A palóc falvakban átértékelődik a ruha fogalma: a hagyományosan szőtt és hímzett darabokban óriási munka van, mely minden tiszteletet megérdemel. Megismerve a feladat nehézségét, majd végigmustrálva a gyönyörű, kézzel készített kínálatot, egyre lehetetlenebbé válik az elképzelés, hogy pénzzel egyáltalán kifejezhető a munka értéke. Egy biztos: ezzel az élménnyel a birtokunkban eszünkbe sem jut rohanni a plázába a fast fashion göncökért. Ahogy Palócország, úgy az összefogás is átnyúlik a szlovák-magyar határon, az Ipolyon túli vidékre, ahol mindenütt barátsággal fogadnak a helyiek. Budapest fesztivál Volt fesztivál Vanyarc sztrapacska Vanyarc sztrapacska fesztivál 2019 Alfa fesztivál Itt készül az egyik legjobb juhtúrós haluska Magyarországon | Sokszínű vidék Évente egyszer az ínyencek Mekkája. Az egész fesztiválban az a legszebb, hogy itt a "kézműves" kifejezés nem puszta szólam. Amíg a férfiak és az ifjúság dolgozik, a háttérben szakmai továbbképzés folyik A sztapacska keringő (bryndzové halušky cirkulujúcej) Előadja: a Váci Ifjúsági F úvószenekar Jöhet mindenféle street food divat, jöhet az "óco" kinai, vagy a mekis menü, én hű maradok a sztapacskához.
Ozorai fesztivál Haluskafesztivál 2021 Vanyarc ¤ FesztiválPortál (TIPP) Vanyarc (szlovákul Vaňarec) község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben, Budapesttől 70 km-re. Népesség: 1326 fő (2008). A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban. A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta. A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt.
A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe. Errefelé még sokan járnak a régi hagyományos ruhákban, így a csodálatos kézi hímzésű ünnepi fejkendőt, szoknyát öreg és fiatal is a legnagyobb természetességgel viseli. Ennek ellenére azért mókás látvány, amikor sokszoknyás öreg néne a matyómintás fejkendőjéhez szorított a mobilján ad utasításokat a brókerének. Az eredményhirdetést már nem várjuk meg. Végül is teljesen mindegy, ki lesz az első, hiszen még a versenyzők sem izgatják magukat emiatt. Önfeledten trécselnek a szomszédokkal, a látogatókkal, vagy csak élvezik a szeptemberi napsütést. A Duci csapat Mátra környéki háziasszonyai súlycsoportjukban taroltak. Pár hét múlva bab és káposzta kategóriában indultak Csömörön – nagy sikerrel Ugye gyönyörű?! Megkérdeztem, ezt a ruhát ünnepnapokon már a harmadik generáció viseli Utolsó pillantás a fesztiválra. Jót ettünk, jól szórakoztunk.