meg-megáll a réten. Megszólal a harmadik: Ezt magam sem értem! Először négy? Aztán öt? Én meg hatot látok! Hatan vagyunk, hat liba megszámolhatjátok! akárhogy is számol. hogy is lehet hat liba három kis libából? Megfejteni egyszerű, nem kell tábla, kréta: három volt a valódi, s három az árnyéka. Gazdag Erzsi: Jóbarátaink Libám lábán sárga csizma, gúnár-varga rámán varrta. Abban megy a liba bálba. Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van. Ott forognak, ott sürögnek, ha megunják, megfürödnek. Szent Márton-dal Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szemem Tükrében: Márton napi vers. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát.
Aranyosi Ervin: A fiú és a liba Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: acélcső, beleköt, bor, csíp, fiú, galiba, hiba, liba, paki, varázsló E fiúnak az a bája, elkíséri a libája. Mindenhova együtt mennek, nem adva helyt idegennek. Látszik rajtuk, jó barátok, csak a libán volt egy átok. Ha az ember szépen kéri, a fiú majd elmeséli: – Elindultunk, én s a liba, falu végi nagy buliba. Az én libám durva liba, ahol becsíp, van galiba! Erjedt szőlő levet vedelt, a bortól a kedve betelt, s kezdődött a hősködése, csőrrel mások bökdösése. Márton napi versek mondókák. Belekötött egy paliba, ez volt ám a súlyos hiba, mert a Pali nagy varázsló, kit nem húz el száz patás ló. Varázspálca óvja, védi, s olyan öreg, mint a Dédi. Hatalmas a tudománya, a tudása aranybánya. Hát a liba ezért csípte, na, meg mert már be volt csípve, ám végül a liba csőre, ráfagyott egy acél csőre. Ettől enni-inni nem tud, úgy elgyengül, nem megy, nem fut! Alig telt el fertály óra, szükség lett a varázslóra, hogy a libát rendbe tegye, s a rút átkát mind levegye.
Hát így történt a galiba, s kitettük a nappaliba: – Ki a vas csőre kíváncsi, pénzért mutogatja Fáncsi! A csipkedés már nem pálya, megy a fiú és libája, kerülik a szeszt, a jó bort, mert az ivás fájó hóbort… Aranyosi Ervin © 2017-02-25. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva Aranyosi Ervin: Gondolatok a libáról Angyalszárnyat kaptál, majd a földre estél. Az embert táplálni? Márton-napi versek - Divatikon.hu. – Hát az is nemes cél! Önfeláldozásod mégis gyenge – félek – nem kapnak belőled, kik szükségben élnek. Mert húsod, s a májad fejedelmi étek, s nem veheti azt meg, csak a gazdag réteg. Így hát áldozat vagy a jólét oltárán, épp úgy, mint egy leölt áldozati bárány. Mert tán tudod, az sem az Istent szolgálja, hanem kit úgy hívnak: az Isten szolgája! Angyalszárnyat kaptál, liba lett belőled, Márton napján gyakran hallani felőled. Liba vagy te bizony, nem földre szállt angyal, megáldott az Isten bántó libahanggal. Nagy itt a szegénység, emeld fel a hangod, hallják meg odafent, mint félre vert harangot!