 40 euró A Ptk. szerint a jogosult a pénztartozás késedelmi kamattal növelt összegén felül minden további feltétel nélkül további 40 euró összegű behajtási költségátalányt követelhet. A felek szerződésükben a behajtási költségátalány összegét 40 eurónál magasabb összegben is megállapíthatják. A minden további feltétel nélkül azt jelenti – emelte ki dr. Kapetz Mónika -, hogy ez az összeg a jogosultnak attól függetlenül is jár, hogy az adós a késedelmét kimentette-e, illetve, hogy a jogosultnak ténylegesen merült-e fel behajtási költsége vagy sem. Ha a késedelembe eső vállalkozás önként teljesít, a 40 euró összeg is a késedelembe esés időpontjától jár, külön fizetési felszólítás nélkül is megilleti a hitelezőt. Ha a hitelezőnek az adós önkéntes teljesítését elősegítő cselekményeinek, mint például a telefonálásnak vagy az írásbeli felszólításnak, a költségei 40 euró alatt maradnak, az adósnak akkor is ezt az összeget kell megfizetnie a jogosult részére a Ptk. értelmében.
A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője. Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere. A régi Polgári törvénykönyv (Ptk. ) múlt év július 1-jétől, míg az új Ptk. ez év március 15-étől tartalmazta a 40 eurós behajtási költségátalányt. A behajtási költségátalányt az, aki fizetni köteles, egyéb ráfordításként, míg aki kapja, az egyéb bevételként könyveli le – áll a közleményben. A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult lemond a költségátalány megfizetéséről, vagyis elengedi azt. Ekkor a kötelezett – aki fizeti az átalányt – a korábban előírt fizetési kötelezettségét a rendkívüli bevételekkel szemben kell, hogy kivezesse a könyvekből. A jogosultnak nincs könyvelési kötelezettsége tekintettel arra, hogy ő az eredeti követelését sem írta elő. Ptk. Mesterhármas Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével. A sorozat rendezvényei: 2014. 10. 08. Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit 2014. 11.
Amennyiben szeretné, ezt lehet módosítani. A beállítások elvégzése után kezdhetjük meg a könyvelést a Könyvelés/Behajtási költségátalány menüpontban. Itt azokra a számlákra szűrhetünk, melyekhez kapcsolódóan behajtási költségátalány előírására vagyunk kötelezettek. Az Esedékesség szerint szűrhetünk Késedelmes kintlévőségre, vagy a Késedelmesen kiegyenlítet t számlákra külön külön is, vagy ha a Késedelmes szűrést választjuk, akkor mindkettő szűrése teljesül. Az Esedékesség intervalluma kizárólag a beállított gazdasági időszak -1 nap lehet. Az Összegnél beállított értéket könyveli le a program, mely alapértelmezetten 40 EUR. Amennyiben ettől szeretnénk eltérni, mert magasabb összeget határoztak meg a szerződésben, akkor ez tetszőlegesen átírható. A kívánt szűrési beállításokat követően megjelennek azon számláink, melyekhez szeretnénk lekönyvelni a behajtási költségátalányt. Itt van lehetőség egyes kijelölt számlákra, vagy akár az összes számlára vonatkozó behajtási költségátalányt könyvelni, ehhez válassza ki a Művelet menüpont alatt található kívánt opciót.
6. 155 § (2) bekezdése taglalja. Az átalány a 2013. napjától megkötött vagy módosított szerződések esetében érvényesíthető, az azt megelőzően megkötött szerződések esetében nem alkalmazható. Javasoljuk, hogy amennyiben mód van rá, a korábbi szerződéseiket módosítsák, hogy jogalapot teremtsenek a későbbiekben az átalány behajtására. Fontos, hogy – akárcsak a késedelmi kamat esetében – az átalányt nem kötelező követelni, a hitelezőre van bízva, hogy azt kívánja-e érvényesíteni, viszont az adósnak kötelező megfizetni, ha a hitelező erre felhívja. Az átalány elengedése is költségmentes, annak nincs semmilyen illeték, vagy ajándékozási vonzata. Az átalánynak indifferens a tartalma, azaz hogy a mögött volt-e valós behajtási költség (telefonálás, levél, ügyvédi munkadíj, bírósági eljárás kezdeményezésének díja, stb), ha az 40 eurót nem haladja meg, az a Ptk. értelmében érvényesül, nem kell bizonyítani, részletezni. Jogi nyelven a behajtási költségátalány sui generis "jogcím". Az átalány peren kívül, de perben is követelhető.
2015. február 3. 18:10 Adószakértőnk a vállalkozások követeléseinek behajtásával kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. Hogyan könyveljük a követelések behajtásával kapcsolatos költségeket? A Számviteli törvény külön pontban rendelkezik az eszközök bekerülési értékéről. Ennek értelmében a követelések nyilvántartásba vételét követően felmerült költségeket nem lehet a követelések értékéhez hozzáadni, azokkal megnövelt értékben kimutatni. A behajtással kapcsolatban felmerült költségeket a tárgyévi eredmény terhére kell az általános számviteli szabályok szerint elszámolni, jellemzően igénybe vett illetve egyéb szolgáltatásként, az 52-es, 53-as számlaosztályokban. Teljes követelésünknek csak egy részét sikerült behajtani, több pénzre pedig a jövőben sem számíthatunk. Hogyan könyveljük a behajthatatlan követelést? A behajthatatlanság tényét illetve mértéket minden egyes követelésre külön-külön kell meghatározni, illetve bizonyítani, dokumentálni. A behajthatatlanság törvényi feltételeit a Számviteli törvény 3.