Mesék Mátyás királyról: A kolozsvári bíró - YouTube
szerző: Feiertagandi Kolozsvári bíró 2 szerző: Tarjannemonokii Kolozsvári bíró-szómagyarázat Kolozsvári bíró 4. Tartalom: A kolozsvári bíró, Kinizsi, A kis török Szerencsekerék szerző: Kissnegogoseszt Mátyás király- kolozsvári bíró szerző: Fankififi Kolozsvári bíró - kifejezések szerző: Muranita71
Hanem kendet, bíró uram, példásan megbüntetem. Akasztófát érdemelnél, de fejedet üttetem, szegény népnek sanyargatója! A népek, kik ezt hallották, lelkesen kiálták: - Éljen Mátyás király! Ez az igazság!.. Mátyás halálával meg is halt az igazság... Még ma is mondja a nép: "Meghalt Mátyás király, oda az igazság... " Értékelés 5 4 129 129 szavazat
Jól van... Mátyás többet egy szót sem szólt, vágta a fát, meg hordta a bíró pincéjébe, de közben, mikor senki sem látta, veres krétával három hasábra ráírta a nevét. Este csöndesen továbbkullogott, de másnap megint beállított Kolozsvárra, most már nem zekében, hanem királyi ruhában, s nem ült le a mészárszék elé, hanem fölment az ő palotájába. Egyszeriben hívatta a bírót s az egész tanácsot mind közönségesen. A bíróhoz volt az első szava: - Mi hír a városban, bíró uram? - Semmi nevezetes, felséges uram. Csöndben, békében élünk, amiért áldjuk is felséged nevét lefektünkben-felkeltünkben. - Úgy? Hát a szegény föld népe? Nem sanyargatják az elöljárók? - Nem sanyargatja senki, felséges uram. Soha nem volt ilyen jó dolga a föld népének. - Jól van, bíró uram. Hanem szeretnék végigsétálni a városon, hadd lássak mindent színről színre. Tartsanak utánam kigyelmetek. Elindult Mátyás király, utána a bíró s mind a tanácsbéliek. Mennek utcáról utcára, s egyszerre csak megáll a bíró udvara előtt. - Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram!
A népek, akik ezt hallották, lelkesen kiáltották: - Éljen Mátyás király! Ez az igazság! Hanem Mátyás halálával meg is halt az igazság- Még ma is kesereg a nép: "Meghalt Mátyás király, oda az igazság". Értékelés 5 4 22 22 szavazat
- Isten megsegített - mondotta a bíró alázatosan. - Hát az Istenen kívül más nem segített? Kik hordták ide ezt a sok fát? - A népek, felséges uram. - S mit fizetett nekik? - Ingyen, szeretetből tették - mondotta a bíró. - Na, én mintha másként hallottam volna... Hé, legények - fordult a király a szolgáihoz -, hányjátok szét a kazalt! A legények serényen munkához láttak, széthányták a kazalt, Mátyás meg csak nézte erősen, hogy mikor kerül elé az ő három fája. Elékerültek azok is. - Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni? - Tudok, felséges uram - hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt. - Olvassa, mi áll ezen a három hasábon? - Mátyás... Mátyás... - dadogott a bíró. - Bizony, ha Mátyás, úgy tudja meg kend, hogy azt én írtam oda. Én voltam az a hosszú orrú paraszt, akire háromszor vágatott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani a fát! - Ó, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek! Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak: - Te állj fel! Szolga vagy, azt tetted, amit az urad parancsolt.