Hát nem. Amikor odaértünk, nem akartam hinni a szememnek. Annyi ott a turista, hogy tán a Trevi – kútnál sincs több. Csak a szuvenírek, hűtőmágnesek, képeslapok, meg az útikönyvek hiányoznak. Mondtam is az uramnak a kocsisort látva: ezt most mi tényleg komolyan gondoljuk? Vagy csak vicc az egész?! Azt mondta: nem vicc. Tök mindegy, hogy milyen szerencsétlenül alakulnak az Alvilág nézettségi adatai (tényleg egyre rosszabb a helyzet, a múlt héten a kritikus 8 százalék alá csökkent a közönségaránya a kereskedelmileg fontos 18-49-es korosztályban = nem sokan nézik), A mi kis falunk mindig egy olyan atombomba, amit az RTL Klub bármikor ledobhat, ha baj van. És most szükségük is volt rá. Ujj Mészáros Károly (pedig nem indult rosszul) krimije nem kellett a magyaroknak, Pajkaszeg viszont verhetetlen. Nemrég egy videónkban meg is kérdeztünk, hogy mi ennek az oka. Szombaton indult a harmadik évad második felvonása, és az üzenet egyértelmű: nem unjuk még. A Nielsen mérései alapján A mi kis falunk 28, 8 százalékos közönségaránnyal nyitott a 18-49-es korosztályban.
Támogatom Szerencsénkre a szereplők is ott voltak. Noha valahol azt olvastam, hogy ebben a magyar sorozatban "fullba nyomják a kretént", mégis népszerű sorozatról beszélünk. Aki nem ismeri "A mi kis falunk" történeteit, annak röviden annyit, hogy egy kis magyar falu életének mindennapjaiba leshetünk bele: eltűnt pályázati pénzek, egy horgászatkedvelő polgármester, kerékpáros rendőr, dolgos férfiak, naplopó férfiak, egy helyes pap, néhány szerelmes nő, és egypár bölcs, idős asszony… A szereposztás rendkívül jól megválasztott, a történetek viccesek, érdemes nézni. A forgatási helyszínre kirándultunk, és igencsak meglepődtünk, mikor megláttuk, hogy a szereplők is épp ott dolgoznak. A filmbéli Pajkaszeg igazából Pilisszentlélek, egy Esztergomból gyorsan megközelíthető, csodálatos látképpel rendelkező kicsiny falu. Nagyszerű élmény volt beazonosítani az epizódokból ismert helyszíneket. Jártunk Teca kocsmájában, ahol a való világ "Tecája" a forgatásokon félreül, és végignézi a jelenetet, míg előtte-utána italt mér a megszomjazott vándoroknak.
Aki nem ismeri "A mi kis falunk" történeteit, annak röviden annyit, hogy egy kis magyar falu életének mindennapjaiba leshetünk bele: eltűnt pályázati pénzek, egy horgászatkedvelő polgármester, kerékpáros rendőr, dolgos férfiak, naplopó férfiak, egy helyes pap, néhány szerelmes nő, és egypár bölcs, idős asszony… A szereposztás rendkívül jól megválasztott, a történetek viccesek, érdemes nézni. A forgatási helyszínre kirándultunk, és igencsak meglepődtünk, mikor megláttuk, hogy a szereplők is épp ott dolgoznak. A filmbéli Pajkaszeg igazából Pilisszentlélek, egy Esztergomból gyorsan megközelíthető, csodálatos látképpel rendelkező kicsiny falu. Nagyszerű élmény volt beazonosítani az epizódokból ismert helyszíneket. Jártunk Teca kocsmájában, ahol a való világ "Tecája" a forgatásokon félreül, és végignézi a jelenetet, míg előtte-utána italt mér a megszomjazott vándoroknak. A pult alól elővéve az egyes évadok vendégkönyveit, a legfrissebbe én is írtam. A filmben nincs templom, de valójában úgy tűnik, valami mégis van… Ez pedig itt Bodri Gyuri kocsija: Ahogy sétáltam az úton, egyszer csak egy ismerős hangot hallottam meg.
Harmadik férfi száll ki az autóból, a platóról leemel egy létrát, majd odaáll Józsi, Béla és a muskátlik mellé. Minden jelenlévő köszön a másiknak. Na, mi van már? – értetlenkedik Józsi és Pistára mered, aki ácsorog egy létrával. Én oda fel nem megyek – mondja amaz és a párkány magasságától megborzong. Léha banda, hát én pakoltam fel az összes virágot, ez meg itt riadozik. Hidd el, levonom a fél napi béredet, az egyszer már biztos! Csak a felit, főnök? Egy negyedik ember épp akkor megy tova az épületen, Józsi utánaszól. – Hallod-e, Misikém, te tériszonyos vagy? Én ugyan nem – válaszolja a megszólított. A következő pillanatban Józsi karmesterként irányítja a jelenetet: negyedik pasi a létrán, amelyet harmadik pasi tart egyenesen, a második pedig nyújtja fel a virágot. Isso ráz három további magas ablakkal, amikor is a negyedik ember elköszön. Elköszön a harmadik is, lépked vissza az autóhoz. És a létra? – kérdi Józsi, a ház falához támasztott létrára nézve. Azt hozzátok ti – mondja emez és már az autóban ül.
Az ezeken a rendkívül termékeny, évezredek óta művelt parcellákon bőséggel termő kukorica, quinoa, kiwicha, tarwi, és más haszonnövények alapozták meg az inkák erejét és gazdagságát, ami nélkül Machu Picchut sem építhették volna fel. Aztán egyre zöldebb és trópusi fákban gazdagabb lesz a vegetáció, ahogy egyre lejjebb ereszkedünk a hegyi dzsungel párás klímájába. A mindvégig kétezer méter felett kanyargó sínpár ezáltal az Andok két különböző klímájú területét kapcsolja össze, így már magával az odautazással még különlegesebb élménnyé téve a Machu Picchu meglátogatását. További érdekes cikkeink Részletek Megjelent: 2020. június 03.
Machu Picchu (jelentése: Öreg kincs) az egykori inka birodalom romvárosa lélegzetelállító környezetben – az Andok két hegycsúcsa között, a tengerszint felett 2450 méter magasságban – helyezkedik el. Bár a mai Peru területén fekvő település lakossága nem lehetett több pár ezer főnél, régészeti jelentősége kiemelt, azon ritka helyek egyike, amelyek háborítatlanul fennmaradtak az inkák korából. Az Andok csaknem megközelíthetetlen hegyláncai között fekvő települést 1450 körül építették a kecsua nyelvet beszélő inkák a hagyomány szerint Pachacutec Inca királyuk utasítására. Az egykori őslakók kiváló építészek voltak, s a vályogtégla alkalmazásán túl a kövek formázásához, illetve azok egymáshoz illesztéséhez is mesterien értettek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a város épületei – tetejüket kivéve – napjainkig fennmaradtak. A 13 négyzetkilométer összterületű Machu Picchu két jól elkülönülő részből áll. A déli, mezőgazdasági szektort majd négy méter magas teraszok uralják, amelyek csatornákkal rendelkeztek.
A Machu Pichu felfedezése Amikor 1911. július 24-én Hiram Bingham amerikai régész először pillantotta meg a Machu Picchu romjait, nem tudhatta, hogy felbecsülhetetlen kincset fedezett fel az utókornak, mely ma a világ egyik legvágyottabb turisztikai célpontja. Az inkák elveszett városának felfedezése kalandregénybe illő fordulatokban bővelkedett. Cuscóból (szinte) minden út a Machu Picchu-hoz vezet. Peru első számú látnivalója, az inkák elveszett városa az Andok déli részén bújik meg, 2450 méterrel a tengerszint felett. Az inka építészet mesterműve 1450-ben épült, s ma sem tudni bizonyossággal, hogy pontosan milyen funkciót töltött be az inkák életében, ahogyan az sem ismert, hogy miért néptelenedett el szinte egyik napról a másikra az 1500-as években. Feltételezhető, hogy spirituális szerepet töltött be és az inka uralkodók pihenőhelyéül, menedékéül szolgált. Elnéptelenedését követően több száz éven át létezése titok volt, amelyet csak a régióban élő földművesek ismertek. Mindez 1911 nyarán változott meg, amikor a Yale Egyetem tudósa, a honolului születésű Hiram Bingham egy kis kutatócsoporttal megérkezett, hogy felkutassa az inkák híres "elveszett" városát, Vilcabambát.
A romok az Urubamba-folyó völgyében, a perui Andok déli láncolatában, 2450 méteres magasságban fekszenek. Maga a "történelmi szentély" a Ceja de Selva Természetvédelmi Területhez tartozik, amelynek állat- és növényvilága páratlanul gazdag. Csak egyetlen adalék: Machu Picchu területe háromszáz orchideafajt rejt. Az elmondottak tükrében aligha véletlen Machu Picchu kiemelt kulturális és idegenforgalmi státusza. A romvárost és környezetét 1981-ben a "perui történelmi szentély" címmel ruházták fel, majd 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította, 2007-ben pedig a Világ Új Hét Csodája lett.
Cuzcóból többféleképpen is ellehet jutni a titokzatos Machu Picchu romjaihoz, egész Dél-Amerika legfőbb látványosságához. 1. A leggyorsabban helikopterrel juthatunk oda, aminek megvan az az előnye, hogy a fél órás repülő út során a levegőből a környező hegyek ölelésében is megcsodálhatjuk a Machu Picchut madár perspektívából is. 2. Az inka ösvény használata a leghosszabb lehetőség, de ez áll legközelebb az inkák és a chaskik szellemiségéhez. A 4 napos klasszikus gyalogtúra, ami az Inka Birodalom megmaradt úthálózatának egy szakaszát követi hágókon és völgyeken vezet keresztül, hogy az út végén közvetlenül a Nap Kapun keresztül érjen el az utazó az inka fellgvár romjaihoz. 3. A kevesebb idővel és büdzsével, ám annál több kalandvággyal rendelkezők választhatják a közúti megközelítést helyi kisbuszokkal. Ebben az esetben viszont az utolsó 10 kilométeres szakaszt a sínek mellett gyalogolva kell megtenni, az Aguas Calientesig tartó szakaszon alagutakon és vasúti hidakon is osztozva a menetrendszerint közlekedő vasúti járművekkel.
Napjainkban a fesztivál helyi és nemzetközi látogatók ezreit vonzza az ősi inka fővárosba Cuscóba.
A Condor-lagúna expedíció alatt átlagosan 3 túrázóra jut egy kisérő személy. gumicsizmák előzetes beszerzését esetleges dagonyázáshoz a dszungelben lábméret megadása alapján A tájékoztató árak minden esetben 2 fő utazásával lettek kalkulálva. FONTOS! Kérjük vedd figyelembe, hogy a jelenlegi helyzet miatt az árak és utazási feltételek eltérőek lehetnek és napról napra változhatnak, ezért minden esetben kérd egyedi ajánlatunkat! Megértésed előre is köszönjük. 1. nap - Fogadás Limában Érkezés Limába, transzfer a szálláshoz Miraflores negyedébe. Kora esti rövid sétával összekötött ismerkedés és megbeszélés Lima óceánparti negyedében. Szállás Miraflores negyed középkategóriás szállodájában. 2. nap: Az Inka Szent Völgy Repülés Limából Cuscoba, majd utazás szállásunkhoz a Szent Völgyben található Ollantaytamboba. Útközben a Marasi sólepárlóval és a Morayi mezőgazdasági körteraszokkal is megismerkedünk, hogy láthassuk az inkák egyedülálló növénynemesítési tudományát. Délután ismerkedés Ollantaytambo romjával és az ősi település inka kori utcácskáival.